Lelkes Villő- Egy nő, aki nem hagyja, hogy a bokájára rácsattanjon a gender bilincse

Lelkes Villőt valaha egy blogon ismertem meg. Ja, nem. Csak láttam ott a nickjét, az okos hozzászólásait. A megismerkedésünk évekkel később volt, mikor elkezdtünk beszélgetni immár a privát profilunkon. Azóta is úgy vagyunk ismerősök, hogy sose találkoztunk még „élőbe” (áldott legyen a neve az internet feltalálójának).
Villő elképesztően érdekes életet él, és nagyon sok dolgon túl van már. Pontosan az a nő, akitől a patriarchátus rettegve menekül a sarokba. Okos, független, sikeres. Példa arra, hogy micsoda magasságokig juthat el egy nő, aki nem hagyja, hogy a bokájára rácsattanjon a gender bilincse.

Hol élsz, mit csinálsz most, és hogyan kerültél oda?

Az Egyesült Királyságban élek és a környezetvédelmi, élelmiszeripari és vidékfejlesztési minisztériumban, amit röviden DEFRA-nak hívnak, dolgozok főosztályvezetőként az EU kilépési, stratégiai és nemzetközi kereskedelmi főigazgatóságon belül. Ennek az egy minisztériumnak a hatáskörébe esik a Brexit 85%-a, így ez a több mint 4000 ember bő három éve megfeszített tempóban dolgozik a kilépés előkészítésén.

A Brexittel egy csomó uniós hatáskör visszakerül az Egyesült Királysághoz, ezek egyike a nemzetközi kereskedelem. A feladat annak kitalálása, hogy ezekkel mit kezd az ország és hogyan fog ez az egész működni a gyakorlatban. Konkrétabban a nemzetközi kereskedelmi szakpolitikai és operációs szakpolitikai főosztály vezetőjeként tavaly őszig az Európai Uniótól a Brexittel megörökölt nemzetközi kereskedelmi egyezmények analízisén dolgoztunk a csapatommal, illetve az ezek működtetéséhez szükséges struktúrát találtuk ki.

Jelenleg pedig az USA-val, Japánnal, Ausztráliával, Új-Zélanddal és az EU-val tavasszal kezdődő szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalására készülök, ez komplex rendszerszintű analíziseket jelent, amiknek most éppen a módszertanát dolgozom ki. Ezek az új egyezmények nem a levegőben fognak lógni, a fentebb említett, uniótól örökölt egyezmények és az Egyesült Királyság jogi, szakpolitikai és logisztikai rendszereibe kell illeszkedjenek. Mivel az EU és az USA nagyon sok ponton ellentétes álláspontot képvisel ez hatalmas politikai és szakmai kihívást jelent.  A tárgyalások megkezdésétől a brit tárgyaló delegációval fogok dolgozni, és mivel ezek a tárgyalások nagyjából párhuzamosan fognak futni mozgalmas, utazós év elé nézek. Leegyszerűsítve félig viccesen azt szoktam mondani, hogy a munkám kényelmetlen kérdések megfogalmazása és feltétele, az eredménye pedig az, hogy nem üresek a szupermarketek polcai.

Abszolút nem terveztem Angliába jönni, a magánéletem hozta úgy, hogy 2012-ben átköltöztem Brüsszelből, ahol akkoriban az Európai Bizottságban dolgoztam szakpolitikusként. A brit közigazgatásba egy több fordulós versenyvizsgával lehet bekerülni, sőt feljebb lépni is, én is így pályáztam meg a mostani állásomat. Az eredeti szakmám jogász, a szakvizsga letétele után döntöttem úgy, hogy váltok, túl szűknek éreztem a jogászi pályát.

Te nő vagy az angol csúcsvezetésben. Milyen érzés ez? Tapasztalsz- e szexizmust, illetve mennyire engednek érvényesülni? Tapasztalod- e az üvegplafont?

A brit közigazgatás célul tűzte ki, hogy az összetétele képviselje a multikulturális brit társadalmat. Ezen jelenleg még bőven van mit dolgoznia. Fontos, hogy a brit állam a nőket kisebbségnek ismeri el, és ennek megfelelően támogatja. Én nagyon szeretem a DEFRA-t mert deklaráltan nőbarát, a politikai és közigazgatási vezetője is nő.

Amíg nálunk felháborodva kimennek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak magukért tüntetni vakon a saját és a patriarchális struktúra szerepére a társadalmi és nemi egyenlőtlenségekben, ami tényleg az év vicce, addig a DEFRA metszetszemléletű, illetve nőket segítő programokat futtat. A DEFRA Női Hálózat például évi 14 nő Crossing Thresholds néven futó, nőknek szóló egy éves vezetőképzőjét fizeti. Tavaly az egyik kiválasztottként vehettem részt ebben a programban. A minisztérium egy tehetséggondozó program keretében tovább támogat, jelenleg két további képzés, egy szakpolitikai és egy csúcsvezetői eredményét várom, már az összes interjún túl vagyok.

