Egy regény a túlélésről, továbblépésről és az összefogásról. Anitte B. Windecker: Ütések

” …rájöttem, hogy bár közhely, de nem leszek jobb nála, ha a gyűlöletem irányít. Rájöttem, hogy a múltban szerzett sérüléseim csak akkor hegedhetnek be és léphetek gyógyultan a jövő felé, ha nem ragaszkodom a gyűlölethez, amit az iránt éreztem, aki megsebzett. Ha minden energiámmal inkább azon leszek, hogy újra bízni tudjak és nyitni mások felé, mert vannak, akik megérdemlik. Többek között én is.” Angela Murinai írása.


Anitte. B. Windecker Ütések című könyve alig egy hónapja jelent meg. Bár ez az első regénye, a stílusa, a szöveg ritmusa rutinos szerzőről árulkodik. Vagy „csupán” isten adta tehetség. Talán ennek köszönhető, hogy bár magánkiadásban és önálló marketinggel terjeszti, lassan és biztosan válik egyre ismertebbé.
Az Ütések egy ifjúsági regény. Olyan témákat jár körbe, melyek nagyon is aktuálisak a fiatalok életében. Nem csupán attól erős a szöveg, hogy nyíltan beszél a sokakat érintő problémákról, hanem attól is, hogy attól függetlenül, hogy a szereplők nehéz helyzeteket kénytelenek megoldani, a könyv hangulata mégis derűs és bizakodó tud maradni. A stílusa, nyelve fordulatos, gazdag, remekül élvezhető.
Willow, a regény tizennyolc éves főszereplője most költözik egy angliai kisvárosba, hogy itt kezdje el felépíteni az új életét, miután egy másik életet Roseville-ben hagyott. Kettesben él az édesanyjával. Az ő életük, a kapcsolatuk az egyik legfontosabb mellékszála a könyvnek. Tudjuk, hogy manapság gyakoriak a válások, vagyis nagyon sok fiatal él egy szülőjével, továbbá nagyon sok szülőnek van kamaszodó lánya, fia, akivel nehezen boldogul. Nagy élvezet látni Willow-t és az édesanyját, ahogyan kommunikálnak, problémákat oldanak meg, ahogyan együtt élnek. A beszélgetéseik élő példái annak, milyen harmonikus tud lenni egy kölcsönösen elfogadó kapcsolat szülő és gyermeke között. Az olvasó szinte szeretne ott lenni a konyhájukban, figyelni őket, hogy azután ellesse a módszert, amivel ilyen szépen tudják működtetni az életüket.

Az egész könyvre nagyon jellemző, hogy mintákat ad az asszertív, egyenlőség alapú kommunikációra. A párbeszédekből és a belső monológokból egyaránt inspirációt meríthetünk, hogy egy-egy nehéz helyzetben hogyan tudjuk tiszteletben tartani a másik ember személyét. Úgy mond ki fontos, és a fiatal nőket bátorító gondolatokat, hogy azok nem oktatásként, hanem az élet részeként hangzanak el. A tested a tiéd, aki igazán szeret, az a lényedért, a személyedért szeret, nem hús vagy, hanem tiszteletet érdemlő entitás.

Willow másféle nő, mint amilyenekkel a korosztályának íródó nőregényekben, csajos filmekben, magazinokban találkozunk általában. Okos és művelt, az elveiért mindig kiáll. Úgy tűnik, sem a divat, sem a fiúzás nem érdekli. Szeret egyedül lenni, inkább verseket és cikkeket ír, mintsem kapcsolatra vadászna. Ezt is fontos gondolatnak tartom a regényben. A társadalom azt sugallja a nőknek, hogy csak akkor lehet az életük értékes, ha tartoznak valakihez. Akinek nincs barátja, szerelme, az kevesebbet ér. Nagyon sok meghasonláshoz, méltatlan kapcsolathoz vezet ez a lányok körében.

Willow erős és határozott, közben magában hordozza azokat az érzéseket is, melyek a kamasz lányok sajátosságai. Könnyen zavarba jön, bizonytalan a külseje miatt, nem biztos abban, hogy „elég jó” nő. Nem is keresi különösebben a barátkozás lehetőségét (ennek okára a regény közepe táján találunk magyarázatot), ám az új közösség érdeklődik iránta, így hamarosan egy csapatban találja magát.  Fiúk és lányok együtt, mind a maga problémáival, barátságokkal, elmúlt és élő szerelmekkel, némi bullyinggel alkotnak egy lüktető közösséget. Hamarosan már jól ismerjük őket. Ahogy Willow-t befogadják, úgy kerülünk mi is közelebb hozzájuk, mígnem a folyosói röhögcsélések, a szemináriumok, beadandók, és hétvégi bulik mögött lassan feltárul egy sötétebb világ. Az író itt egy olyan szálat kezd el szőni, ami komoly problémája ennek a korosztálynak. Erőszak, randidrogok, zsarolás. Megjelennek a rossz fiúk, akik kihasználják és félelemben tartják a lányokat. Mire feleszmélünk, már egy krimiben találjuk magunkat, ahol Willow a fő nyomozó, és hozzá csatlakoznak azután nagyon helyes fiúk és lányok.

