Ez itt a reklám helye

Néhány éve még nem néztem reklámot. Felvisított a szignál, levettem a hangot, mentem fogat mosni, zuhanyozni, kutyát sétáltatni, enni, pisilni, szóval értelmes dolgokkal töltöttem azokat a bizonyos tízperceket. Aztán a férjemmel elkezdtük azt játszani, hogy szignál be, hang le, mi meg röhögve szinkronizáltuk a történéseket. Mostanában meg direkte mazochizmusból nézem, és a hangot is fenn hagyom. Azon már túl vagyok, hogy bosszankodjak, inkább csak elnézően vigyorgok, meg néha megjegyzem, hogy adott reklámszakembertől még az általános iskolai bizonyítványát is elvenném, nemhogy a diplomáját. Némelyikhez meg szerintem fel kellett szippantani egy-két vastag fehér csíkot, annyira elmebeteg. Egy tanulmány a reklámblokk, komolyan. Szociológiai, pszichológiai, gender. Főleg gender. Vegyük sorra. Tisztítószerek, mosóporok, konyhai kellékek. Mire gondolhatott itt a költő? Hát nyilván arra, hogy ezeket úgyis nők használják, nekik akarjuk eladni, ha szépen felöltözött, boldogan (ámde bárgyún) vigyorgó csajok hadonásznak a termékkel visítva, az jó lesz. Érted, ezeknek alap, hogy takarítani, mosni meg főzni a nők szoknak. Jön a középkorú háziasszony – érzékenyebb reklámokban nem bombacsaj, mert hát lehessen vele azonosulni a randa kinyúlt pulóveres feleségnek – , fogja a kezében a tisztítószert, és mire vége a reklámnak, hatszor elélvez. Először attól, hogy a gyerek már megint összebaszta a fehér pulóverét sáros eperhabbal. Aztán attól, hogy hát van neki ilyen csodamosópor éppen raktáron. Aztán harmadjára is elélvez, amikor a sáros eperhabos pólót látványosan beteszi a mosógépbe, ámde legnagyobbat akkor élvez, amikor kiveszi, és az tiszta! Még élvez a végén két kisebbet, miközben a gyerek fejét simogatja azzal, hogy mehetsz Bandikám, koszoljad össze magad még egyszer, anyu majd kimossa. Teljesen bevett, hogy családi ebéd, idill, móka, kacagás, anyu hozza a kaját (nem ám még véletlenül leülne a családja közé zabálni), a hat gyerek, a férj meg az anyós elpusztítja a terüljasztalkámat, majd apu (!) aggódva nézi a mosatlant: hogy fogod ezt mind elmosni drágám? Anyu vigyorog, már előre tudja, hogy el fog élvezni nyolcszor, amíg leszedi a rászáradt pörköltszaftot a fazékról, hiszen van neki ilyen csodakoncentrátumja, amiből egy csepp is elég. A reklám végén meg apu átvigyorog a kisuvickolt jénain: nahát szívem, milyen ügyes vagy! Ennél egy fokkal még hányadékabb (Jar reklám, nem találtam hozzá linket), amikor apu ilyen iszonyú bárgyú, ostoba arckifejezéssel nézi a szaros tányérokat, hogy most akkor ezzel mit is kéne kezdeni. Mosogatószivacsot még életébe nem látott, de nem baj, mert anyu megnyugtatja, hogy a Jarral még a leghülyébb degenerált férj is képes elmosogatni. Elképzelem a mítinget a marketingosztályon, Józsi meg Béla hátbaveregetik egymást, Bélám, hát milyen szellemes, korszakalkotó, előremutató és progresszív reklámot csináltunk mi, Icuka, hozzon má két kávét! Szóval az megvan, hogy takarítani, mosni és mosogatni a nők dolga a reklámokban is. Lépjünk tovább: mi van a szaros seggekkel? Te láttál már pelenkareklámban férfit tisztára nyalt babasegget csókolgatni? Na ugye. Van egy ilyen is, ami azt próbálja beadni, hogy a pelenkázás az intim pillanat. A szeretet transzcendens megnyilvánulásának kicsúcsosodása. Gyakorló kisgyerekes anyaként mondom, hogy a pelenkázás leginkább és legfőképpen a szarszagról