Kate és Leopold

Szerző: Fulemony

Van ez a nagyon népszerű romkom, hogyaszongya Kate és Leopold. Biztosan mindenki ismeri, női szívek olvadnak tőle, lábak remegnek, apró sikolyok elcsukolnak, a Hugh Jackman szexi 19. századi szerkóban, ó, 2002-ben minden nő a Meg Ryant irigyelte. A sztori röviden annyi, hogy a Meg Ryan által megformált Kate a színész bátyjával él New Yorkban, fölöttük egy lakással meg a csaj feltaláló exe rájön, hogy egy időkapu van a Brooklyn-híd alatt, és átcsúszik 1876-ba, aztán visszafelé meg véletlenül elhoz egy előkelő csávót díszes paszományban, ez Leopold.

Ebből aztán mindenféle bonyodalmak lesznek. Alapvetően tök érdekes is lehetne, hogy hogyan boldogul valaki egy számára teljesen ismeretlen korba cseppenve, de a spanyolviaszt nem James Mangold (rendező) szarta, példának okáért a Vissza a jövőbe első része 1985-ös, meg ott volt 1993-ban a Jöttünk, láttunk, visszamennénk is. Szóval az alapötlet önmagában nem újdonság, úgyhogy kellett bele egy kis fűszer – ez is valami világmegváltó nagy ötlet: a reklámszakmában dolgozó, határozott és öntudatos Kate zúgjon bele az időutazó bájgúnárba és vice versa, aztán éljenek boldogan, amíg meg nem halnak.

Csavarjunk egy kicsit a dolgon. Illetve ne is csavarjunk, csak nézzük meg, hogy valójában miről is szól ez a népszerű romantikus komédia. Adott tehát a csaj, jó melója van, keres egy rakás lét, még a szerencsétlen, állástalan színész tesójára is akad némi érzelmi meg anyagi muníció. Sikeres is, határozott is, ma úgy mondanánk: tökös. Egy baja van szegénynek: nincs az életében farok. Mondjuk olyan nagyon nem derül ki, hogy ez neki baja, de biztosan baja, hiszen minden nő életébe kell egy farok, amihez viszonyíthat.

Szóval nincsen farok, és különben is a csaj egy elég férfias (figyelitek?) jelenség, még a haja is rövid, nadrágban jár, pfuj. Erre – láss csodát – belecsusszan az életébe egy időkapun át a tökéletes lovag. Persze eleinte azt hiszi, hogy szimplán egy féleszű színészféle, mint a bátyja, de aztán csak kiderül számára is a turpisság. És akkor ez a Leopold nevű nemesember elkezd vele igazi nőként – mit nőként, HÖLGYKÉNT bánni! Kihúzza a székét, felsegíti a kabátját, írásban jelzi, ha kurizálni akar, romantikus vacsorát szolgál fel a tetőn meg ilyenek. Szépen beszél, és persze nemcsak dugni akar, hanem halálosan szerelmes lesz (majd erre még visszatérek). UDVAROL. Lovagiasan meg minden. A csaj szépen lassan befűződik. A barom.

A film ugye egy báli jelenettel indul, amelyben Leopold feleségjelölteket táncoltat nagybátyja parancsára, aki jól befenyíti, hogy nősüljön meg valami gazdag bigét, mer különben irgumburgum. Leopold sóhajt, bemegy a terembe, és kezdetét veszi a marhavásár. Az első szóba jöhető fiatal lány, akit romantikusan megkeringőztet, elég előnytelen külsejű, de L. nyel egyet, és táncol. Itt már rögtön sajnáljuk, hogy szegénynek egy ilyen randa picsával kell majd töltenie hátralevő éveit. Közben észreveszi a gátlástalanul fotózgató feltalálót, és utána szalad, így sikerül az időkapun át neki is átcsúsznia az üldözés hevében. Snitt, és akkor kezdődik mindaz, amiről már írtam – a sikeres nő mézes szavakkal való szakszerű elcsábítása.

