Férfierőszak vs. cigánybűnözés. Miért tévedés a kettő összemosása?

Ez férfierőszak, melynek lebontása, a hatalmi és lehetőségbeli különbségek eltüntetése, a biztonságot felügyelő szervek hatékonyságának növelése pedig mindkét nem érdeke. Angela Murinai írása.


A nőket érő erőszak kapcsán időről időre felmerül a férfierőszak fogalma. A kifejezés különösen alkalmas arra, hogy a férfitársadalom minden önkritikát és rendszerkritikát nélkülözve a szívéhez kapjon és sértett lélekkel visongjon amiatt, hogy aki a kifejezést használja bizonyosan minden egyes férfit erőszakosnak titulál (és de bezzeg a nők is!). Ez pedig nemi alapú diszkrimináció, és denemisz minden férfi olyan, és le a férfigyűlölettel, és a migráncsok erőszakoljanak halálra minden nőt, aki ezt a szót a száján ki meri ejteni szegény védtelen férfiakra.

Fentebbi monológomban nagyjából igyekeztem felvázolni azt a palettát, amin a kommunikáció mozogni szokott, majd jön az adu ász: EZ PONT OLYAN, mintha a nők biztonságáért beszélő férfigyűlölők a cigánybűnözés kifejezést is rendjén valónak gondolnák. Ez a kettő ugyanazon a tengelyen van, szóval aki mondja ezt, az gondolja azt is- mondják azok, akik között egyébként számosan előfordulnak olyanok, akik halkan vagy hangosan rasszisták, háborognak a „cigánybűnözés” miatt egészen addig, míg aztán valami kitekert logikával a nőjogi aktivisták arcába nem dörgölhetik a szót, hogy ezzel a férfierőszakot hiteltelenítsék.
Pedig hát a kettő nagyon nem, elképesztően nem ugyanaz. Nem ugyanazok a motivációk és az okok.

A #férfierőszak kifejezés messze többet, és javarészt nem is testi bántalmazást és/vagy nemi erőszakot jelent, hanem egy stratégiát a nő fölötti hatalom megtartására és kiteljesítésére. Ilyenformán nagyon aranyos, nőt soha meg nem ütő férfiak is társadalmilag, neveltetésükből adódóan szinte állandóan alkalmazzák.
Mert ezt szokták meg.

  • Férfierőszak, mikor egy társalgás során valahogy a nő szavába mindig bele lehet szólni, sőt, akár a szót elvenni tőle, elfojtani. Ugyanez vitában, majd mikor a nő emeli a hangját, hogy ő is érvényt kapjon, akkor leszólni, hogy most meg miért ordibál.
  • Férfierőszak nők jelenlétében nőalázó viccekkel elütni az időt, azokon röhögni, majd a nemtetszést kifejező nőt humortalannak, savanyúnak titulálni.
  • Férfierőszak a párkapcsolatban jogosultságként tekinteni a szexre. Hisztizni, érzelmileg manipulálni, rossz hangulatot gerjeszteni, balhézni akkor, ha a nőnek nincs kedve, vagy nem úgy és nem azt akarja. Hányan megteszik mégis.
  • Férfierőszak az a társadalmi bérkülönbség, ami lehetővé teszi, hogy a nő ne dönthessen szabadon a saját élete felett, hanem ki legyen szolgáltatva a férfinek akkor, ha gyereket vállalt és azt nevelni szeretné.

Szóval a férfierőszaknak számos árnyalata és fajtája van. Ez egy intézményesült, a társadalmat átitató erőszakforma, mely a férfi hatalmának szisztematikus megtartását hivatott szolgálni. Nagyon fontos a HATALOM ebben a kontextusban, ugyanis akkor, amikor most egy ügyes fordulattal átlavírozunk az ún. „cigánybűnözés” témára, valami egészen mással fogunk találkozni. Egészen más motivációkkal és okokkal.

Ma Magyarországon a romák kirekesztve, elszegényedve és a társadalmi megvetésnek kitéve élnek. Olyan elképesztő a hátrányuk, a leszakadásuk, és emiatt olyan elképesztő harag és kétségbeesés lehet bennük, amit mi el sem tudunk képzelni. Mi vagyunk a hatalmi csoport, ők pedig az elnyomottak. Minden, ami ellenünk irányul vagy a javakhoz hozzájutást célozza (legyen pénz, legyen ennivaló), illetve a harag, a visszacsapás indulata. Lássuk be, én sokszor azt sem tudom, hogyan nézzek, vagy szóljak, hogy azt ne támadásnak érezzék, amire azután vissza akarjanak ütni. A haragjuk pedig teljesen jogos.

Luis Bonino Hétköznapi hímsovinizmus című könyvében ír arról, hogy azt a minimális számú esetet, amikor nők bántalmaznak férfiakat nem ízléses ugyanabba a kosárba tenni, mint ahol a nők ellen férfiak által elkövetett erőszak van. A nők ugyanis nem a hatalom megtartása miatt fordulnak a férfi ellen (hiszen a társadalom nem ad nekik valós hatalmat), hanem nagyon gyakran hosszú ideje tartó erőszakra adnak válaszreakciót, vagy a társadalmi helyzetükből adódó frusztráció váltja ki belőlük az erőszakot. Ettől persze ez sem lesz elfogadható, az erőszak sosem elfogadható, csupán tudni kell, hogy nem, nem ugyanaz a kettő. Amiképpen a hatalommegtartó férfierőszak sem ugyanaz, mint a kétségbeesett, semmilyen hatalommal nem bíró romák dühe, amit vélt vagy valós sérelmeikre adnak válaszul. E két dolog összemosása rendkívül leegyszerűsített, ostoba és manipulatív.

Természetesen mindenki, aki a #férfierőszak kifejezést használja tisztában van vele, hogy nem minden férfi erőszakos, sőt, azzal is, hogy ez nem a férfiak genetikai kódja, hanem a patriarchátus rendszerének következménye. Ez a rendszer a férfivel elhiteti, hogy a nőnél többet ér, a nő fölött rendelkezhet. Amennyiben a nő „engedetlen”, veszélyezteti a férfi fölényét, akkor a férfinek joga van azonnal „helyre tenni” szóval, gúnnyal, ledorongolással, megvetéssel, súlyosabb esetben fizikai erőszakkal.

A fejlődést ellenző nőgyűlölők gyakran élnek azzal a fordulattal, miszerint a feministák, akik a nemek közötti partnerséget és egyenlőséget hirdetik tulajdonképpen a világ pusztulására törnek, és tudatosan akarnak szakadékot ásni a nők és a férfiak közé. Ez, mint oly sok minden más szintén hazugság. A patriarchátusnak, a gender előírásainak, a kijelölt nemi szerepeknek köszönhető az a szakadék, mely hetente több, mint egy nő halálát okozza Magyarországon. Férfiak ölik meg ezeket a nőket. Férfiak verik meg azt a sok százezer nőt is, akik ma még – ha kék zöld foltokkal is, de élnek. Ez férfierőszak, melynek lebontása, a hatalmi és lehetőségbeli különbségek eltüntetése, a biztonságot felügyelő szervek hatékonyságának növelése pedig mindkét nem érdeke. Éppen úgy, ahogy a leszakadó tömegek életkörülményeinek, lehetőségeinek javítása, a feléjük ömlő társadalmi megvetés, kirekesztés megszüntetése is közös érdekünk volna.

Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. Cikkeinkhez Facebook oldalunkon tudsz kommentelni:
https://www.facebook.com/gumiszoba