szól, de ha valaki azt szereti, ám legyen. Seggkrém-reklám (azért ez mennyire jó szó): ugyanez pepitában. Anya csak egy van, ő az, aki megpuszikálja a kakis pelusodat, legjobb tudása szerint elkészíti neked az uzsonnádat, kimossa a ruháidat, leül veled tanulni, akinek nyugodtan odaadhatod érettségi előtt két perccel a matrózblúzodat mosni-vasalni, nem fog megharagudni. Anya csak egy van, aki figyel a bélflórád állapotára, beadja neked a C-vitamint, kigyógyítja a családot az agyhalálból is (ő maga azt lábon szokta kihordani, mer az anyák nem mennek szabadságra), pucolja utánad a vécét, leápolja a sebedet, sétáltatja a kutyádat, gombátlanítja a lábujjkörmödet, kifésüli a hajadból a tetveket, és mindezt úgy, hogy közben folyamatosan és boldogan vigyorog, mint akit baszni visznek. Van egy külön fajtája a reklámoknak (amelyért a pokolban külön bugyor is járna): a tehetetlen, retardált férj, aki nem tudja, mit kell tenni, ha eldugul az orra, de anyu mosolyogva megmutatja neki, hogy látod szívem? Ez itt az orrcsepp. Azért így hívják, mert az orrodba kell cseppenteni. Vigyázz, mert hasonlít a szemcseppre, amit viszont nem az orrodba kell cseppenteni, amint azt a neve is mutatja. És akkor a retardált férj üdvözült mosollyal cseppent, az ő kis takaros felesége elintéz mindent őneki. Még frissen vasalt inge is van. A prosztatájával sincs semmi gond, hiszen anyu minden reggel beadja neki a prosztatagyógyszert. Áruházba ugye csak nők járnak, mert ők gondoskodnak a családjukról. Szépen kiszámolják, hogy a teszkóban négy forinttal olcsóbb a krumpli, mint az ósönben (sic!). És ennek annyira örülnek, hogy rögtön élveznek is kettőt-hármat. Mi van még? Ja, hát tampont meg intimbetétet nyilván nehéz lenne pasiknak eladni, de azért az elkeserítő, hogy ezekbe a reklámokba sem szorult három milligramm kreativitás sem. Az Always-reklám visítozó picsáiért meg életfogytiglant adnék. És naná, hogy akkor akarok fehér nadrágban riszálni, amikor megjött. Eleve fehér nadrágos napoknak hívom a menzeszemet. Már napokkal előtte készülök, hogy nemsoká megjön, végre vehetek fehér nadrágot. Ja, és spontán elélvezek négyszer, mert akkor sem ázok át, amikor a pasim arcába tolom a fehér nadrágos seggemet. Székrekedése, hasmenése, puffadása kizárólag nőnek lehet. A nők amúgy is ilyen székrekedéses banda, mindig van valami kínjuk. A hasuk csak akkor megy, amikor ejtőernyőzni akarnak, fingani viszont főleg liftben szoktak, amúgy párologtatnak. Viszont beveszik az emésztésserkentőt, és gyorsan élveznek másfelet. Ezek az állatok még egy nyomorult bankreklámból is kihozzák, hogy a nőnek a konyhában a helye. (Amikor összeházasodtunk, Péter vett nekem egy rezsót.) Vannak persze férfiaknak szóló reklámok is, kedvencem a Kinley-sorozat, ami arról szól, hogy ha megnősülsz, akkor egy kis pöcs vagy, az igazi férfi össze-vissza kefél és tonikot iszik. Áftersév, tusfürdő, pia, kocsi, tök mindegy, szinte mind arra van kihegyezve, hogy ha ezt használod, több és jobb punci jut majd neked. A nők ezekben a reklámokban dekorációk és illusztrációk. Néhány üdítő kivétel azért van: apuka, aki a kislánya haját fonja, vagy a totyogó tíz hónaposba próbál valami kaját beimádkozni, és amikor sikerül, gólörömben tör ki. Meg biztos van még, de most egy se jut eszembe. Majd egyszer csinálok egy összeállítást, csak még nem tudom, hogy fogom kihozni a konyhapénzből. Fulemony

Reklámok