Míg a könyvet olvastam, végig az járt a fejemben, hogy nagyon szívesen ajánlom ezt a művet 15-20 év körüli fiúknak is. Egyrészt azért, mert nagyon érdekes, másrészt pedig mintát látnak arra, hogy milyen egy igazi jó fej fiú. A fiatal srácok, akiknek azt tanítja az egész társadalom, a macsó nevelés, hogy csakis akkor lehetnek férfiak, ha agresszívek, ha a nőket a „helyükön” kezelik, hogy az életükben nincs helye érzékenységnek, együttérzésnek, türelemnek, szóval ezek a fiúk itt olvashatnak arról, mennyire élőek tudnak lenni azok a párbeszédek, azok kapcsolatok, azok a barátságok, amelyekben a férfi úgy férfi, hogy semmit nem hoz ezekből a macsó elvárásokból. R.J., a másik főszereplőnk minden lány álma, de ő sajnos már nem lehet a miénk, mert ő szép lassan Willow-t szereti meg. Anitte B.Windecker egy nagyon szépen felépített szerelmi szálat is belesző a történetbe. Egy kapcsolatot, amely a barátságból színesedik át szerelemmé. Ráérősen, figyelmesen lépeget a két fiatal előre az érzések között, s mikor már tudják mindketten, mikor már biztosak egymásban, mikor már a barátság mázsás súlya megadja a bázist a szerelemnek, akkor érkeznek el oda, ami sajnálatos módon manapság a belépő egy-egy viszonyhoz.

Az Ütéseket olvasva egyszerre izgulhatunk a bántalmazott lányok életének, és a két főszereplő kapcsolatának alakulásáért. Milyen kalandba kerül a csapattá forrt társaság? Odaállnak-e a fiúk a lányok mellé, hogy segítsék őket abban, hogy megszűnjön az iskolában erőszak? Mi lesz az elkövetők sorsa? És végül: milyen választ tud adni a könyv arra a kérdésre, hogy egy olyan világban, ahol a party-erőszak miatt a lányok egyáltalán nincsenek biztonságban a szórakozóhelyeken, és ahol a hatóságok sem tudnak-akarnak hathatósan fellépni az erőszak új formája ellen, ott milyen lehetőségei vannak valakinek arra, hogy igazságot szolgáltasson? Ez valós és nagyon élő kérdés, amire a könyv nem is tud igazán választ adni. Ad egyféle választ, amely elfér a palettán, mint ahogy a Kill Bill is nagy sikerrel mond el a fájdalomról és a bosszúról valamit. Valójában nem is célja egy regénynek, hogy megoldást adjon a világ kérdéseire. A regényeknek az a feladata, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel, amiken azután hosszan gondolkodhat az olvasó, hogy a saját válaszait megtalálja.

Az ütések egy modern, élő, feminista könyv, mely nem megtéríteni akar, hanem olyan emberekkel teremt egy világot, akik egyenlőségben és harmóniában igyekeznek élni. Olyan embereket ismerünk meg, akik elutasítják a nők elleni erőszakot, a nők lenézését, avagy a regény folyamán tesznek felismeréseket, és változtatják meg a nézőpontjukat mindarról, amit eddig tanultak. Ilyenformán a regény ebből a szempontból is pozitív kicsengést hagy maga után. Mindezt fordulatos, modern és gazdag nyelven. Egyszerűen jó olvasni. Nem is értem, miért nem csapott még le rá egyetlen kiadó sem, hogy papírra nyomtassa.
Az Ütések egyelőre az amazon és a google play-en e-könyv formában elérhető. Tökéletesen lejön az olvasóra, használjátok, olvassátok örömmel.

Ütések (Luxembourgish Edition) eBook: Windecker, Anitte B.: Amazon.co.uk: Kindle Store

A szerző blogja itt elérhető: Nemanya


Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. Cikkeinkhez itt is tudsz kommentelni, vagy megteheted ezt a Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/gumiszoba

Itt elmondhatod nekünk amit gondolsz:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s