Tag Archives: nők

Lelkes Villő- Egy nő, aki nem hagyja, hogy a bokájára rácsattanjon a gender bilincse

Lelkes Villőt valaha egy blogon ismertem meg. Ja, nem. Csak láttam ott a nickjét, az okos hozzászólásait. A megismerkedésünk évekkel később volt, mikor elkezdtünk beszélgetni immár a privát profilunkon. Azóta is úgy vagyunk ismerősök, hogy sose találkoztunk még „élőbe” (áldott legyen a neve az internet feltalálójának).Villő elképesztően érdekes életet él, és nagyon sok dolgon túl van már. Pontosan az a

További információk

Mócsai Orsolya- Nagyon sok nő fél, rettenetesen fél

Mócsai Orsolyát még a gimnáziumból ismerem. Osztálytársak voltunk, ám közel csak negyedikben kerültünk egymáshoz, mikor én is bekerültem a kollégiumba. Itt a közös szobában gyorsan egymásra találtunk, és a budiban cigizős estéken sikerült összebarátkoznunk. Később elvesztettük egymást, de pár éve újra felvettük a kapcsolatot, így nyomon követhettem, ahogy felépített egy jól működő üzletet.

További információk

Baksa Anita- Az egészségügy forradalma akkor fog elkezdődni, mikor majd az orvos kopog a beteg ajtaján

Baksa Anitát néhány éve ismertem meg az interneten. A kapcsolatunk nagyjából a blogger- olvasó kapcsolatra korlátozódik, bár azóta már privát ismerősök is lettünk. Nem sokat tudok az életéről, vagyis hát épp elég sokat, hiszen a Facebookon bátran és vígan posztolja humoros történeteit a zseniális lányairól, az elképesztően gyönyörű kézimunkáit, beilleszkedésüket az angol társadalomba, és hát nyomon követhetjük azt is, mikor

További információk

Halasi Eszter- Harcos, szabad és művész

Halasi Eszter régi jó ismerősöm. Évekkel ezelőtt a blogon keresztül hallottam, mesélték, hogy van a gumisok közt egy nő, egy olvasó, aki nagyon nagy bajban van. A fiát elvitte a gyerek apja, s ő most keresi, kutatja mindenhol. Tudtam, hogy ő maga Angliában él, kapaszkodik minden erejével, hogy talpra álljon a magyarországi megpróbáltatásai után.  Tudom, honnan indult, és ámulattal nézem,

További információk

Mű izékkel az élet

Egy csoportból hoztam a mellékelt képet. Valaki műszempillást keresett, és az első  hozzászólások után érkezett néhány pacák, akik azóta is osztják az észt a nők ügyében. Általában elég ideges szoktam ettől lenni, ám ezúttal egyet kell értenem mindazzal, amit a kommentekben feszegetnek. Alapból itt van a kiollózott szöveg.  Mű- izékkel tupírozzák magukat, ahelyett, hogy örülnének annak például, hogy van lábuk,

További információk

A svájci nők sztrájkja az épülő Gileádban

Június 14-én  Svájcban sztrájkba léptek a nők. Nem először már. 1971-ben 500 ezer nő ment az utcára és tagadta meg egy napra a gondoskodási feladatait azért, hogy a lányának majd jobb élete legyen. Ezúttal, 2019-ben tisztességesebb fizetést, a férfiakkal egyenlő jogokat, valamint az erőszak és a szexuális zaklatás felszámolását követelték. Na, most csak mondom a kétkedőknek: Ha követeltek egyenlő jogokat,

További információk

Ha boldog akarsz lenni, légy az

Szóval feltételezve valamennyire emberi körülményeket elmondhatjuk talán, hogy a boldogság érzetünk valamelyest kezünkben tartható, kontrollálható. Én például ilyen, kontrollálható érzelemnek tartom a szerelmet (nem, nem hiszek derült égből lecsapó, legyőzhetetlen szenvedélyben), a haragot, és – elmúlt évek tapasztalatából levonva következtetéseket- még a gyász is ilyen kontrollálható érzelem. Eldönthetem, hogy miképpen „dolgozok” vele, benne, eldönthetem, hogy belehalok, vagy felépülök,vagy akár még építézhetek is belőle. Persze van olyan- hogy egy másik filmből vett idézettel éljek- az ember véges számú csapást képes elviselni. Aztán kimegy az utcára ordítani (Blue Jasmin)- hogy jogos és rendjén való összeomlani… De akár még az is lehet döntés kérdése.

További információk
« Régebbi bejegyzések