Biztosan emlékeztek arra jelenetre, hát ez külön bekezdést érdemel, amelyikben Leopold Charlie-t, Kate bátyját okítja udvarlásra. Elmennek valami szórakozóhelyre, Charlie próbál lenyűgözni egy kisebb asztaltársaságnyi nőt, akik le sem szarják, de amikor Leopold bedobja, hogy Louvre, mindnek nedves lesz a bugyija. Persze kap is egy telefonszámot azonnal. Ezt a számot, amit ő kapott, szépen átdobja Charlienak (a nők amúgy imádják, ha olyasvalaki hívogatja őket, akinek nem adtak telefonszámot), akit telefonos udvarlásból is kiokosít. Most figyelj, ez a gyönyörű: Charlie nem is titkoltan veszettül akar már dugni, mert hát szegénynek nem volt a farka nőben már egy csomó ideje. Gyanítom, hogy gyakorlatilag mindegy is neki, hogy kit, csak ne legyen bányarém. Leopold vezényletével lerendez egy olyan csöpögős, már-már szerelmi vallomást a telefonba, hogy csak nézel. A bugyi meg, tadááám, leesik. Mert a nők azok ilyenek ám. Felhívja őket egy addig tök antipatikus pali azzal, hogy „nem tudok szabadulni a gyönyörű pillantásodtól”, meg „hihetetlen hatást gyakorolt rám a lényed”, és akkor a nő az rögtön omlik. De nem is ez a legfelháborítóbb ebben, hanem hogy Charlie milyen egy hazug, nyálas dumát képes lenyomni egy egyszerű dugás reményében.

Ez az udvarlás-dolog egyébként az egész film alatt rettenetesen viszket nekem. Tekintsünk el attól, hogy a 19. században valóban így kellett intézni a dolgokat (meg persze attól is, hogy abban a korban is az sétált be a bordélyba, aki akart, ott aztán nem kellett udvarolni, arisztokraták közt meg szinte kötelező volt). Mivel az egész film azt sugallja, hogy ez a típusú udvarlás kell a mai, elférfiasodott, karrierista nőnek, ez a gyengédség, atyáskodás meg nyáltenger a kulcsa a dugásnak, ezért pont leszarom, hogy Leopold szerepe szerint nem is lehet másmilyen. Ami ez az egész üzen, az az, hogy ez szükséges egy nő meghódításához (de utálom ezt a kifejezést), mindamellett ez elegendő is hozzá. Na meg azt is üzeni, hogy ebben a nagy karrierhajszában a nő nem is lehet boldog, hiszen a boldogsághoz kell egy kölyökképű pöcshuszár, aki cikornyásan tud udvarolni – ami egyben azt is jelenti, hogy igazi nőnek tekint, ugye. De térjünk vissza a történetre, van még egy-két érdekes momentum.

Szóval Kate végül elcsábul, lamúr van, de hát faszikámnak vissza kell mennie, mert különben nem lesz feltalálva a lift, ami egy kurva fontos dolog. Leopold vissza is tér a nagy, hatalmas, egetrengető szerelemmel a szívében saját korának New Yorkjába, besétál a bálba, és szemrebbenés nélkül folytatja az első jelenetben már látott marhavásárt, igaz, eggyel már előrébb van: bejelenteni készül, hogy elveszi a film elején megtáncoltatott randa csajt. Érted, halálos szerelem, de azé ez nem akadályozza meg abban, hogy elvegyen valaki mást.

Eközben Kate fogja, odadob mindent, sikert, önellátást, autonómiát, családot, barátokat, és a faszi után megy. Pont az utolsó pillanatban érkezik, még mielőtt Leopold bejelentené a nagy eseményt a fogszabályzóssal (na jó, az nincs neki, de a 20. században tuti lenne, ez egy ilyen karakter). De meglátja a nőt, és hősiesen megörül, aztán közli, érted, a csajt meg se kérdezi, hanem közli, hogy akkor őt veszi el. És boldogan élnek, amíg meg nem halnak.

Mérleg: Kate kapott egy faszt, amihez viszonyíthat, szép szavakat, kabátfelsegítést, a korban szokásos kiskorúsítást, a 19. századi női lét minden hátrányát. Vesztett egy saját maga által felépített egzisztenciát, családot, barátokat. Leopold kapott a randa lány helyett egy szépet, akit lehet hülyíteni a féloldalas mosollyal meg Shakespeare-idézetekkel. Vesztett… ööö… semmit!

