A Kalifátusban nem azok halnak meg, akiknek meg kellene halniuk, és nem azoknak jön el a boldog vég, akik arra érdemesek

A kalifátus már nem új sorozat, de talán van, aki most kap hozzá kedvet, vagy látta már, és újra előveszi az ajánlóm elolvasása után. Angela Murinai filmajánlója.


A kalifátus nyolc részes sorozat, mely végig két szálon fut, hogy azután a végső, nagy drámában ez a két szál összeolvadjon és megmutassa az ISIS, egyben a terrorizmus kegyetlen, brutális arcát.
Nem titok, hogy az Iszlám Államnak fennállása óta szüksége van Európában beszervezett, ott tevékenykedő, vagy onnan elcsalt, és az I.Á. területére hurcolt emberekre, leginkább fiatalokra. Ezeket az embereket az ISIS ügynökei gondosan választják ki, majd módszeresen, akár hónapokon át manipulálják őket elhitetve velük, hogy bennük támogatóra, segítő társra, vagy akár szerelmi partnerre lelnek. Az ISIS-toborzótisztek célpontjai leginkább szerény körülmények között élő, jellemzően bevándorló hátterű tizenévesek, akiknek nehézséget okoz beilleszkedni a kortársaik közé.

Ennek a leírásnak tökéletesen megfelel a Stockholmban élő Sulle és Kerima, akik nem igazán találják helyüket az iskolában, nem tartoznak a menő diákok közé, ahogyan azt sem látják, miképpen lehetne jobb életük annál, mint amit szüleikkel élnek. Különösen igaz ez Kerima esetében, aki alkoholista, bántalmazó apjával kénytelen egy háztartásban élni. Ugyanakkor mindkét lányra jellemző, hogy bár muszlim gyökereik vannak, szüleik nem tartják a vallási szokásokat, szekuláris életet élnek.

Ekkor lép a képbe egy karizmatikus iskolai segítő, Ibbe, aki lényegében az egyetlen személy, aki a rideg és bürokratikus svéd közeggel szemben segíteni próbál a két lánynak. Csakhogy Ibbe nem az, akinek látszik, hanem az ISIS beszervezésre specializálódott embere, aki lehetőséget lát a két lányban. Kerimánál egyszerű a dolga, menedéket nyújt neki bántalmazó apjával szemben; míg Sulle esetében felismeri, hogy a palesztin származású lány aktívan érdeklőik a politika iránt, és ki nem állhatja Izraelt. Mindemellett pedig flörtöl is a két lánnyal, versenyhelyzetbe állítva őket, hogy minél inkább megfeleljenek elvárásainak. Sulle hamarosan magára ölti az iszlám fejkendőt, és családjától, a saját édesapjától (aki egyébként a film kevés pozitív férfialakjainak egyike) elzárkózva egyre inkább radikalizálódik. Húga, a 13 éves Lisha csodálattal nézi nővére változásait, és hatására maga is elkezd az iszlám bőrébe bújtatott politikai demagógiák, hazugságok, gyilkosságra buzdító handabandázások felé fordulni. Végül a három lányt teljesen leveszik a lábukról a kamu képek és beszámolók, és úgy érzik, végre tartozhatnak valahova, ezért korábbi életüket hátrahagyva úgy döntenek, az Iszlám Államba utaznak.

Kép: Netflix

A sorozat másik szála Pervin történetét mutatja be, aki korábban, feltehetően ugyanezen az agymosáson átesve már eljutott Rakkába, de nagyon nem azt a Kánaánt találta meg, amit ígértek neki. Az itteni nőknek ugyanis a saría törvényeinek megfelelően kell élniük:

– férjük tulajdonának számítanak;
– utcára csak teljes testüket, beleértve az arcukat takaró burkában mehetnek ki (már amikor kimehetnek, mert este például nem);
– teljes elszigetelésben és alárendeltségben kénytelenek élni, koránt sem fényes körülmények között.

Pervin férje, Husam egy nemzetközi önkéntesekkel feltöltött csoportban tevékenykedik, mint az európai dzsihadisták kapcsolattartója. A nő egyetlen szerencséje, hogy férje valamivel szentimentálisabb a többi gyilkosnál, így Pervin a sorstársaihoz képest valamivel nyugodtabb körülmények között élhet. Ennek ellenére belefárad a folyamatos dróntámadásokba, nyilvános kivégzésekbe, elnyomásba, nyomorba, és amikor egy barátnőjétől kap egy mobiltelefont, elkezdi feltérképezni, hogyan juthatna ki kisbabájával a terrorállamból.