Gyakorlati példa, hogy a két igazgatónk fehér, heteroszexuális férfi, nemrég jöttek. Az egyik első dolguk az volt, hogy a vezetői értekezletet újragondolták, minden döntéshez egy árnyék vezető testületet hoztak létre, amibe az igazgatóságon dolgozó nőket, fogyatékkal élőket, alacsony társadalmi osztályból származókat és a BAME kisebbség (fekete, ázsiai és közel-keleti) tagjait sorsolták be. Az árnyék testület abban segít, hogy metszetszemléletű, ne pedig heteropatriarchális döntések szülessenek. Ők viszik be a kisebbségi szempontokat a döntésekbe. Kutatások igazolták, hogy minél több szempontot és tényezőt hozunk egy döntési folyamatba, annál jobb eredményű lesz az a döntés. A kisebbségek szerepe tehát nem csak esélyegyenlőségi szempontból lényeges, hanem komoly gazdasági és stratégiai kihatásai is vannak. Szerintem nagyon fontos, hogy ez a két férfi az egész igazgatóság előtt reflektált a szerepére, privilégiumaikra és kimondta, hogy bár bőven van mit javítani, de együtt dolgozunk rajta.

Ritkán tapasztaltam szexizmust szerencsére, vezetőktől egyátalán nem, de sajnos volt olyan férfi, akit emiatt kellett kirakjak a csapatomból. Valószínűleg az is közrejátszik ebben, hogy a brit kultúra teljesen más, tiszteletben tartják a másik énhatárait. A munkahelyemen elképzelhetetlen például az a fajta, Magyarországon flörtölésnek hívott, de amúgy bőven a munkahelyi szexuális zaklatás körébe tartozó, leuralást célzó kommunikáció amit elég sok magyar férfi folytat. Amiért, ha szólsz, rövid úton kirekesztenek, változatos módokon megbüntetnek és te leszel az ügyeletes baszatlan fapina. A britek nem faggatnak a magánéletedről, nem tesznek megjegyzéseket a ruhádra és arra, hogyan áll rajtad, nincsenek sikamlós megjegyzések, nem vetkőztetnek a szemükkel.

Mivel a kultúra teljesen más, sokkal rejtetebb a szexizmus és az üvegplafon is. Én azt tapasztalom, hogy inkább a bevándorló voltom miatt ütköztem néha plafonba, mint nőként, mivel a britek minden multikulti ellenére a mai napig szigorúan osztálytársadalom. Nálunk emiatt mindenkinek kötelező az unconscious bias training amit magyarul talán nem tudatos előítéletek elleni tréningnek lehet fordítani. Ennek az a lényege, hogy az emberek hajlamosak a saját csoportjukba tartozókat önkéntelenül is előnyben részesíteni, és a tréning ezen hivatott javítani. Könnyebben megtalálja a hangot például két azonos nemű, hasonló korú, társadalmi hátterű, képzettségű és bőrszínű ember egymással.

Amiről igazából szó van, az az, hogy a társadalom struktúráit, például az államigazgatást, iskolarendszert, tudomány művelését stb. fehér férfiak alakították ki, így ezek a struktúrák nekik kedveznek és nem támogatóak, sőt gyakran előítéletesek a nem ebbe a csoportba tartozó emberekkel. Ez nem mindig és nem feltétlenül tudatos, inkább úgy fogalmaznék, hogy a struktúra életre kelt és így működik, ez persze nyilván nem menti fel az ezeket működtetőket a strukturális és sok esetben egyéni felelősség alól. Az évek alatt sokan meséltek nekem arról nők és a női oldalukból létező férfiak, hogy mennyire fulladoznak, nyomorodnak meg ezekben a struktúrákban, és nyilván én is tapasztaltam ezt. Ami döbbenetes volt, hogy kivétel nélkül a vezetőképzőn a nők és minden női beosztottam küzd ezzel, de sokszor még a probléma megfogalmazásáig sem jutnak el csak azt tudják, valami nagyon nem stimmel.

Így jött az ötlet, hogy tehetnék valamit azért, hogy a nálunk dolgozó nők jobban érezzék magukat. A DEFRA-ban mindenki kitalálhat és vállalhat úgynevezett szervezeti projekteket, így én erre az évre most két ilyen projektet találtam ki és vezetek. Az egyik a mentális egészség önmenedzselésével foglalkozik, ehhez ad tippeket egy erre létrehozott naptárban ami az évet követi le. Ez ilyen tüneti kezelése a fent vázolt problémának. A másik, hosszabb távú projektem azt kutatja, pontosan mit is jelent az, hogy a nők fullasztónak, megnyomorítónak érzik a struktúrát, miben, hogyan jelentkezik ez. Négyszemközt a nők haragosak ennyi már látszik. Ez rengeteg hasznosan, változásra is felhasználható energia ami jelenleg csak betegíti a nőket mert nagyrészt elfojtják. Engem évek óta érdekelnek a nők megoldásai, szerveződési formái szerte a világon, így most ezeket kutatom tovább és csatornázom bele ebbe a projektbe aminek a végén remélem konkrét szervezeti változásokat tudnak a nők kezdeményezni.