Romantikus? Komédia?

 

(Ha tetszett a bejegyzés, használd a megosztó gombokat!)

Reklámok

60 hozzászólás

  • mabelwheeler

    Na, de Hjúdzsekment tolnám, minda talicskát! Bocs, így elsején fél egykor ennyi tellett tőlem. 😀

  • tavasztunder

    Én őt a The Fountain című filmért. 🙂

  • Én is szúrnám amúgy kétésleopold monnyonle.
    Meg hát a kurizálni kifejezés is vicces eléggé, sőt jobban mint az egész film.
    Különben a romkom kifejezés találó, nekem a romok jutnak róla eszembe és hát mennyire sokszor van igazam! Most is, ahogy ezt írom, már igazam van. Hat! Nem? De! Hét!

  • Különben tetszik itt fent oldalt az alapvetés, elsőre ahhoz akartam hozzászólni, utcsó feles tegnap mán nem kellett vón. 😀

  • Mikor ezt a filmet néztem, akkoriban aludtam. Mármint szellemileg. Azóta összetalálkoztam a feminizmussal… És újra végigdarálva a filmet leesik a csúf tantusz…

    • És mennyi ilyen film van, te jó ég!!! Szinte nincs is más

      • A másik fajta hányadék ámerikai filmtípus az idióta, gusztustalan, szexre alapuló vígjáték. Az szerintem még felháborítóbb, mint az ilyen nyáltenger romantikus film. Ezt az ember megnézi, mosolyog rajta egyet, aztán kész. Amattól a hányinger kerülget és konstans módon nem értem, miért nem fulladt bele az egész stáb a saját hugyába. Már elnézést – de észrevettem, hogy minden ilyen filmben muszáj legalább egy szereplőnek huggyantani. :S

  • Ez amúgy annyira sokakkal közös élmény, hogy bizonyos filmek, könyvek, tévéműsorok mennyire természetesek, sőt alkalmanként tetszenek is “ébredés” előtt. Amikor meg elkap a feminizmus gépszíja, akkor csak pislogsz, hogy “nekem ez hogy tetszhetett???”.

    • Pont így. Már alig maradt valami amit őszintén élvezni tudok, a “hagyományos” európai kultúrkincsből szinte semmi. Kiélesedett a látásom és minden apró manipulációt észreveszek és onnantól nem tetszik. Mások szerint viszont egyoldalú és szélsőséges lettem és mindenről az jut eszembe. (A feminizmus.)

      • ez márcsak így van – leesik a szemüveg rólad és nincs visszaút… Nekem is azt mondja a család, amit neked a mások – ha felhívom a lányaim figyelmét rá, már bosszankodnak 🙂 De én attól még bosszantom őket kitartóan, hisz egyszerűen nem is tudok másképp látni már 🙂

  • na, most nem lehet kommentet lájkolni?

  • Hölgy, mi? Pfffffffffffff! Hát így elbaszni egy jó kis időutazásos sci fit! Hát már Az időgépet is (az eredetit) elbaszták ezzel a szerelem izével, de ott legalább a pasi ment a nő után.

  • ja, és még hogy ez a farok dolog, ez összefügg a múltkori filmmel, a Hisztériával, pontosabban nem a filmmel, csak hogy onnan maradt, abból a korból ez a csökevény, hogy a hisztéria ellen (ami persze bármi lehet, ami nem a pasira alulról fölfelé szempillarebegtetés) ugye a legjobb gyógymód a farok. Lásd még: “baszatlan picsa”. De legalábbis az intim masszázs. Amúgy meg az tetszett nekem, hogy a vibrátor eredetileg gyógyeszköznek készült. Az vicces így belegondolva 😀

    • mabelwheeler

      Mit gyógyítottak vele?

      • Hát a hisztériát. A pasik úgy gondolják, hogy ha egy nőnek van naponta otgazmusa, akkor csendes és kezelhető lesz.

        • mabelwheeler

          Van benne valami. Ha nekem naponta orgazmusom lenne, nagyon kezelhető lennék. Mondjuk, a holnapit okozza Hjúdzsekmen. A szombatit Jason Momoa. Ő jöhet vasárnap is…a többit menet közben kidolgozom.

