Category Archives: Lélek

Mikor lelkek találkoznak

Olyan különösek az érzelmek. Néha az ember akkor gyengül el, ha valami jó éri. Amíg küszködni kell, az élet ostorral ütlegel addig könnyebb erősnek maradni, mint mikor váratlanul egy nem várt gesztus jön feléd, vagy egy meleg hang szólít meg. Most minden jó, mégsem egyszerű. Minden megy szépen előre, olajozottan, levajazottan. Szoktam mondani embereknek, hogy Németországban nem lehet elcseszni az

Bővebben

A haragról

Lassan 3 (vagy 4?) éve lesz, hogy egy napon, mikor a meghurcoltatásom valahanyadik felvonását éltem meg, egy bírósági tárgyalás szünetében egy nagyjából 25 éves pszichológusnő arról próbált meggyőzni, hogy a gondolataink pont elegek ahhoz, hogy a sorsunkat irányítsuk. Pontosabban nem engem akart meggyőzni, hanem egy hasonló korú kolléganőmet olyan fölénnyel, amilyennel csak egy kellően tapasztalatlan ember bír, és amitől bennem

Bővebben

This is Us- Rólunk szól (SPOILER ALERT)

Egy filmet nézek most. Még közel sem értem a végére. 2 évad, darabonként tizenes epizód számmal. Egyrészt utálom a sorozatokat, mert ha kellően jók, akkor nem lehet tőlük elszakadni, másrészt imádom a sorozatokat, mert teret adnak hosszú történetekre, és bonyolult lelkek, bonyolult helyzetek megismerésére. Természetesen nem a magyar nyelvű tv csatornák sorozataira gondolok, ez sem ilyen. Ma már vannak arra

Bővebben

Mire büszke ön, asszonyom?

Minapi élményem, hogy rendkívül szellemes, a gyerek-nemvállalás elfogadásáért kampányoló oldalon megjelent egy Csernustól származó idézet (melyet szerintem tőlem lopott, vagy csak én is ugyanezt kitaláltam már sok évvel ezelőtt), miszerint-mondja Csernus- ha ő megkérdez egy nőt, hogy mire is büszke életében, s az azt mondja, hogy a gyerekeire, akkor ő azonnal tudja, hogy egy megrekedett, befulladott, ki nem teljesedett élettel

Bővebben

És akkor elemelkedtünk a földtől egy percre…

Bét régről ismerem egy helyről, ahol a nevelője voltam. Még gyerek volt, nehéz helyzetben volt több másik gyerekkel együtt. Olyan helyek után, ahol ő volt ritkán állnak fel a gyerekek. Onnan nehéz karriert csinálni. Sokan nem is álltak fel, de Bé igen. Ő –mikor nagykorú lett és kijöhetett onnan- iskolába járt (ott nem), aztán dolgozott, lakást tartott fent. Néha váltottunk

Bővebben

A Bánat ideje

Két napja gyötrődök az olaszországi buszbalesettel. Csak a sírás, az együttérzés van azóta is. Érzem azt is, hogy jó lenne valamit mondani. Innen, ahol én vagyok, talán lehet valamit mondani. Aztán mindig odajutok, hogy semmit sem lehet mondani. Ahogy nekem sem ért semmit egyetlen szó sem “akkor”, hát gondolom, az én szavaim sem többek most léggömböknél. Itt érzem a gyomromban

Bővebben

Újféle anyaság

Épp egy hónapja, hogy eljöttem otthonról, így már van, aki megkérdezi: És (nagyon) hiányoznak a gyerekeid? – Jaj, hát persze – mondhatom ilyenkor az elvárt, a megszokott, a természetes választ. Azt, ami után lehet engem szeretni, mert bár igaz, hogy csúful elhagytam szegény gyerMekeimet, de mégis csak jó fej vagyok, mert legalább szenvedek. Ezek előre jól kiszámítható, biztonságos helyzetek. Én számítok a

Bővebben
« Régebbi bejegyzések