Hogyan tartsd távol magadtól a férfiakat?

model-616189_640Na, most az van, hogy akármerre nézek, énnekem állandóan azzal tömik a fejemet, hogy feltétlenül meg kell szereznem valami férfit magamnak, vagy inkább be kell csalnom a hálómba és mindenféle praktikákkal magamhoz láncolni. Hogy az életem mit sem ér, ha azt nem aranyozza be valami hím a jelenlétével. Sőt, az én saját értékem csökken azáltal, hogy “nem kellek senkinek”. Olyanokat is olvasok (sőt, vágnak a fejemhez), hogy ha ez meg engem nem érdekel, akkor nem is vagyok normális. Mert a női élet csakis párkapcsolatban lehet teljes.

NEKEM MEG EBBŐL MÁR ROHADTUL ELEGEM VAN!


Rendkívül bosszantónak tartom ugyanis, hogy mindenki olyan kurva nagy evidenciának tartja, hogy énnekem nincs más dolgom és szórakozásom, mint állandóan a férfiak igényeihez igazodni, és magamat rajtuk keresztül meghatározni. Hogy énnekem 24 órában illik a testemet vizslatni, formálni, a viselkedésemet, modoromat, témáimat a férfiakhoz igazítani és a visszajelzéseket lesni az ő szemükben. Sőt, mintha az is egyértelmű lenne itt mindenkinek, hogy ha nekem nincsen pasim, akkor halálos rémülettel kellene szorongatnom a párnámat és számkivetett módjára bolyongani a világban.

De komolyan! Már annyira ezt tolják a fejembe állandóan, hogy néha egészen megijedek, hogy jajúristen, micsoda korcs fajzat vagyok én, ha néhány hónapot, netán évet egyedül töltök, sőt, azt még élvezem is! És hat az agymosás egyébként, mert időnként én is elkezdek remegni, hogy tényleg mi lesz, ha engem már soha többé nem használ majd senki, nem szívja az erőmet, energiámat, nem kell a saját időmet senkiének többé alárendelni, a testemet mindenféle szexuális kísérleteknek alávetni. Jaj, mi lesz akkor, ha többé már nem kell kínosan ügyelnem, hogy nehogy túlságosan okos, magabiztos, szókimondó legyek? Mi lesz, ha nem tetszek majd a férfinak (férfiaknak), akit (akiket) magamhoz szeretnék láncolni?

Aztán meg arra is gondolok, hogy mi van akkor, ha ezt a férfiaktól függetlenséget, férfi nélkül is érdekes létet nem csak én gondolom így… Vagyis mi van, ha egyszer csak előáll az a csoda, hogy nők tömegei döntenek úgy, hogy az életük többet ér annál, hogysem alárendeljék azt valami idióta párkeresési hajszának?

HÁT KI AD AKKOR ŐNEKIK TANÁCSOT ARRA NÉZVE, HOGY MIKÉPPEN TARTSÁK TÁVOL MAGUKTÓL A FÉRFIAKAT?

Úgy is döntöttem, drága barátnőm, hogy én most elkövetem azt a forradalmi tettet, hogy elmondom neked, hogyan tudod ezt megvalósítani.

Nagyon fontos, hogy légy okos. Nagyon okos. 
Ja, hogy te azt hiszed, az vonzó a férfiaknak? Hogy ezzel majd nem érsz célt, sőt, inkább magadhoz húzod őket?
Nem, nem, tisztázzuk akkor, hogyan illik okosnak lenned egy férfi mellett.
Tudod, ők valóban nem szeretik, ha egy nő nagyon buta. Az nem jó, mert akkor nem érti, amit beszélnek hozzá, nem tudja értelmezni az utasításokat, leégeti őket a haverjaik előtt, meg más ilyen kellemetlenségeket okoz. Viszont attól meg egyenesen herótjuk van, ha pl náluk okosabb vagy. Sőt, ha zavarba ejtően okos vagy, akkor egészen elbizonytalanodnak és frusztráltak lesznek, mert veszélyben érzik a nagyszerűségüket. Ők soha nem gondolnak arra, hogy egy okos nő inspirálhatná őket, vagy motivációt adhatna arra nézve, hogy ők is egyre és egyre okosabbakká váljanak, mondhatni NŐJENEK FÖL A NŐHÖZ.
Úristen! Már leírnom is szentségtörés ezt, hiszen ők úgy képzelik, ők a mérce, neked, a nőnek kell igazodni, ha úgy tetszik fel-, illetve ez esetben lenőni hozzájuk.

