Hogy vagy, ha nő vagy?- A kérdőív eredményeinek összefoglalása

Kérdőívünket összesen 500-an töltötték ki.  Az életkori eloszlása meglehetősen széles, volt 20 év alatti és 70 év feletti kitöltőnk is, a kitöltők legnagyobb hányada, 74,2 %-a azonban a 25-45 közötti korosztályból került ki.

A kitöltők 85,8 %-a heteroszexuális, azonban sokan vették igénybe az „egyéb” kategóriát a kitöltésnél: aszexuális, pánszexuális, queer, heteroflexible és bizonytalan válaszadók is voltak. A válaszadók családi állapota a következőképpen oszlik meg:

1-Teljes képernyő rögzítése 2015.03.29. 184803

Összesen 24 országból töltötték ki a kérdőívet, a legtöbb válaszadó Magyarországon él (83,8%), a magyarországiak kétharmada budapesti. Legtöbb válaszadónk gyermektelen (55,2 %), a kitöltők 1,4 %-ának van háromnál is több gyermeke. A kitöltők 52,6 %-a alkalmazotti beosztásban dolgozik, 9,4 %-uk van gyesen, gyeden, 8,2 % még tanul, és többen dolgoznak saját vállalkozásban (11,2 %). A munkával rendelkezők 66 %-a teljes állásban van.

Pénzügyek

A pénzügyi kérdéseknél az egyes válaszadók pénzköltési szokásait vizsgáltuk, illetve azt, hogy ezek a szokások milyen összefüggésben állnak egyéb adatokkal. Válaszadóink közül azok, akik nem a szüleikkel élnek/nem egyéb módon eltartottak, a lakhatásra és az alapvető élelmiszerre költik a legtöbbet, előbbire átlagosan 90000, utóbbira 70000 forint megy el egy hónapban. A szórás azonban meglehetősen nagy, a külföldi kitöltőink ugyanis átlagosan 40 %-kal költenek többet ezekre a dolgokra, mint a hazaiak. (Ez a minta azonban nem reprezentatív, hiszen a kitöltőinknek csupán 16,2 százaléka él külföldön.)

A pénzköltési szokások a magunkra költött összegnél kezdenek igazán érdekessé válni. Határozott összefüggés van az egy háztartásban élő kiskorú gyermekek száma és a magunkra költött összeg között: minél több gyereket tart el valaki, annál kevesebb pénzt fordít önmagára és szórakozásra. A legtöbbet általában a gyerektelen kitöltők áldozzák önmagukra. Ez a két adat az anyagi helyzettől teljesen függetlenül fordítottan arányos, ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy azok közül a kitöltők közül, akiknek egyébként nincsenek anyagi problémáik, mindenképpen kevesebbet költenek magukra a gyerekesek, és annál kevesebbet, minél több a gyerek.

A gyerekesek átlagosan 47200 forintot fordítanak havonta a gyerekeikre, ebben az adatban benne vannak az egygyerekes és a többgyerekes anyukák is. A szórás itt is elég nagy, 2000 forint és 400000 forint között oszlanak el az értékek.

Egyéb, meg nem nevezett kiadásokra átlagosan 26000 forintnak megfelelő összeget költenek a kitöltőink, ezek leginkább állattartással, hobbival vagy sporttal kapcsolatos kiadások. Erre az adatra is igaz, hogy minél több a gyerek, egyéb kiadásra annál kevesebb pénz megy el.

Időtöltések

Sportra, hobbira, tévénézésre és önkénteskedésre áldozzuk a legkevesebb időt, de a kitöltők 60 %-ának pihenésre is kevesebb, mint két órája jut naponta. A legtöbben (a kitöltők 45 %-a) 1-2 órát szánnak internetezésre.  A gyermekek gondozására és a háztartás vezetésére a gyeses anyukák fordítják a legtöbb időt, de a dolgozó anyukák felének is elmegy a napjából 1-3 óra a háztartással. A gyerekekre a dolgozó anyáknak átlagosan csupán 1-3 órájuk jut naponta. A legtöbben (40 %) sportra és hobbira szeretnének több időt fordítani, ha megtehetnék.

Érdekesek az élettársi kapcsolatban/házasságban élők válaszai az élettárs/férj időtöltési szokásait illetően. Az egy háztartásban élő férfiak 75 %-a egy óránál kevesebbet tölt a háztartásbeli feladatokkal, és a feleségnél/élettársnál átlag 50%-kal kevesebb időt a gyerekekkel ott, ahol van(nak) gyerek(ek). Férjeink 63 %-a 1-3 órát netezik naponta, és többet is tévéznek, mint a nők. Míg a nők kétharmada 1 óránál kevesebbet tévézik, a férjeiknél ez az arány csupán 50 %.

Kérdés, hogy vajon szignifikánsan eltérő adatokat kapnánk-e, ha ugyanezeket a férjektől kérdeznénk?

Intimitás

A válaszadók szexuális élete a következőképpen alakul:

1-Teljes képernyő rögzítése 2015.03.29. 184815

A válaszadók 60 %-a közepesnek, vagy annál kielégítőbbnek vallotta szexuális életét, 30 %-uk azonban egyáltalán nincs megelégedve vele. A kitöltők 16 %-ának egyáltalán nincsen orgazmusa szex közben. 42 %-kal fordul elő, hogy olyankor is szexel, amikor neki ehhez nincs kedve.

A válaszadók átlagosan egytizedére jellemző a – saját bevallás szerinti – teljes érzelmi elhanyagoltság és állandó magányosságérzés, és szintén egytized rész az, aki gyakran érzi magát magányosnak vagy elhanyagoltnak. Családtagokkal folytatott meghitt beszélgetésben a válaszadók harmadának nincs, vagy csak ritkán van része.