Magamnak én úgy fogalmaztam meg ezt, hogy a nőket megnyomorítja a patriarchális struktúra, de azon kívül sem engedik őket létezni igazából. Ha megpróbálják a kivonulást, akkor a struktúra megbünteti őket abban a pillanatban, hogy a patriarchátus érdekeit veszélyeztetik. Gondoljunk csak a begina rend történetére a középkorban ami pont a nők szűkre szabott lehetőségeire adott női válasz története Európában. Amíg a női ingyenmunkákat végezték, nem vegzálták őket. Veszélyessé és gyanússá akkor váltak, amikor egyértelmű lett, önrendelkező, kevéssé hierarchikus, anyagilag független, a patriarchális középkori társadalommal párhuzamos szabad női közösségekről van szó, akik nem átallottak még az Istennel való kapcsolatról is mást gondolni, mint a férfiakból álló papság. Nem meglepő módon az egyház lecsapott, tagjaikat megégették, férjhez kényszerítették, a rendet férfi szerzetesrendeknek rendelték alá, vagyonukat elkobozták.

A nőknek, és ez egészen elképesztő, ma sincs helye, valódi szabadsága egy olyan, technikailag fejlett társadalomban, aminek fennmaradása sok szempontból a nők valódi szabadságán múlik. Engem az foglalkoztat, milyen változások kellenek ahhoz, hogy a nők kifussák magukat és én ehhez mit tudok hozzátenni.

Te részt vettél és veszel a Brexit munkálataiban. Hol tart most ez a folyamat? Illetve érdekel, hogy mekkora energiákat emészt fel az előkészítése, lebonyolítása. Te hogy látod, hogyan fog ebből az Egyesült Királyság jól kijönni?

Maga a Brexit ma éjjel történt meg de mivel sikerült az EU-val megegyezni, van egy átmeneti szakasz, ami jelenleg az év végéig tart. Addig az Egyesült Királyság kötelezte magát arra, hogy uniós tagállamként viselkedik. A Brexit nagyjából 200 milliárd fontba fog kerülni év végére, és elképesztő mennyiségű munka ment és megy bele a mai napig. Évekig álltak a nem Brexittel kapcsolatos ügyek, egyszerűen nem volt rá elég kapacitás.

Szerintem nehéz megmondani, hogyan jön ki ebből az ország. Jelenleg egy teljes geopolitikai átrendeződés zajlik az egész világon, aminek nem lehet tudni a kimenetelét. Gazdasági elemzések szerint a brit gazdasági növekedés 90%-a Európán kívülről jön majd ebben az évtizedben, évek óta csökken az unióba irányuló áruexport, a britek egyre inkább szolgáltatásokat exportálnak az EU-ba. Nem véletlen, hogy a Brexit egyik tétje az önálló külkereskedelmi politika és így az EU-tól való távolodás és a hagyományos szövetségeshez, az USA-hoz közeledés.

Szintén ezek az elemzések azt mondják, 2050-re a brit gazdaság lesz az európai kontinens legerősebb gazdasága, megelőzve a németeket és a franciákat. Az unión kívüli Egyesült Királyság egyértelműen középhatalom, de a világban zajló átrendeződés, gazdasági fejlettsége (a Brexit miatt két helyet csúszva még mindig a világ 7. legnagyobb gazdasága) és korábbi nagyhatalmi státusza miatt szerintem jelentős brókerszerephez juthat olyan globális problémák megoldásában mint a klímaváltozás.

Más kérdés, hogy a gazdaság nem minden, a Brexit végletekig megosztotta a brit társadalmat és ezzel minél előbb kezdeni kell valamit. Ez úgy hiszem nem csak a kormány, hanem mindannyiunk feladata.

Másik nagy terület, amibe beleástad magad, az a klímaváltozás és a túlnépesedés. Mennyire tabu téma ez az angol döntéshozásban. Tudjuk, hogy a magyar társadalomban még mindig megbélyegzés jár annak, aki inkább aggódik minden megszülető gyerek miatt ahelyett, hogy felhőtlenül ünnepelné az új életet, de vajon mennyire szabad Angliában nyíltan beszélni ezekről az összefüggésekről?