Egy Svédországban élő rendőrnővel, Fatimával lép kapcsolatba, és mikor elmondja neki, hogy szerinte Svédország ellen terrortámadás készül, akkor a nő megígéri neki, hogy ha információkat tud szerezni a készülő támadásról, cserébe ő kijuttatja Rakkából. Innentől gyomorszorító az a stressz, amin a lány minden pillanatban keresztülmegy. Igyekszik kihallgatni a férjével kapcsolatba lépő férfiakat, fotókat készít a jegyzeteikről, éjjelente a számítógépből próbál információkat kiszedni. Mire Fatima megszervezi a kijutását, gyakorlatilag hajszál választja el a leleplezéstől és attól, hogy kivégezzék.
Már bent ül az autóban, amely átvinné a határon, mikor megérkezik Rakkába Lisha, akit a szír határon történő rajtacsapáskor nem tudtak az autóból kimenteni a segítségükre siető rendőrök. Fatima telefonon kéri Pervint, hogy segítsen a fiatal lánynak kijutni. Sulla és Kerima ezóta úton vannak vissza Svédországba, habár ezt akkor még inkább csapásként, semmint megkönnyebbülésként élik meg.
Pervin, aki eddigre óriási személyiségfejlődésen ment át most döntés előtt áll. Elhagyja Rakkát, vagy marad, és igyekszik segíteni Lishának. Mi pedig kiabálunk neki a képernyő előtt:
– Menj! Pervin, menekülj!

Kép: Netflix

A film a végére is tartogat fordulatokat, mondhatnám, meglepetéseket, de ez a szó ide stílustalan volna. Megdöbbentő és végtelenül lehangoló, amit végül elmond nekünk ez a film. Nem azok halnak meg, akiknek meg kellene halniuk, és nem azoknak jön el a boldog vég, akik arra érdemesek lennének. Csak fájdalom van és veszteség. Az egyetlen győztes maga a szervezet, az emberi gonoszság, mely most is, ebben a percben is szedi az áldozatait, és újabb fiatalokat cserkész be, vagy embereket végez ki, vagy támadásokat készít elő ostoba hazugságok nevében.
Ijesztő látni, ahogy ostoba, gonoszságtól elvakult, vadmarha férfiak irányítják az életet, melyben nők halálra rémülten próbálnak túlélni, vagy próbálják menteni magukat, egymást és a gyerekeiket. Ahogy fondorlatos módszerekkel férfiak hálóznak be nőket, hogy aztán más férfiaknak dobják oda őket prédának. Ijesztő szembesülni azzal, hogy Fatima, aki nyolc részen keresztül megfeszített munkával próbálja leleplezni a készülő terrortámadást, a saját felettese által van kihagyva, információtól megfosztva, lekezelve, hátráltatva. Csak vesztes lehet.

Gyakorlatilag két szimpatikus férfit látunk az egész filmben. Az egyik éppen Fatima barátja, egy fiatal rendőr, a másik pedig a becserkészett Sulle apja. Mindketten mellékszereplők, de mégis kihagyhatatlanok, mert ők ketten adnak reményt arra, hogy van férfi, aki nem teher (mint Pervin férje), nem hazug (mint Ibbe), és nem gyilkos (mint az összes többiek). Rajtuk kívül a filmben szereplő összes férfi csak kárt tud csinálni. Ám a világ nekik áll, s míg a nők kifosztottak, összetörtek, becsapottak, vagy halottak a történet végén, ezek a férfiak megrántják a vállukat, és továbblépnek.  

A kalifátus az itthoni híradások gyakran leegyszerűsítő narratívájával szemben betekintést enged ezeknek a nőknek a társadalmi hátterébe. Segít megérteni, hogy a szegénység, a gyenge oktatás és a kirekesztettség nagyszerű táptalaja a radikalizmusnak, az ISIS pedig nem véletlenül befolyásolható tiniket igyekezett tömegesen beszervezni – ahogyan más radikális, például neonáci szervezetek is hasonló hátterű fiatalokat céloz meg.

Forrás: Noizz.hu

A Kalifátus elérhető a Netflix csatornán.


Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. Cikkeinkhez itt is tudsz kommentelni, vagy megteheted ezt a Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/gumiszoba

1 hozzászólás

Itt elmondhatod nekünk amit gondolsz: