Gumiszoba

Az a rengeteg energia, lelkesedés és lelkiismeretesség, amit a munkájába fektetett, végül nem neki térült meg, nem ő profitált belőle, hanem őbelőle profitáltak azok, akik eszközként tekintettek rá. Elszívott energia, ellopott megélhetés, kiszolgáltatottság, napi szintű fennmaradási gondok és a jövő bizonytalansága. Egy nőtársunk élete. Példája, ahogyan az őt körülvevő férfiak kezelték, nem egyedüli. Sok nő szomorú megélése, még mindig. Vida- Misik Éva írása.

---

A Partizán nemrégiben interjút készített Bíró Icával. Két nappal ezelőtt, amikor leültem meghallgatni a műsort, azt feltételeztem, hogy egy könnyed, érdekes beszélgetésnek nézek elébe, ahol az interjúalany – akinek mellesleg a tornái segítségével fiatalon sok-sok kilótól sikerült megszabadulnom – lebilincselő kulisszatitkokba avat be, elmeséli, hogyan építette a karrierjét, hogyan lett sikeres. Természetesen nem kerülte el a figyelmem az elmúlt évek kálváriája, amelyen Bíró Ica keresztülment a lakhatásával kapcsolatban, feltételeztem, hogy ez is szóba fog kerülni a múltidéző beszélgetés mellett, de nem gondoltam, hogy a talkshow alatt egy ponton nem bírom tovább és elsírom magam.

Őszintén szólva megrázó élmény volt számomra látni őt, ahogy arról beszélt, hogy milyen megpróbáltatásokon ment keresztül azalatt, amíg egy egész generáció a csillogónak hitt karrierjét figyelte a modellkedéstől kezdve a fitness korszakán át a „metál lady” évekig. Ezalatt pedig hány férfi élt a munkájából, hányan törölték bele átvitt értelemben a lábukat, hányan bántották fizikailag és verbálisan, hányan használták ki a naivitását, a jóhiszeműségét és alázták meg gondolkodás nélkül. Az erős, tudatos nő képe mögött így húzódik meg egy élet gyötrelme az őt körülvevő emberektől függve.

Beszélt a munkája alatt őt ért szexista megnyilvánulásokról, zaklatásokról, a megélt párkapcsolati erőszakról, amelyet volt férjétől kellett elszenvednie.

Az áldozathibáztatás kultúrája még mindig fájdalmasan általános a mi társadalmunkban, annyira, hogy az áldozat sokszor maga is hajlamos önmagát hibáztatni, vagy a zaklatóit, bántalmazóit mentegetni. Ebben az interjúban is érezni lehetett a próbálkozást, ahogy Bíró Ica igyekezett megmagyarázni – talán még magának is – hogy nem volt az olyan nagy dolog. Igenis, óriási borzalmak ezek a megélések egy nő életében. Sajnos pont az ő példája bizonyítja, hogy mennyire nincs ez a mai napig rendben. Elég csak arra a hat évvel ezelőtti műsorra gondolni, amikor Balázs a műsorvezető társaival nyilvános rádióműsorukban nevezte őt a „nemzet seggének” („…nem sértődik meg a kifejezés miatt, tehát ő volt ugye a nyolcvanas években a nemzet segge”), majd mindezek után leszögezik, hogy mennyire gyönyörű. Hát melyik az a hálátlan nő, aki nem örül, ha gyönyörűnek nevezik? Az mellékes, hogy előtte egy segghez hasonlították őt, teljes valójában.

Ó hölgyek, csak viccelünk mi ilyenkor, hát nem tetszik érteni a humort? – hangzik el, amint kikéri magának egy nő a sértést, amely valójában fényévekre áll a minőségi humortól.

Fiatal lányként, amikor a kilencvenes években B. Ica videóira tornáztam, még fel sem merült bennem, hogy a rendező és a stáb által megálmodott látvány más igényeket is szolgálni hivatott, mint a pusztán mozogni, fogyni kívánó emberekét. Mit tudtam én akkor még a hétköznapi hímsovinizmusról, a szexizmusról, a tornázó nők látványára izguló pasasokról? Semmit. A mostani interjút látva, sok évvel később felnőtt fejjel újranézve Ica torna videóit, azt kell mondanom, hogy fényévekkel más beletekinteni.

Hiába bagatelizálja Bíró Ica azokat a bántásokat és bántalmazásokat, amiket kapott, hiába igyekszik ezeken felülemelkedni és túltenni magát. Személy szerint számomra tapintható a szenvedése, érezhető a megtörtsége, a megbántottsága. Az a rengeteg energia, lelkesedés és lelkiismeretesség, amit a munkájába fektetett, végül nem neki térült meg, nem ő profitált belőle, hanem őbelőle profitáltak azok, akik eszközként tekintettek rá. Elszívott energia, ellopott megélhetés, kiszolgáltatottság, napi szintű fennmaradási gondok és a jövő bizonytalansága. Egy nőtársunk élete. Példája, ahogyan az őt körülvevő férfiak kezelték, nem egyedüli. Sok nő szomorú megélése, még mindig.

Érdemes megnézni tehát ezt a beszélgetést, sok más szempontból is tanulságos és fontos interjú.

---

Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. Cikkeinkhez itt is tudsz kommentelni, vagy megteheted ezt a Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/gumiszoba