Tag Archives: halál

Hoz- e változást Noa Pothoven halála?

Már nem új ez a cikk, le is futott sok helyen, biztosan látta mindenki. Igen, időben reagálok ismételten. Az a helyzet, hogy jó idő van, kert van, újra festek is, tanulok, dolgozok, meg vannak dolgok, amiket hosszabban szoktam magamban érlelgetni. Ezt is pl.  Megrendít, pofon csap a hír, hogy ez a fiatal lány annyira összetört az őt ért erőszaktól, hogy

Bővebben

Mikor lelkek találkoznak

Olyan különösek az érzelmek. Néha az ember akkor gyengül el, ha valami jó éri. Amíg küszködni kell, az élet ostorral ütlegel addig könnyebb erősnek maradni, mint mikor váratlanul egy nem várt gesztus jön feléd, vagy egy meleg hang szólít meg. Most minden jó, mégsem egyszerű. Minden megy szépen előre, olajozottan, levajazottan. Szoktam mondani embereknek, hogy Németországban nem lehet elcseszni az

Bővebben

És akkor elemelkedtünk a földtől egy percre…

Bét régről ismerem egy helyről, ahol a nevelője voltam. Még gyerek volt, nehéz helyzetben volt több másik gyerekkel együtt. Olyan helyek után, ahol ő volt ritkán állnak fel a gyerekek. Onnan nehéz karriert csinálni. Sokan nem is álltak fel, de Bé igen. Ő –mikor nagykorú lett és kijöhetett onnan- iskolába járt (ott nem), aztán dolgozott, lakást tartott fent. Néha váltottunk

Bővebben

A Bánat ideje

Két napja gyötrődök az olaszországi buszbalesettel. Csak a sírás, az együttérzés van azóta is. Érzem azt is, hogy jó lenne valamit mondani. Innen, ahol én vagyok, talán lehet valamit mondani. Aztán mindig odajutok, hogy semmit sem lehet mondani. Ahogy nekem sem ért semmit egyetlen szó sem “akkor”, hát gondolom, az én szavaim sem többek most léggömböknél. Itt érzem a gyomromban

Bővebben

Két világ közt lenni

Tényleg úgy van, ahogy írta is MaryRose. Már aznap ott van, ahogy megérkeznek. Később is tapasztalom, hogy mindig minden úgy van, ahogy mondja. Ő nem késik, nem akad el. Neki nem jön semmi közbe. Teljesen jól szervezett az élete, az enyémhez képest legalábbis. Irigylem is érte. Olyan kiegyensúlyozottnak tűnik ettől a jól szervezettségtől. Nekem ez régóta ismeretlen állapot, amiképpen következetesség

Bővebben

Golyók az életasztalon

Még nem találkoztam MaryRose-zal, mióta kijöttünk. Olaszországban van a családjával, így csak facebookon értekezünk. Várom is, de közben nem tudom, mire számítsak. A mi kapcsolatunk hivatalos volt egészen a tragédiáig. Ha a fiam nem hal meg, én egyszer láttam volna még, augusztus elsején, mikor a házat átadjuk neki. Nem is neki, hanem a férjének inkább. Azonban az, ahogy akkor ők

Bővebben

Új mesék születnek, új kapuk nyílnak

Úgy döntök, kimegyek ma a gyerekhez. Két napja temettük, nagyjából emlékszem is, hogy hol. Mondom, nagyjából, mert anno “valami oknál fogva” nem figyeltem az utat, ráadásul úgy általában is rosszul tájékozódok. Bemegyek tehát Rabbatba a busszal, aztán kimegyek onnan egy másik busszal (mert arra biztosan emlékszem, hogy a város szélén voltunk). Forgok ide, forgok oda, próbálok felidézni valamit, valami sarkot,

Bővebben
« Régebbi bejegyzések