Félállás

félállásFélállás, otthoni munka? Ezek az első, kézenfekvő javaslatok, amikor a nők gyerekvállalásának megkönnyítéséről  beszélünk. Pedig ha van valami, ami még jobban és esetleg hosszabb távra belenyomja a nőket a kiszolgáltatott, alávetett szerepbe, akkor ezek a megoldások azok.

A félállást néhány évtizede és néhány országban (Ausztria, Hollandia) csodaszerként emlegették, de ennyi idő távlatában az adatok birtokában most már objektíven is lehet róla véleményt mondani. És a vélemény nem feltétlen pozitív.

Mi a baj a félállással? Az, hogy nem változtat az alapfelálláson, azaz hogy a gyerek körüli és az otthoni teendők elsősorban a nők feladatai maradnak továbbra is, amit természetesen ingyen végez. Emellett persze adunk neki egy igen alacsony bevételt, és nagyon kevés munkahelyi előmenetelt biztosító munkát is, ami azonban ugyanúgy nem biztosítja a megélhetését, mint magában a „gyes”, vagy a főállású anyaság.

Egy ember (nő és férfi) a mai állás szerint kb. 40 évet  kell, hogy kereső tevékenységgel eltöltsön az élete folyamán, már ha szeretne nyugdíjat (meg országtól függően egészségügyi ellátást) kapni. Ebből a nőknél 1-2 gyerek világrahozatala (ennyi a fejlett országokban az átlagos gyerekszám) és intézményesítéséig való otthoni gondozása legfeljebb 1-2 évet vesz el. Az időtartam nagyon változó, mert a svájci 14 héttől a magyar 2+1 évig terjed a gyerekszülési és -gondozási szabadság, amit alapvetően még mindig a nők vesznek igénybe.

Itt érdemes megjegyezni, hogy ugyan Magyarországon mindenki szentül meg van győződve, hogy egy gyereknek 3 évig az anyja mellett a helye, egyrészt ezt a szlogent a ’60-as évek végén találták ki, a frissen bevezetett gyes megtámogatására, másrészt ez a gyakorlat igencsak meghökkenti a többi (nyugati) ország lakosait. Az is egészen biztos, hogy nyugaton a gyerekek nem kevésbé intelligensek, kötődők, családot szeretők, még ott sem, ahol igen korán intézménybe kerülnek (persze lehetőleg jó intézménybe).  Sőt, nagyon sok esetben azt látjuk, hogy a gyerek szociálisan érettebb, kevésbé fél a többiektől, kezdeményezőkészebb, mint a 3 évig otthon dédelgetett magyar társai.

A családi feladatok persze nem érnek itt véget, mert bölcsőde, óvoda és iskola mellett is rengeteg a feladat a növekvő gyerekkel. Amit azonban (a szigorúan vett szoptatási időszakot kivéve) mindkét fél csinálhatNA. Ha nem minden az anya nyakában lenne (a szülőitől a gyerek betegségének megoldásáig, az uzsonnacsomagolástól az iskolai gyümölcsnap biztosításáig), akkor az anya is nyugodtan visszatérhetne kereső tevékenységéhez az első 1-2 év után.

A félállás tapasztalatai viszont azt mondatják az elemzőkkel, hogy még ha kényelmes és jó megoldásnak tűnik is, hogy rögtön a gyes után félállással kezdjen a nő, nem jó, ha beleragad ebbe a helyzetbe (még akkor sem, ha neki így könnyebbnek tűnik, hogy a rengeteg otthoni munkát elvégezze a félállás mellett). Elsősorban az anyagi biztonsága miatt. A házasságok 40-50 %-a szinte minden európai országban válással végződik. Mivel a mai gyakorlat szerint a gyerekek 70-80%-ban az anyáknál maradnak, a nő elszegényedéséhez, de legalábbis tartós anyagi függéséhez  kikövezett út a félállás. Ha a válás nem baráti, emberi hangnemben zajlik, a helyzet még rosszabb.

