Gondolkodom most erősen, mi lehet az oka, hogy a poszt, amiben coming outoltam azokról a rémisztő történetekről, amiket 21 év anyaszerepben kellett megélnem a három fiammal, hogy az a poszt ilyen elképesztő és döbbenetes mértékben szeli az internetet. Jelenleg másfél milliós elérés fölött van, és nők ezrei bólogatnak, mikor olvassák. Már követni nem tudom a kommenteket, de köszönöm mindet, ami
További információkKarácsony minimálon, ez most az új „divat”. Vagyis azt látom, hogy környezettudatos, a jövőért aggódó ismerőseim behúzzák a féket, nem állítanak fát, nem szórják a pénzt ajándékokra, és főleg nem azok csomagoló anyagára. Megálljt mondanak a manipulációnak, mely azt üti a fejekbe, hogy a szeretet ünnepe az ajándékok ünnepe. Mer hogy nem. Egyébként. “És ne legyen már egy napig karácsony,
További információkOlyan különösek az érzelmek. Néha az ember akkor gyengül el, ha valami jó éri. Amíg küszködni kell, az élet ostorral ütlegel addig könnyebb erősnek maradni, mint mikor váratlanul egy nem várt gesztus jön feléd, vagy egy meleg hang szólít meg. Most minden jó, mégsem egyszerű. Minden megy szépen előre, olajozottan, levajazottan. Szoktam mondani embereknek, hogy Németországban nem lehet elcseszni az
További információkHosszú internetmegvonás után újra ránézni a világra- ez valami elképesztő. Nehezen tudom eldönteni, hogy amíg én 1500 km- re Magyarországtól az életemet építem sokadszor a szinte nulláról (azé’ nem mondjuk, hogy teljes nulláról, mert mindaz, ami ott van bennem, az ott van, és az pont elég ahhoz, hogy megint nekifogjak, továbbá nem vagyok egyedül, vannak itt barátok, akik segítenek, és
További információkNem lehet erről eleget írni. Nem lehet a tudatos gyerektelenségről eleget írni. Hogy ez, amit én csinálok, az nőmozgalom- e, azt nem tudom. Valaha azt gondoltam, igen, ma meg már azt gondolom, hogy én mindig csak csiripelem, ami bassza a csőrömet, és az pont találkozik az ún. nőmozgalommal. Mostanában meg nem feltétlen, mert én egy ideje azt érzem, hogy a
További információkTanévzáró. Sőt, tanévzáró és ballagás egyben. Hivatalból vagyok ott. Szülőként, tanárként minden évben újra és újra kiakaszt az a fajta álszent gyerekkínzás, ami ezeken a rendezvényeken zajlik. Állni, ülni, izzadni, nézni magunk elé. Hallgatni, ahogy a mikrofonba befújó szél érthetetlenné teszi az unalmas igazgatói beszámolót. És állni a Himnuszra. Istenem, ahogy állnak a Himnuszra a szerencsétlen kicsikék! „Áldd meg isten
További információkEgy filmet nézek most. Még közel sem értem a végére. 2 évad, darabonként tizenes epizód számmal. Egyrészt utálom a sorozatokat, mert ha kellően jók, akkor nem lehet tőlük elszakadni, másrészt imádom a sorozatokat, mert teret adnak hosszú történetekre, és bonyolult lelkek, bonyolult helyzetek megismerésére. Természetesen nem a magyar nyelvű tv csatornák sorozataira gondolok, ez sem ilyen. Ma már vannak arra
További információkEgy napja volt anyák napja. Körbe lett járva, sokféle módon beszélünk már erről, és sok mindent elmondunk. A nők beszélnek. Eközben a facebookról dőltek kifelé az anya-gyerek fotók, a versek, a virágcsokrok. Néztem is erősen én, aki évek óta beszél a felelős gyerek(nem)vállalásról, hogy ha itt mindenki ennyire boldog, akkor vajon mi igaz abból, hogy az anyaság megterhelő, a jelenlegi
További információkMinapi élményem, hogy rendkívül szellemes, a gyerek-nemvállalás elfogadásáért kampányoló oldalon megjelent egy Csernustól származó idézet (melyet szerintem tőlem lopott, vagy csak én is ugyanezt kitaláltam már sok évvel ezelőtt), miszerint-mondja Csernus- ha ő megkérdez egy nőt, hogy mire is büszke életében, s az azt mondja, hogy a gyerekeire, akkor ő azonnal tudja, hogy egy megrekedett, befulladott, ki nem teljesedett élettel
További információkFelmerült itt egy cikk kapcsán, és volt is már többször erről szó, hogy felelős dolog- e, sőt, szép dolog- e lányainkat lebeszélni a gyerekszülésről. Mert nem szép. Mert hogy mondhat már egy nő olyat egy másik nőnek, hogy ne szüjjél?Hát ha a te jó édes anyád is így gondolkodott vóna, akkó most teveled mi vóna? He? Meg ilyenek. És. “Mán
