Az, hogy André nővér megélheti a 117 évet, az emberi tudomány vívmánya
Milyen lenne a földi élet, ha az elmúlt 117 évben a mesterséges intelligencia haladását azonos ütemben követte volna a társadalmi együttérzés képességének emelkedése, az együttműködés igénye és az érzelmi intelligencia fejlődése? Vida Misik Éva írása.

Pár hónapja bejárta a világsajtót annak a francia apácának a története, aki felépült a koronavírus fertőzésből.
Bámulatos, hogy a 117 éves, 1904-ben született matuzsálem mi mindent látott élete során és a világégető történelmi pusztítások mellett milyen ütemű technikai fejlődésnek volt tanúja.
Az KSH adatok rámutatnak, hogy a 20. század elején, amikor André nővér világra jött, mennyi volt a születéskor várható élettartam, csak Magyarországon. Az 1900-ban rögzített 37 év (nők és férfiak átlaga) 2019-re 76 évre nőtt, így száz év alatt az átlagéletkor voltaképp megduplázódott.
Mindez pompás vívmánya az emberi fajnak, főleg, ha az orvosi modernizációra gondolunk. Ám elvonatkoztatva a technológia fejlődésétől, megvizsgálva az olyan – népeket érintő – területeket, mint a szegénység, a nők életlehetőségei, a kisebbségek gondjai, a globális béke, vagy az oktatás helyzete, akkor levonható a szomorú következtetés, miszerint a technika és a társadalom virágzásának összhangját talán már csak a Marson új életet kezdő utódaink élvezhetik, mi nem. Az emberiség elérte, hogy a velünk szomszédos bolygóra szelfiző szerkezetet, a testünkbe pedig nanorobotot képes juttatni.
Milyen lenne a földi élet, ha az elmúlt 117 évben a mesterséges intelligencia haladását azonos ütemben követte volna a társadalmi együttérzés képességének emelkedése, az együttműködés igénye és az érzelmi intelligencia fejlődése? Talán a Marson élhető világ után kutató robotnak nem kéne versenyt futnia az idővel, mielőtt elfogy a miénk itt a Földön.
Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. Cikkeinkhez itt is tudsz kommentelni, vagy megteheted ezt a Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/gumiszoba