Tag Archives: Lélek

És akkor elemelkedtünk a földtől egy percre…

Bét régről ismerem egy helyről, ahol a nevelője voltam. Még gyerek volt, nehéz helyzetben volt több másik gyerekkel együtt. Olyan helyek után, ahol ő volt ritkán állnak fel a gyerekek. Onnan nehéz karriert csinálni. Sokan nem is álltak fel, de Bé igen. Ő –mikor nagykorú lett és kijöhetett onnan- iskolába járt (ott nem), aztán dolgozott, lakást tartott fent. Néha váltottunk

Bővebben

Új mesék születnek, új kapuk nyílnak

Úgy döntök, kimegyek ma a gyerekhez. Két napja temettük, nagyjából emlékszem is, hogy hol. Mondom, nagyjából, mert anno “valami oknál fogva” nem figyeltem az utat, ráadásul úgy általában is rosszul tájékozódok. Bemegyek tehát Rabbatba a busszal, aztán kimegyek onnan egy másik busszal (mert arra biztosan emlékszem, hogy a város szélén voltunk). Forgok ide, forgok oda, próbálok felidézni valamit, valami sarkot,

Bővebben

Elfogadva lenni

10 órakor van az azonosítás. Már tudnak mindent, már mind tudjuk, hogy ő az, de valahogy mégis rá kell mondani, valakinek mégis bólintani kell. A DNS vizsgálat túl hosszadalmas, nyilván nem bírja már el a teste, csak ezt senki nem akarja mondani. Nyilatkoztunk, hogy vállaljuk, aztán nyilatkoztunk, hogy megnézzük. A tetoválásait elég lesz látni- azt mondták. Milyen érdekes ez. Milyen

Bővebben

Hallani magamat

Uramisten! Első pillanatban tudtam, mikor a telefonban meghallottam a másik fiam sírós hangját. Egyszerűen tudtam, hogy a Gyerek halott. Nekem nem jutott eszembe olyasmi, hogy ez valami vicc, az se jutott eszembe, hogy elsodródott, és majd kimászik egyszer csak valahol Olaszországban a partra. Én nem vagyok hülye, és nem kábítom magam. Én tudom, hogy ilyen tréfát sose űzne velem egy

Bővebben