          Komolyra fordítva, ennek utánanézek, hogy hogy is csinálták a kezelést. Van elképzelésem.

        • mabelwheeler

          Utánaolvastam. Hát nem lőttem nagyon mellé. Csak egy mondatot idéznék: “Kezdetben az orvosok kézzel segítették pácienseiket a csúcsra, de ez túl fárasztó és hosszú procedúrának mutatkozott, így áttértek a gépi megoldásra.” Ezek már akkor is lusták voltak sokat molyolni, vazze.

    • szerintem a vibrátor a férfiakat jobban érdekli és izgatja, mint a nőket.

      • Most láttam egy filmet a feltalálásáról. Tényleg ffi találta ki, méghozzá azért, mert leszakadt már a keze, miközben nőgyógyászként a kielégítetlen gazdag és “hisztériás” nők pináján munkálkodott. Nagy áldás volt ez akkor a nőknek, és sztem most is az. Sztem számos szexuális játékszer a pasiknak játékszer, de a vibrátorral kapcsolatban ezt cáfolnám. Egy modern nőnek ott van a fiókban és jó, hogy ott van. Egy vibrátor többet ad a legtöbb pasinál. A sok nyomorúságos szexuális kapcsolatban elérhető, megfizethető örömforrás. Függetlenné tesz a fasztól és bizonyságot sok nőnek, hogy képes orgazmusra (merhogy a kapcsolatában meg nem). Én közgyógyra osztanám.

      • mabelwheeler

        Nem feltétlenül. Én pl. jó viszonyban vagyok az enyémmel, bár ritkán találkozunk.
        Volt pasim, aki féltékenységből megölte az akkorit, miután szakítottam vele, de előtte jóban voltak. Kénytelen voltam venni egy újat, de illőn meggyászoltam szegényt.

    • Na azt a filmet tuti ignorálom.

  • Amúgy a kedvességgel meg előzékenységgel semmi baj, ha önzetlenül ilyen a pasi, és nem megvenni akar vele.

    • Olyan nincs. Mindig akarnak valamit. Ha nem szexet, akkor ingyen munkát, lelki támogatást, bármit.

      • Talán akadnak kivételek, de igazad van, ilyenkor nem árt résen lenni.

      • Épp ezt gondolom én is. Egész pontosan az jutott eszembe, hogy ha egy pali csak úgy magától kedves és előzékeny velem, akkor az meleg. 😀 A többi mind célzottan az. Vagy van még egy lehetőség: Nem magyar… Sok külföldi kollégám van, főleg nyugat-európai jogászok – náluk teljesen természetes, hogy tudnak viselkedni.

  • Láttam a filmet, egy kis romantikus lötyi, néha nekem jól esik ilyet is nézni.
    Nem rég voltam egy barátnőmmel bulizni, ahol össze is borult egy fickóval. Aztán írt nekem a face-en, hogy a srác elkezdett neki udvarolni, ő meg 25 éves singli csaj, hát hagyta neki. Erre azt írtam: ” ez a fickó nem udvarol, meg akar dugni. az udvarlás az más. A volt férjem valóban udvarolt, igaz abban sem volt köszönet”. Egyébként én nem látom feltétlen rossznak az udvarlást. Akkor gáz -és sajnos az esetek többségében ez van- amikor egy manipuláció része, egy játszma, megakarja a fickó a nőt szerezni, akin utána majd uralkodhat.

