Vajon Kína Mosuo törzse a világ utolsó matriarchális társadalma?

A Mosuo törzs nőtagjai nem házasodnak, annyi szeretőt tartanak, amennyit szeretnének, s nem léteznek olyan szavak náluk, mint apa vagy férj.
A turizmus és a szexipar megjelenése azonban megváltoztatja kultúrájukat.mosuo-women-005

A képen két mosuo nő éppen egy kenuval szeli át a tavat egy távoli cél felé tartva tekintetét. Az előtérben lévő nő elszántan harapdálja alsó ajkát. Van egyfajta acélosság a kifejezésében mely azt sejteti, hogy rengetegszer megtette már ezt az utat.

Egy kivételes fotósorozat kedvéért egy olasz fotós, Luca Locatelli, egy hónapot töltött a Mosuo törzzsel, melyet gyakran az utolsó matriarchális társadalomként emlegetnek, hogy megörökíthesse életüket. Locatelli a délnyugat Kínában 2700 méterre a tengerszint fölött található Lugu-tóhoz utazott. Ott, a Yunnan és Sichuann tartományok határán elterülő völgyben egy olyan társadalom életét követte nyomon, ahol a nők irányítanak, s ahol nincs kifejezés az apaság vagy a férj koncepcióra.
Lucatelli a Lugu-tavat úgy jellemezte, mint egy paradicsomot : „A víz átlátszó és tiszta, a környezet békés és gyönyörű – egyszerűen tökéletes.” – mondta. Kínában „Nők Királysága”-ként ismert helyen mintegy 40 000 Mosuo ember él a tó körül elterűlő falvak koszorújában. Itt a nők hozzák a legtöbb nagy döntést; ők irányítják a háztartás költségvetését, ők a jogos tulajdonosai a a háznak és a hozzátartozó földeknek, és teljes felügyeletük van a gyermekük felett – elég radikális, főleg, hogy Kínában még mindig a legtöbb helyen a kényszerházasságok az elterjedtek. Mégis, ami igazán egyedivé teszi a Mosuokat, az a zuo hun, avagy mozgó házasság gyakorlata. 13 éves korukban megtörténő beavatás után a nők választhatnak maguknak szeretőt a törzs férfitagjai közül, ráadásul annyit, amennyit csak szeretnének, legyen az sok vagy kevés egy életen át. A férfi társakat axiasnak nevezik, akik olyan munkákkal töltik napjaikat, mint a horgászat, állattenyésztés. A nők házait este látogatják meg, gyakran titokban; ha valamelyik találka gyermeknemzést eredményez, a megszületett gyermeket mindig a nő családja neveli fel. Az apát és minden felnőtt férfit nagybácsinak szólítanak – a gyerekeket nem jelölik meg aszerint, hogy ki is az apjuk.

Ahogyan a kereskedelem megpróbálja kitúrni a hagyományokat a fiatalabb Mosuo generációk elől, úgy egyre nagyobb a külső befolyás, s ez egy sötétebb, szegényesebb világ megjelenését eredményezte az elmúlt években. A kereskedelem virágzik, a kínai kormány lelkesen próbálja eladni és pénzzé tenni a Mosuo hagyományokat a kínai turizmus számára, s még egy 5 dolláros úthasználati díjat is kiszabtak a Mosuo törzs felé vezető nemrég lefektetett főútra. A kíváncsi és bohó turistákat csábítja az az ígéret, miszerint Mosuo nők ingyen szexet ígérnek – hotelek, éttermek, kaszinók és karaoke bárok épültek, és mostanra Mosuo nőnek öltözött szexmunkásokat szállítottak Tájföldről a főfaluba, Luoshuba.

“Luoshuba érkezésem sokkolt – közönséges volt, egyáltalán nem olyan, ahogyan elképzeltem.”- mondta Locatelli – Rengeteg a pénzéhes ember: bártulajdonosok és olyan prostituáltak a férfi kínai turisták körül, akik egészen biztosan nem Mosuo származásúak.”
Néhány helyi ember javaslatára, Locatelli úgy döntött, hogy továbbáll egy másik falu, Lige irányába annak reményében, hogy igazi Mosuo-kat találjon.
„Keresztülszeltem a tavat, s megtaláltam őket, akik ugyanolyan hagyományok szerint élnek, mint 2000 éve – az emberek itt szeretni valóak, kedvesek voltak, egyszerű, boldog életet éltek.”

A modernkori csábítások ott kopogtatnak a fiatal Mosuok ajtaján, és Locatelli talált egy közösséget, mely a kulturális tradíciók és a modern világ között rekedt. „Lassan változik az életmódjuk, mégis van valami igazi büszkeség abban, ahogyan élnek.” – mondta – „Férfiak és nők egyenlőek, csak a nőknek kicsit nagyobb beleszólása van.”

Fordította: aheforshe

Forrás: www.theguardian.com

 

(Ha tetszett a bejegyzés, használd a megosztó gombokat!)

 

 

Advertisements