De ha minden jól megy, megmarad a házasság is, a nő akkor is jelentős hátrányokat halmoz fel szakmailag, életpályát illetően a gyerekvállalás után. Mindenki tudja, hogy egy félállásos kollégát nem vesznek annyira komolyan, nem fog előrehaladni a ranglétrán és a fizetésével, aminek a nyugdíjig ható következményei lesznek. Amit 10-20 év elteltével lehetetlen lesz behozni.

De mi van akkor, ha az anya a gyerekszülés után úgy dönt, hogy saját vállalkozásba kezd, vagy otthonról végezné a munkáját? Nyilván rengeteg munka nem végezhető otthonról: eladó, ápoló, iskolai tanár nehezen dolgozna otthon, de sok irodai munka azért elvégezhető otthon is,  és a jövőben úgy tűnik egyre több munkaadó belátja, hogy spórolhat azzal, ha kisebb irodát kell fenntartania, és nem a jelenléttel, hanem az elvégzett munka mennyiségével számolja a teljesítményt. Ez a haladó szemléletű munkaadói gyakorlat egyébként elvben az esélyegyenlőség felé mutat, mert innentől mindegy, hogy az adott munkát félkézzel főzve csinálja meg az ember, vagy az éjfél utáni nyugiban, lényeg, hogy meglegyen. De a meglegyen sem mindig ilyen egyértelmű, ha a család összes gondja és kiszolgálása a nő nyakában van.

Itt ejtsünk szót a vállalkozó kismamákról is: sok eredetileg mondjuk multicégnél dolgozó nő dönt úgy, hogy saját lábra áll, miután gyereke született. Ennek nyilván sok feltétele van: eladható tudás, megfelelő otthoni körülmények (jó internet, számítógép, dolgozósarok/szoba), vállalkozói véna stb stb. De ezzel együtt az otthonról dolgozók nagy részének is csak akkor van elégséges bevétele, ha eleget dolgozik (az leginkább álom, hogy majd 2 óra munkával megkeresem az addigi 8 órás fizetésemet). Sok esetben vállalkozóként még az sem reális, hogy este 5-kor leteszem a lantot, mert a privát emailes megkeresőknek hétvégén is hamar kell válaszolni, nem érdekli őket, hogy szalad a ház és beteg a gyerek. Ilyenkor az otthon dolgozó anya lassan belecsúszik abba, hogy ha mindent megcsinál a vállalkozásában és otthon is,  még annyi ideje sem lesz, mint amíg egy másik cégnél, munkahelyen dolgozott. De persze mindenki elvárja tőle mindkét fronton, hogy mindent azonnal megcsináljon, hiszen otthon van (lakás), otthonról dolgozik (munka). Ugyanakkor lehet, hogy hetekig ki sem teszi a lábát érdemlegesen az otthonából (a játszótéren és intéznivalókon kívül), mert mindent neten, emailben és telefonon végez, otthonról. Összemosódik a két hadszintér, és a végén talán még kevesebb ideje marad magára, mint amikor még máshová járt el a munkát végezni.

És az alapproblémát megint nem oldottuk meg: a munkamegosztás nem lett egyenlőbb.

Ezért én azt gondolom, hogy ezek a megoldások akkor lennének jók, ha mindenekelőtt változtatunk a családi munkamegosztáson, és az elvárásainkon. Az apa is maradjon otthon gyesen, vállaljon félállást, csinálja az ingyenmunkák felét, és mi meg ne zárjuk be magunkat a karanténba. A hosszabb távú jól felfogott érdekeink miatt különösképpen.

 

További információk a témáról (angolul):

http://www.ecineq.org/milano/WP/ECINEQ2013-293.pdf

http://eige.europa.eu/rdc/eige-publications/gender-equality-and-economic-independence-part-time-work-and-self-employment-report

http://gas.sagepub.com/content/22/6/752.abstract

http://www.nikk.no/wp-content/uploads/Parttimework_final.pdf

 

Szerző: eclipse

 

(Ha tetszett a bejegyzés, használd a megosztó gombokat és iratkozz fel a követők közé, így emilben kaphatsz értesítést, mikor új írás jelenik meg.)

Advertisements