  • Erről jut eszem, hogy az ünnepek alatt láttam egy szintén romantikus filmet. Utólag elemezve rájöttem egész feminista felfogású film volt. Ott kezdődik, hogy van 14-15 év korkülönbség a nő javára. Aztán ott folytatódik, hogy a nő talál egy jó munkát (karrier) de mivel egyedül nevel két gyereket (a férje megcsalta, ő meg lelépett) kell egy dadus a gyerekek mellé. Természetesen ez a fiatal, aranyos, jóképű (zsidó) srác lesz a dadus, aki remek jól megfelel az apa szerepnek. Aztán össze jönnek, a nő továbbra is dolgozik, a férfi továbbra is a gyerekekkel van, sőt már vacsorát is főz a nőnek. A nő karrierje tovább emelkedik, a férfi meg elutasít egy jó állás lehetőséget pusztán azért mert szereti a gyerekeket. Aztán a nő -sztereotípiák hatása- a korkülönbségre hivatkozva lapátra teszi a fickót, és azt mondja neki, hogy még túl fiatal hozzá, lásson világot, utazzon, élvezze az életet. Itt apró bevágott jelenetek következnek, amiből kiderül, hogy a fickó valóban bejárja a világot, de nem csajozik. A nő, karrierje csúcsán, találkozgat ugyan pasikkal, de nem igazán megfelelő neki egyik sem. Eltelik öt év, és véletlenül össze futnak egy étteremben. Leülnek egy asztalhoz, és azzal van vége a filmnek, hogy a nő megfogja a férfi kezét az asztal alatt.

    Ha kapcsolatban a férfi az idősebb, azzal senkinek sincs semmi baja. De, ha ez véletlenül fordítva történne, akkor hiába passzol minden, a nő elkezdi magát rosszul érezni. Ezt boncolgatja a film. Nekem tetszett.

    • Az én párom is fiatalabb nálam 13,5 èvvel. A tesóim ki is vannak bukva rajta, a legidősebb nővérem lányával egyidős, de mi jól vagyunk, szóval pont nem érdekel a véleményük. 🙂

      • mabelwheeler

        Ejha. Nekem régebben poénból mondogatta a család, hogy pedofil vagyok, mert valahogy mindig fiatalabb pasit fogtam ki. Mára ez a bajom elmúlt. Folyton paráztam a korkülönbség miatt. :/

      • Hát, ez így nincs kimondva, csak ráutaló magatartás van.

      • Azt veszem észre, hogy a fiatalabbak érettebbek és rugalmasabbak. Egy ötven körüli pali meg van győződve a maga fennsőbbségéről – tisztelet a kivételnek – , a fiataloknál ez egyre kevésbé van így. Más is tapasztalta ezt?

        • Igen. Sokan hiszik, hogy egy bizonyos életkoron túl (ez általában a középkorúság) mindent jobban tudnak mindenkinél és roppant bölcsnek képzelik magukat, általában ezt fennen is hirdetik, akár kérdezték őket, akár nem. Persze, ennek is megvan a psichológiai oka, de ettől nem lesznek kevésbé idegesítőek.

    • mi a film címe, kistigris?

  • Szintén sok boldogságot! Nekem még nem volt ennyivel fiatalabb barátom, lehet pótolni kell ezt a hiányosságot:) Nem tudom, hogy nálam mennyire jönnének elő ezek a sztereotípiák. de kétségtelenül egyre jobban azt látom, hogy koron nem múlik semmi.

  • Ezelőtt még soha nem hallottam a Kate és Leopoldról.

    Viszont elkezdtem olvasni az Outlandert és nagyon kiakadtam rajta, asszem az kicsit hasonló lehet. Nem értem, hogy képes valaki rá, hogy régi korba költözzön a szerelem miatt. Úgy értem a 18. század (Outlander) nem buli, de még a 19. század se. Nagyon kétes a közbiztonság, a higiéniás viszonyok, rossz az egészségügy, nem az igazi az oktatás és túl sok szórakozási lehetőség sincs, és akkor még nem is beszéltünk a demokráciáról és az emberi jogokról. Ráadásul kiábrándulsz, tönkremegy a kapcsolat, de még mindig több réteg ruhát kell viselned és nincs vízöblítéses wc meg internet.

  • Én azt bírtam nagyon, mikor kiderült, hogy ez a Leopold egyszerűen nem hajlandó, még sok pénzért sem, olyan vajat reklámozni, amelyik neki nem ízlik, mert az átverés lenne és ő aztán nem csap be senkit, ő ilyesmire nem hajlandó, mert ő annyira nagyon karakán és tisztességes, hogy csak na …viszont lazán elvenne feleségül egy olyan nőt, aki neki ugyan nem tetszik egy cseppet sem, viszont jó sok pénze van! Hogy is van ez? 🙂

Itt elmondhatod nekünk amit gondolsz:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s