Category Archives: Társadalom

Tyúk a róka pofájában

Amikor bármilyen igazságtalanság ellen fellépünk, nem fordulhatunk azok ellen a társaink ellen, akik nem úgy képzelték el a lázadást, ahogy mi. Nem fordulhatunk azok ellen a társaink ellen, akik ugyanúgy elnyomásban élnek, de még nem vették ezt észre, ezért riasztja őket a mi lázadásunk. Nem fordulhatunk azok ellen a társaink ellen, akik inkább elbújnak, tartózkodnak, vagy másképp képzelik ezt az egész forradalom-dolgot. Mert abban a pillanatban, hogy ellenük fordulunk, az agresszor a hátunk mögé kerül. Szem elől tévesztjük őt, emiatt pedig lépéselőnybe kerül.

További információk

Munkatárs, szaktárs, elvtárs

Számomra mindig a kellemetlen volt a lakmuszpapír minden munkahelyen, ahol eddig dolgoztam. Mindig őket bírtam a legjobban, és jellemzően azokat is, akiket ők is bírtak. Nem igazodásból, hanem ösztönösen. Mi kellemetlenek mindig bírtuk egymást. A tőlem idősebb kellemetlenek már tudják, hogy nem kell feltétlenül hinni a kedvességnek. Én még néha bedőlök, de bevallom: a kedvenc munkatársaim mindig a kellemetlenek.

További információk

Érettségi járvány idején-Az ellopott lehetőségek

n meg pontosan tudnám, hogy jövőre abból semmi se lesz már, mert egy év alatt úgyis csak felejteni fog, vagy egyszer csak, mikor a járványnak vége, ott fog állni egy befejezetlen gimnáziummal, további iskola, vagy legalább valamilyen tanfolyam nélkül, és hát mit is csinálhatna így, félkészen… Talán elmehetne dolgozni valahova? ÁTMENETILEG. Hát persze. Mert az úgy megy egy halódó országban járvány után, hogy gyorsba dolgozik egy keveset, közben készül az érettségire újfent, aztán majd egy év múlva tol egy vizsgát az akkori negyedikesekkel.

További információk

Korona Krónika 4.- Ablak

Most megy tönkre az életünk, miközben most születik újjá a bolygó. Ha sikerül ettől a drámától egészen távolra kerülni, és kivonni magunkat, a saját személyünket a történetből, figyelni mindezt globálisan és hosszú távra vetítve, akkor tulképpen semmi más nem történik, mint ami időnként történni szokott. Valami változik, átalakul. A régi világban kialakult álmaink, elképzeléseink, szokásaink megkérdőjeleződnek. Erőviszonyok átalakulnak. Talán új hitler-hitlerek születnek. Magyarországon biztosan.

További információk

Neset Adrienn- Bárhonnan el tudok jönni, és bárhová kíváncsian megyek.

Neset Adrienn túl van egy országváltáson, megjelent egy könyv, aminek társszerzője, és amely megfodrozta a magyar könyvpiac felszínét, most pedig egy speciális iskolában próbál olyan lányoknak támogatást adni, akik perifériára szorultak, és akiknek senki nem mondta el, hogy nőként hogyan tudnak ebben a világban boldogulni.

További információk

Megvédett egy lányt, megtámadták. Polgárháborús hangulat Magyarországon

Rékasi Zsigmond ismételten letett valamit az asztalra. Tegnap jelent meg a cikk, miszerint megvédett egy lányt, akit az utcán bántalmaztak, és hát hogy is máshogy történt volna, mint, hogy végül neki is menekülnie kellett. A támadók bandában ütöttek egy lányt, majd mikor RZS odaállt, hogy megakadályozza ezt, akkor a haragjuk őellene fordult. Végül egy buszra menekült fel a partnerével, ahol

További információk

Káin gyermekei. A jövő elkezdődött

A napokban néztem meg egy dokumentumfilmet. Illetve kettőt. Az első 1984-ben készült a tököli fiatalkorúak börtönében. Szereplője három fiú. Mindannyian 14-15 évesek, és embert öltek. Egyikük az apját, másikuk a nevelőintézeti tanárát, és a harmadik a saját haverját, aki az anyjával erőszakoskodott. Mindhárman 10-nél több évre lettek leültetve. Mondom, az első film 1984- ben készült, és valami csoda folytán a

További információk

Gyerektelenség és a nemek közti egyenlőség

  Augusztus 1-je a Nemzetközi Gyerekmentes nap. Bizony, ha még valaki nem tudná, akkor van ilyen is. Nyilván Magyarországon nem csináltak ennek túl nagy palávert (magam is a gyerekmentesek oldaláról értesültem a hírről), pedig bizony a klímaváltozás és a túlnépesedés árnyékában kell a gyerektelenségről, a tudatos gyerekNEMvállalásról beszélni.

További információk

Hoz- e változást Noa Pothoven halála?

Már nem új ez a cikk, le is futott sok helyen, biztosan látta mindenki. Igen, időben reagálok ismételten. Az a helyzet, hogy jó idő van, kert van, újra festek is, tanulok, dolgozok, meg vannak dolgok, amiket hosszabban szoktam magamban érlelgetni. Ezt is pl.  Megrendít, pofon csap a hír, hogy ez a fiatal lány annyira összetört az őt ért erőszaktól, hogy

További információk

Hogyan mondjam el neked…

Ismerős ugye a helyzet. Mikor mindenki beleszól, mindenki nyomaszt és/vagy elhallgatja a valóságot. Miért is ne tenné, hiszen nem az ő bőrére megy a vásár. Ő agitál a gyerekszülésért, elvégre nem neki kell majd a gyerekről gondoskodni. A tudatos gyerek-nemvállalás népszerűsítése több lábon is megáll. Ma már. Jelen pillanatban, a most élő emberek, élőlények, és a bolygó érdekeit nézve is

További információk

Felelős-e Pásztor Anna a zaklató haláláért?

Nem követtem Pásztor Anna zaklatási ügyét. Annyit tudtam, hogy van egy elmebeteg, aki megkeseríti a nő éltét. Ezt is már csak akkor láttam, mikor végre lecsukták a pasit. Akkor megfordult a fejemben, hogy na, ez is ritkaság, hogy Magyarországon nem az áldozatot csitítják: Ej, hát örülj neki, hogy tetszel, muci. Minek ez a hiszti. Ha meg zavar, öltözz szerényebben, vonulj

További információk

Ha boldog akarsz lenni, légy az

Szóval feltételezve valamennyire emberi körülményeket elmondhatjuk talán, hogy a boldogság érzetünk valamelyest kezünkben tartható, kontrollálható. Én például ilyen, kontrollálható érzelemnek tartom a szerelmet (nem, nem hiszek derült égből lecsapó, legyőzhetetlen szenvedélyben), a haragot, és – elmúlt évek tapasztalatából levonva következtetéseket- még a gyász is ilyen kontrollálható érzelem. Eldönthetem, hogy miképpen „dolgozok” vele, benne, eldönthetem, hogy belehalok, vagy felépülök,vagy akár még építézhetek is belőle. Persze van olyan- hogy egy másik filmből vett idézettel éljek- az ember véges számú csapást képes elviselni. Aztán kimegy az utcára ordítani (Blue Jasmin)- hogy jogos és rendjén való összeomlani… De akár még az is lehet döntés kérdése.

További információk

Megújulás kellene-a pszichológiáról

Hány pszichológusnak kell a lélekbe taposni, hogy végre találjunk egyet-egyet, aki tud csendben lenni, aki nem sért határt, aki elfogulatlanul tud hallgatni? Aki nem akar visszanyomni a rendszerbe, aki abban támogat, hogy én magam- te magad- találj megoldást az életedre? Kik ismerik a jó kérdéseket? Miért nem alkalmazzák egy olyan világban, ahol már egy laikusnak is elérhető az értő hallgatás tudománya (Thomas Gordon beszélgető módszere)?
Persze lassan megy a változás. Amiképpen a rákgyógyításban is még mindig a kemoterápiát nyomatják, miközben a betegek nagy része abba hal bele, amiképpen az oktatás is porosz módszereken nyugszik, miközben tudjuk, hogy az nem vezet kiteljesedéshez, és sok gyereket frusztrálttá és körömrágóssá, vagy értelmetlenül lázadóvá tesz. Valahol, valakiknek pont jó így.

További információk

Európai- multikulti- nyitott- elfogadó

Lehet ezt az átalakuló világot rettegni, figyelni, utálni. Népvándorlás van, mondhatjuk. Nem az első a világtörténelemben, és ahogyan azokat, úgy ezt is csak ideig óráig lehet esetleg feltartóztatni. Inkább szerintem elfogadni kell, hogy ez van, és a lehetőségekhez képest valahogy élhetővé tenni. A nyugat felé vándorló, menekülő tömegek világa azért roppant meg javarészt, mert az ún. fejlettebb (fehér patriarcha) társadalom

További információk

Beszélj hozzá szépen- A bántalmazásról

Tényleg nem tudom, mi van most. Most nem mondjuk már elég ideje, hogy mi van? Vagy direkt nem akarják érteni? Hogy most sorozatban jönnek ki női portálokon nőgyűlölő, nőket lenyomó anyagok, az miért van? A kérdés költői. Azért van amiért mindig is volt. Női portált nők olvasnak, a nők jól idomíthatók, ergo a gyorsuló ütemben széthulló társadalmi kereteket leginkább a

További információk

A magyar a kiválasztott nép

Vajon lesz- e olyan, hogy a magyar nép eléri a mélypontot, és képes lesz egész meghamisított történelmét újraértékelni, önmagára reális szemmel tekinteni, tévedéseivel, saját felelősségével szembenézni, és annyi alázatot mutatni, ami már elég ahhoz, hogy a világgal együttműködjék. Lesz- e idő, mikor majd tényleg büszkék lehetünk magunkra?

További információk

Elrontott generáció? Hol kezdődik a boldogtalanság?

Tanévzáró. Sőt, tanévzáró és ballagás egyben. Hivatalból vagyok ott. Szülőként, tanárként minden évben újra és újra kiakaszt az a fajta álszent gyerekkínzás, ami ezeken a rendezvényeken zajlik. Állni, ülni, izzadni, nézni magunk elé. Hallgatni, ahogy a mikrofonba befújó szél érthetetlenné teszi az unalmas igazgatói beszámolót. És állni a Himnuszra. Istenem, ahogy állnak a Himnuszra a szerencsétlen kicsikék! „Áldd meg isten

További információk

Mire büszke ön, asszonyom?

Minapi élményem, hogy rendkívül szellemes, a gyerek-nemvállalás elfogadásáért kampányoló oldalon megjelent egy Csernustól származó idézet (melyet szerintem tőlem lopott, vagy csak én is ugyanezt kitaláltam már sok évvel ezelőtt), miszerint-mondja Csernus- ha ő megkérdez egy nőt, hogy mire is büszke életében, s az azt mondja, hogy a gyerekeire, akkor ő azonnal tudja, hogy egy megrekedett, befulladott, ki nem teljesedett élettel

További információk
« Régebbi bejegyzések