További információkÉpp egy hónapja, hogy eljöttem otthonról, így már van, aki megkérdezi: És (nagyon) hiányoznak a gyerekeid? – Jaj, hát persze – mondhatom ilyenkor az elvárt, a megszokott, a természetes választ. Azt, ami után lehet engem szeretni, mert bár igaz, hogy csúful elhagytam szegény gyerMekeimet, de mégis csak jó fej vagyok, mert legalább szenvedek. Ezek előre jól kiszámítható, biztonságos helyzetek. Én számítok a
További információkKicsit késve, de most akkor láttam az Aranyhajat. Szombat van, iskola. Minden hónapban csinálok a gyerekeknek egy mozidélelőttöt, mikor bemegyünk a projektoros terembe, és nézünk valami jó kis mesefilmet. Természetesen a gender őrület jegyében leginkább. Hála istennek a Disney már felismerte, hogy ideje a lányoknak – és a fiúknak is – , valami mást mutatni a világból, mint azokat a
További információkAlábbi levelet először cseten kaptam egy férfi olvasótól. Annyira tanulságosnak gondoltam, hogy megkértem, írná meg valahogy egyben az egészet. Nem gondolom, hogy a férfiak többségére ez bármilyen pozitív hatással bírna, hiszen-mint tudjuk- az empátiás képességeik egy békáéval vetekszenek. Talán tényleg az kellene, amit olvasóm javasol: hogy megéljék ők is ugyanazt, amit a nők megélnek. De megélnék nem csak a háztartást
További információkRendezvényen voltam szombaton, mely rendezvényt egy beszélgetés előzött meg. Odamentek az emberek a Bálint házba, és elmondhatták a családjukkal kapcsolatos nyomorukat. Volt ott kettő pszichológus, akik igyekeztek válaszokat adni a kérdéseikre. Mindenféle emberek odamehettek, így aztán mindenféle emberek oda is mentek. Én is például- csak én nem mondtam el a nyomoraimat (mer’ nekem olyan nincs)-, hanem figyeltem inkább erősen a többi emberre.
További információkNem hagy nyugodni napok óta egy dolog. Nem lesz ez szerintem hosszú poszt, de mégis valahogy meg kell írnom, mert piszkál, és szerintem gondolkodásra adhat okot. A vasárnapom nem hagy békén, meg a sok mozizás, amit művelek, meg az esték, amiket Pesten töltök, meg a net előtt üldögélések, meg az edzéseim, magányos sétáim a közeli erdőben, a csend, amivel olykor
További információkMikor bírálom a férfiakat, mindig megkapom, hogy a nők csak ne beszéljenek, hát kik azok, akik ezeket az erőszakos, szexista férfiakat nevelik. Ha ilyen elégedetlen vagyok, akkor foglalkozzak azzal, hogy miképpen csinálok az én három fiamból normális férfit, és tanítsam erre a többi nőt is. Sok ponton sántít ez a felelősséghárítás. Mondhatni, könnyű ezt is a nőkre terhelni.
További információkVan ez az anyaság dolog, tudod. Ez nekem nem nagyon jött be, azt hiszem. Vagyis volt az életemnek egy elég hosszú szakasza, mikor azt képzeltem, hogy okés a dolog, mert azt mondják, ez a boldogság, tehát bizonyosan boldog is vagyok. Vannak szép és egészséges gyerekeim, én meg jó anyjuk leszek, ha beledöglök is. Ez is egy cél lehet, nem? Méghozzá
További információkValahol mélyen mindig éreztem, mennyire nem egy pályán játszunk mi, pasik és nők ebben a házasságnak nevezett embernyúzásban. Mindig tudtam, láttam, hogy nem igazságosak a leosztások, a lehetőségek és a feladatok. Hogy itt az egyiknek a hotel jut ingyen kúrással, a másiknak meg az ingyen munka ingyen kurvasággal. Éreztem ezt annak ellenére, hogy minden ennek az ellenkezőjét akarta velem elhitetni. Most
További információkAz alábbi történetet olvasónk küldte el. Jól el lehet azon gondolkodni, mekkora károkat tud okozni, hogy a nőket arra trenírozzák, hogy életüket mindenáron férfivel, párkapcsolatban képzeljék el. Ennek aztán időnként mindent alárendelnek, áldozattá téve önmagukat és saját gyerekeiket is. Talán ideje lenne elfelejteni ezt a függést és életünket egészen más értékek mentén rendezni. Talán ideje lenne átgondolni a szüléseinket és
További információkOlvasom ezt a jó kis cikket a Feminfon arról, hogy nálunk a család már nem szimplán család és az élet egy szelete, hanem gyakorlatilag valami misztikus vallássá kifejlesztett életprogram. Milyen érdekes ez, nem? Hogyan válik egy életforma, amelynek hátteret kellene adni AZ ÉLETHEZ magává AZ ÉLETTÉ, az élet céljává. Nem csoda, hogy aki erre teszi fel az életét, az képtelen
További információk