Gumiszoba

Csak hát a múltunk kihat a jelenre…
Majd lesz valahogyan… Tóth Katalin írása

---

Hozzámegyek X-hez. Hajlandó elvenni, évek óta járunk, egyikünknek sem jött össze a nagy szerelem, végül is hasonló a hátterünk, megleszünk… Igen, fiatal vagyok, keresgethetnék még, de otthon azt mondták, ha az egyetemen nem sikerül férjet fognom, akkor utána már sokkal nehezebb lesz.
Biztonságot akarok.
Működni fog.

---

Nincs kedvem lefeküdni vele. Annál jobban próbálkozik, de alig tudom rávenni magamat. Annyira más, mint akivel nagyon jó volt – és volt olyan -, igyekszik is, de nem kívánom. Mindig mást képzelek a helyébe, mikor kénytelen vagyok engedni neki.

---

Egyre jobban követeli a gyereket, én még bizonytalan vagyok. Mondtam neki, hogy ráérünk, de ő sürget.
A rokonságban már több gyerek is született mostanság, az apja is mondogatja neki, mi lesz már, ő meg bizonyítani akar. Valószínűleg azt sem bánná, ha ezzel teljesen lekötném magamat.

---

Megszületett a gyerek, és nem változott semmi. Ugyanúgy sokat van távol. Pedig megígérte, hogy többet lesz itthon, de évek óta ígéri, és semmi változás. Múltkor a gyerek meg is ijedt tőle, sírt, mikor meglátta – akkor éppen több hétre elutazott -, az azért megrázta lelkileg.

---

Mondta kb. egy évvel a második gyerek születése után, hogy most már fogyjak le, mert így nem vagyok elég csinos.
Engem is zavart, nem így szoktam kinézni, szóval igyekeztem is. Visszafogytam a régi formámra, de már nem igazán érdekel, tetszem-e neki. Nagy ritkán belemegyek a szexbe, mert már az agyamra megy a nyaggatással. A gyerekek születése óta legalább kevésbé kellemetlen az általam nem kívánt “procedúra”, mint régen.
Közben csak azt várom, hogy végezzen minél hamarabb.

---

Ismerkedem a neten. Csomó férfi úgy keres partnert, hogy van valakije, vagyis a szex miatt. Szánalmas szövegekkel.
Persze vannak normálisak is, akik tényleg kapcsolatot szeretnének. Sokan elváltak, van egy-két gyerek.

---

Elválok.
Még van pár év a negyvenig, most még talán van esélyem partnert találni. Nyilván a gyerekeknek is nehéz lesz, de csak miattuk nem húzhatom tovább az igát egy számomra végtelenül boldogtalan házasságban.
Végső soron nekik is így lesz a legjobb.

---

Megegyeztünk a közös felügyeletben. Kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de tulajdonképpen működik. A gyerekek néha mondják, hogy szeretnének mindig velem lenni, de nekem gyakorlatilag csak akkor van önálló életem, ha ők az apjuknál vannak. Marad a közös felügyelet.

---

Nem könnyű a barátom gyerekeivel. Gondolom, az anyjuk hergeli őket ellenem, pedig már rég nem is szereti az apjukat, és mégis…
Szóval nem könnyű ez az “én gyerekeim, te gyerekeid” – felállás, irtó sok kompromisszumot kell kötni. De amikor ketten vagyunk, az nagyon jó. Úgy érzem, ő életem első igazi felnőtt kapcsolata.

Csak hát a múltunk kihat a jelenre…
Majd lesz valahogyan…

---

Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. Cikkeinkhez itt is tudsz kommentelni, vagy megteheted ezt a Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/gumiszoba