Category Archives: Társadalom

Káin gyermekei. A jövő elkezdődött

A napokban néztem meg egy dokumentumfilmet. Illetve kettőt. Az első 1984-ben készült a tököli fiatalkorúak börtönében. Szereplője három fiú. Mindannyian 14-15 évesek, és embert öltek. Egyikük az apját, másikuk a nevelőintézeti tanárát, és a harmadik a saját haverját, aki az anyjával erőszakoskodott. Mindhárman 10-nél több évre lettek leültetve. Mondom, az első film 1984- ben készült, és valami csoda folytán a

Bővebben

Gyerektelenség és a nemek közti egyenlőség

  Augusztus 1-je a Nemzetközi Gyerekmentes nap. Bizony, ha még valaki nem tudná, akkor van ilyen is. Nyilván Magyarországon nem csináltak ennek túl nagy palávert (magam is a gyerekmentesek oldaláról értesültem a hírről), pedig bizony a klímaváltozás és a túlnépesedés árnyékában kell a gyerektelenségről, a tudatos gyerekNEMvállalásról beszélni.

Bővebben

Hoz- e változást Noa Pothoven halála?

Már nem új ez a cikk, le is futott sok helyen, biztosan látta mindenki. Igen, időben reagálok ismételten. Az a helyzet, hogy jó idő van, kert van, újra festek is, tanulok, dolgozok, meg vannak dolgok, amiket hosszabban szoktam magamban érlelgetni. Ezt is pl.  Megrendít, pofon csap a hír, hogy ez a fiatal lány annyira összetört az őt ért erőszaktól, hogy

Bővebben

Hogyan mondjam el neked…

Ismerős ugye a helyzet. Mikor mindenki beleszól, mindenki nyomaszt és/vagy elhallgatja a valóságot. Miért is ne tenné, hiszen nem az ő bőrére megy a vásár. Ő agitál a gyerekszülésért, elvégre nem neki kell majd a gyerekről gondoskodni. A tudatos gyerek-nemvállalás népszerűsítése több lábon is megáll. Ma már. Jelen pillanatban, a most élő emberek, élőlények, és a bolygó érdekeit nézve is

Bővebben

Felelős-e Pásztor Anna a zaklató haláláért?

Nem követtem Pásztor Anna zaklatási ügyét. Annyit tudtam, hogy van egy elmebeteg, aki megkeseríti a nő éltét. Ezt is már csak akkor láttam, mikor végre lecsukták a pasit. Akkor megfordult a fejemben, hogy na, ez is ritkaság, hogy Magyarországon nem az áldozatot csitítják: Ej, hát örülj neki, hogy tetszel, muci. Minek ez a hiszti. Ha meg zavar, öltözz szerényebben, vonulj

Bővebben

Ha boldog akarsz lenni, légy az

Szóval feltételezve valamennyire emberi körülményeket elmondhatjuk talán, hogy a boldogság érzetünk valamelyest kezünkben tartható, kontrollálható. Én például ilyen, kontrollálható érzelemnek tartom a szerelmet (nem, nem hiszek derült égből lecsapó, legyőzhetetlen szenvedélyben), a haragot, és – elmúlt évek tapasztalatából levonva következtetéseket- még a gyász is ilyen kontrollálható érzelem. Eldönthetem, hogy miképpen „dolgozok” vele, benne, eldönthetem, hogy belehalok, vagy felépülök,vagy akár még építézhetek is belőle. Persze van olyan- hogy egy másik filmből vett idézettel éljek- az ember véges számú csapást képes elviselni. Aztán kimegy az utcára ordítani (Blue Jasmin)- hogy jogos és rendjén való összeomlani… De akár még az is lehet döntés kérdése.

Bővebben

Megújulás kellene-a pszichológiáról

Hány pszichológusnak kell a lélekbe taposni, hogy végre találjunk egyet-egyet, aki tud csendben lenni, aki nem sért határt, aki elfogulatlanul tud hallgatni? Aki nem akar visszanyomni a rendszerbe, aki abban támogat, hogy én magam- te magad- találj megoldást az életedre? Kik ismerik a jó kérdéseket? Miért nem alkalmazzák egy olyan világban, ahol már egy laikusnak is elérhető az értő hallgatás tudománya (Thomas Gordon beszélgető módszere)?
Persze lassan megy a változás. Amiképpen a rákgyógyításban is még mindig a kemoterápiát nyomatják, miközben a betegek nagy része abba hal bele, amiképpen az oktatás is porosz módszereken nyugszik, miközben tudjuk, hogy az nem vezet kiteljesedéshez, és sok gyereket frusztrálttá és körömrágóssá, vagy értelmetlenül lázadóvá tesz. Valahol, valakiknek pont jó így.

Bővebben
« Régebbi bejegyzések