A britek hisznek a társadalmi dialógusban, így ez nem tabu sem a közigazgatásban sem azon kívül. Meglepő lehet, de a brit nemzetközi fejlesztési minisztérium nők iskoláztatását célzó és így népességcsökkenést eredményező programjai például sokkal eredményesebbek és sokkal több bizalom van irántuk mint a szakosított ENSZ szervezetek hasonló programjai iránt (UNDP, UNFPA).

A sziget így is túl van népesedve, így országon belül a probléma a bevándorlás és az elöregedő társadalom körül forog, sajnos a Brexit miatt nem túl építő jellegűek jelenleg az erről folytatott viták.

A brit társadalom fontos építőköve az erős civil társadalom, így nem meglepő, hogy a klímaváltozás és a túlnépesedés összefüggéseiről a leghitelesebb társadalmi dialógust a Population Matters nevű jótékonysági szervezet folytatja, aminek két fővédnöke Dame Jane Goodall és Sir David Attenborough. Én évek óta pártoló tag vagyok pont a dialógus minősége miatt. A szervezet fenntartható családfogalma szerint a család lehet gyerek nélküli, illetve egy vagy két gyerekes. Bátorítják az örökbefogadást és a nevelőszülőséget és a dialógus a Föld erőforrásaira helyezett nyomást kívánja csökkenteni. Ezen kívül deklarálja, hogy a gyerekvállalás mindenki magánügye, a szervezet csupán azt mondja, hogy a gyerekek számáról és arról beszélgessünk, hogy mit jelent a kettőnél több gyerek vállalása a jövőnkre nézve.

A társadalmi elvárás egy nő felé még mindig az, hogy legyen gyereke. Így bár tudtam, hogy bennem nem igazán buzog, és sohasem buzgott a gyerekvállalás iránti vágy, évekbe telt, mire szétszálaztam, mit vár el tőlem a környezetem, a társadalom, és mi az, amit én érzek belülről. És az gyerekkorom óta egy inkább nem volt. A gyerek pszichológiai szempontból egy funkció, én ezért is gondolom a gyerekesek és a tudatos gyerektelenek közötti vitát értelmetlennek, mert valójában arról szól az egész, hogy az életnek funkciót, értelmet sokféleképpen lehet találni, felesleges ezt két ennyire elvágólagos választásra leszűkíteni.

Hogyan lazítasz, mi a kikapcsolódás az életedben? Jut- e idő a barátokra, hobbira.

Az egyik ok, amiért nagyon szeretek a DEFRA-nál dolgozni az az, hogy a minisztériumnak érték a munka és magánélet egyensúlya. Nem bonyolult, miért, hiszen ha nem pihensz, nincs életed a munkán kívül, akkor nem fogsz tudni jó teljesítményt nyújtani. Én teljes munkaidőben, de úgynevezett tömörített és rugalmas munkarendben dolgozom főleg otthonról, amiben az év fele szabad és bármikor dolgozhatok külföldről, illetve megbeszélés szerint megyek be a DEFRA irodáiba, ahol a csapatom dolgozik. Ezt úgy oldottam meg, hogy havi két pénteket és havi két szerdát nem dolgozom, és gyakran dolgozom külföldről is amikor a családomat vagy a barátaimat látogatom. Így jut időm mindenre, amit szeretnék. Jár évi három fizetett nap önkénteskedésre, ezek most a Brexit miatt felgyűltek, így idén két hetet fogok önkénteskedni reményeim szerint a Jersey szigetén található Durrell Wildlife Conservation Trustnál. Gerard Durrell könyvein nőttem fel, régi álmom volt, hogy dolgozhassak is náluk.

A spirituális élet, a sportolás, az utazás és a főzés kapcsolnak ki. A legjobb ötleteim például úszás közben jönnek a víz alatt. Ezen kívül most filozófiát és vallástudományt tanulok. Egy kedves barátomnak pedig a most induló projektjében fogok blogolni fenntarthatóságról. Szigorú napirend szerint élek, hajnali 4-5 között kelek. Szerintem fontos a szervezettség és az önfegyelem, mert az adja a szabadságom kereteit. A jóga központi szerepet játszik az életemben, pár éve áttértem hindu hitre, így a jóga számomra spirituális gyakorlás, azaz nem csak a fizikai ágát művelem. Bő három éve a gyakorlás hozott egy nagyon mély tapasztalást ami gyökeres változásokkal járt, maximálisan a helyemre kerültem és a helyükre kerültek bennem dolgok, azóta is ezen az úton járok és kíváncsian várom merre visz.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

(Ha tetszett a bejegyzés, használd a megosztó gombokat és iratkozz fel a követők közé, így emilben kaphatsz értesítést, mikor új írás jelenik meg.
Érdekes történeteket találsz a Facebookon is: Gumiszoba)

One comment

Hozzászólás a(z) www.kellemetlenkedesek.wordpress.com bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s