Category Archives: Önvizsgálat

Olyan, mintha börtönben lenne

Nem lehet erről eleget írni. Nem lehet a tudatos gyerektelenségről eleget írni. Hogy ez, amit én csinálok, az nőmozgalom- e, azt nem tudom. Valaha azt gondoltam, igen, ma meg már azt gondolom, hogy én mindig csak csiripelem, ami bassza a csőrömet, és az pont találkozik az ún. nőmozgalommal. Mostanában meg nem feltétlen, mert én egy ideje azt érzem, hogy a

Bővebben

Mondani csak szépen, szelíden

Fent vagyok a Tisza Kata oldalán. Ő szép történeteket ír, és sok szöveget az emberek egymással való kapcsolatáról. Sokat ír a férfi-nő kapcsolatokról is, az elnyomásról. Szépen. Nem haragosan. Nem gúnyolja, nem bántja a bácsikat/fiúkat. Mondják is neki olykor, hogy itt jó olvasni, nem úgy, mint “egyes” férfigyűlölő oldalakon, mert hát azok aztán fuj. Fogalmam sincs egyébként, milyen oldalakra gondolhatnak

Bővebben

A haragról

Lassan 3 (vagy 4?) éve lesz, hogy egy napon, mikor a meghurcoltatásom valahanyadik felvonását éltem meg, egy bírósági tárgyalás szünetében egy nagyjából 25 éves pszichológusnő arról próbált meggyőzni, hogy a gondolataink pont elegek ahhoz, hogy a sorsunkat irányítsuk. Pontosabban nem engem akart meggyőzni, hanem egy hasonló korú kolléganőmet olyan fölénnyel, amilyennel csak egy kellően tapasztalatlan ember bír, és amitől bennem

Bővebben

Kirepülés

Felnőnek a gyerekek. Kirepülnek. Mostanság el is repülnek jó messzire- ha van eszük. Mi meg busongunk, szomorkodunk, hogy elmentek a gyerekek. Bár szerintem felelős szülő ma Magyarországon arra biztatja a gyerekeit, hogy menjenek innen minél messzebbre, vagy ami még jobb, ha már ő maga mutat példát, és megy ki-viszi ki az országból a gyerekeket azért, hogy már ott nőjenek fel,

Bővebben

Mire büszke ön, asszonyom?

Minapi élményem, hogy rendkívül szellemes, a gyerek-nemvállalás elfogadásáért kampányoló oldalon megjelent egy Csernustól származó idézet (melyet szerintem tőlem lopott, vagy csak én is ugyanezt kitaláltam már sok évvel ezelőtt), miszerint-mondja Csernus- ha ő megkérdez egy nőt, hogy mire is büszke életében, s az azt mondja, hogy a gyerekeire, akkor ő azonnal tudja, hogy egy megrekedett, befulladott, ki nem teljesedett élettel

Bővebben

Mi lett volna veled, ha anyád is így gondolkodik?

Felmerült itt egy cikk kapcsán, és volt is már többször erről szó, hogy felelős dolog- e, sőt, szép dolog- e lányainkat lebeszélni a gyerekszülésről. Mert nem szép. Mert hogy mondhat már egy nő olyat egy másik nőnek, hogy ne szüjjél?Hát ha a te jó édes anyád is így gondolkodott vóna, akkó most teveled mi vóna? He? Meg ilyenek. És. “Mán

Bővebben

Újféle anyaság

Épp egy hónapja, hogy eljöttem otthonról, így már van, aki megkérdezi: És (nagyon) hiányoznak a gyerekeid? – Jaj, hát persze – mondhatom ilyenkor az elvárt, a megszokott, a természetes választ. Azt, ami után lehet engem szeretni, mert bár igaz, hogy csúful elhagytam szegény gyerMekeimet, de mégis csak jó fej vagyok, mert legalább szenvedek. Ezek előre jól kiszámítható, biztonságos helyzetek. Én számítok a

Bővebben
« Régebbi bejegyzések