Zaklatás, szexizmus a mindennapokban

A válaszadóknak csupán 2,4 %-a, összesen 12 kitöltő vallotta, hogy soha nincs és nem is volt része semmilyen verbális vagy fizikai erőszakban, sem idegen, sem ismerős részéről. A legtöbben (a kitöltőknek átlagosan a fele) a „néhányszor” válaszra kattintottak a zaklatást és szexizmust firtató kérdéseknél, de a kitöltők 10 %-a volt már olyan helyzetben, ahol rendszeresen szembesülnie kellett a zaklatás valamilyen formájával.

A válaszadók tizedével fordult már elő, hogy partnere rendszeresen bántalmazta verbálisan, 2 % pedig volt már rendszeres párkapcsolati erőszak áldozata életében. Jelenleg a kitöltők 5 %-a él bántalmazó kapcsolatban.

Munkahelyi zaklatással is szembesült már élete során a kitöltők 60%-a.

A kitöltők átlagosan kétharmada szembesült valaha, vagy szembesül jelenleg is a szexizmus legkülönfélébb megnyilvánulásaival (férfiak közbevágnak, bagatellizálják a problémákat, hormonoknak tulajdonítanak női problémafelvetéseket, többet keresnek azonos beosztásban stb.). Egyetlen egy kérdés sem volt ezek között, amelynél a ’soha nem tapasztalom’ választ 30 %-nál többen jelölték volna meg.

Csupán 4-8 % azon válaszadók aránya, akiket a fentiek egyáltalán nem zavarnak.

Külföldi kitöltőink a fentieket ugyanolyan arányban tapasztalták/-ják, mint a magyarországiak: a szexizmus ellen tehát nemcsak itthon van még tennivalónk.

Nemi erőszak, párkapcsolati nemi erőszak

A kitöltők 15 %-a szenvedett már el életében partner által elkövetett nemi erőszakot, hozzávetőleg 10 %-ukat erőszakolta már meg idegen (49 kitöltő nyilatkozott így). Nemierőszak-kísérletben azonban a válaszadók 30 %-ának része volt már.

A partner által kicsikart szex (ami szintén erőszaknak számít!) a válaszadók 65 %-ának nem ismeretlen, egyötödüknek ma is gyakran van benne része.

A kitöltők fele tapasztalt fizikai erőszakot a saját szülője részéről, 17 százalékukat gyakran vagy rendszeresen bántalmazták gyerekkorában. A szülői verbális erőszak még ennél is gyakoribb, 67 %, és a válaszadók 27 %-ával a mai napig előfordul, hogy valamelyik vagy mindkét szülője verbálisan bántalmazza.

Nagyobb arányban tapasztaltak rendszeres fizikai erőszakot partner részéről azok, akik szülő részéről is rendszeresen szembesültek ilyennel. A nemi erőszak elszenvedése és a szülői bántalmazás közt nincsen releváns kapcsolat.

Női közérzet, feminizmus

Kitöltőink 85 %-a érezte már úgy, hogy női mivoltából hátránya adódik, 75 % szerint pedig sokkal több társadalmi elvárás vonatkozik a nőkre, mint a férfiakra. Kétharmaduk tapasztalta már (vagy tapasztalja jelenleg is) a család-karrier konfliktust, háromnegyedük látja úgy, hogy a nőkkel szemben támasztott társadalmi elvárások túl nyomasztóak, ezeknek nehéz megfelelni.

A válaszadók 73 %-a gondolja úgy, hogy mindenképpen szükség van feminizmusra. Az erre a kérdésre adott válaszok függetlenek az egyének szexizmussal vagy erőszakkal kapcsolatos tapasztalataitól. (Volt olyan kitöltő, aki a rendszeresen elszenvedett munkahelyi zaklatás és gyakori partneri bántalmazás ellenére is úgy gondolta, feminizmusra nincs szükség.)

A kitöltők 90 %-a egyetértett azokban a kérdésekben, amelyek a férfiak és a nők egyenlőségét firtatták, női kvótára azonban csak a válaszadók 72%-a szerint van szükség.

Összegzés

A kérdőív nem hozott meglepő eredményeket, azonban elképedtünk a zaklatásra, bántalmazásra vonatkozó számokon. Az általános közérzetre a kérdőívek alapján talán azt lehet mondani, hogy közepes, ilyen-olyan hátrányai és élményei mellett mindenki próbál túlélni, ahogy tud. Érdekes volt azonban, hogy a kifejtős kérdéseknél olyan kitöltők is maximális genderérzékenységről és tisztánlátásról tettek tanúbizonyságot, akik saját bevallásuk szerint nem olyan sokszor vagy nem annyira súlyosan szembesülnek a mindennapi szexizmussal/zaklatással/bántalmazással. Ezzel szemben sokan voltak olyanok is, akik a rendszeresen elszenvedett zaklatás, rossz szexuális élet stb. ellenére áldozathibáztató módon gondolkodnak a nők helyzetéről.

A szöveges válaszokból egy külön posztban közölni fogunk egy válogatást.

P.S: Végre bebizonyosodott, hogy semmilyen összefüggés nincs a szexuális élet rendszeressége és minősége, ill. a feminista gondolkodásmód között. Ha legközelebb valaki azzal jön, hogy a feministák baszatlanok, levezettetem vele a két adat korrelációs- és kovariancia-együtthatójának képletét 500 kérdőívre vetítve.

A kérdőívet készítette, elemezte: Fulemony

 (Ha tetszett a bejegyzés, használd a megosztó gombokat!)

Advertisements