Ha kételkedsz a szavaimban, akkor csak figyelj. A zavarukat onnan fogod észrevenni, hogy a beszélgetés során próbálnak majd lenyomni, vagy azt mondják, te amolyan okoskodó vagy, fecsegő, kekeckedő, s azt képzeled, mindenkinél (náluk leginkább) mindent jobban tudsz. Igyekeznek majd megszégyeníteni a sok eszed miatt, s elérni, hogy végül bűntudatod legyen és elhallgass, ezzel elfojtsd az őket zavaró okosságodat. Hogy majd visszafejlődj arra a szintre, ami még őket nem idegesíti.

Légy érzelmileg autonóm.
Mondd el nekik, hogy bár nagyon tiszteled és szereted őket (illetve azt az egyet, aki éppen ott áll előtted), de valójában te teljesen jól megvagy magad is, ezért nem tudsz olyan heves ragaszkodást tanúsítani feléjük, mint amit elvárnak. Csak addig szeretnél mellettük maradni, amíg azt érzed, hogy az neked is jó. Ha megérzed a lenyomást, vagy aránytalanul sok elvárást támasztanak feléd, netán neked túl sokat kell feladni magadból a kapcsolatotok érdekében, akkor el fogod hagyni őket.
Ezt a férfiak nem szeretik. Ők tudod, azt szeretik, ha ŐK függetlenek érzelmileg, a nő pedig erőn felül alkalmazkodik hozzájuk. Ragaszkodik, csüngeszkedik, így ők tudják irányítani a kapcsolatot. Azt szeretik, ha ők határozzák meg, mikor és mennyit vagytok együtt, miről és mennyit beszélgettek, mennyit szexeltek és egyáltalán, hogy meddig és milyen keretek között tart a kapcsolat.

Legyenek határaid.
Egészen pontosan és határozottan jelöld ki, meddig és netovább. A férfiak fejében él ugyanis egy olyan hiedelem, hogy a nő tulajdonképpen nem tudja, mit is akar, ezért némi nyomásgyakorlással bármire rávehető. Ennek köszönhető, hogy amikor te dolgokra, akár egy randira nemet mondasz, akkor ők ezt nem veszik tudomásul, hanem az erőszak kisebb- nagyobb fokozatait használva, avagy téged manipulálva próbálnak célt érni. És tudod, ha még létezne is olyan férfi, aki tisztel annyira, hogy komolyan veszi ezeket a bizonyos határokat, akkor is az van, hogy más férfitársai elmondják neki, hogy ő bizony téved. A nő nem autonóm személyiség, csupán a férfiak játékszere, s a megszerzéséhez nem bűn nemtelen praktikákat használni (Íme egy cikk ennek a “kultúrájáról. Csak erős idegzetűeknek ajánlom elolvasásra, mert ez aztán tényleg olyan, hogy a bicska kinyílik a zsebedben és legszívesebben levágott faszokkal dobálóznál napestig. És hogy a kép teljes legyen, itt van ugyanennek a női változata. Mondanám, hogy egy áruló nő klaviatúrájából, de inkább nevezem őt elbutított, öngyilkos merénylőnek, aki tudatlanságában éppen maga és nőtársai szenvedéseit szaporítja).

Szóval jelöld ki és tartsd a határaid. Mire is gondolok:

– Nem, drágám, nem fogom kitölteni a hat oldalas hitelkérelmedet. Az időm nekem is fontos és te sem vagy agyhalott. Értelmezd és csináld meg.
– Nem drágám, nem szeretném a vállalkozásod könyvelését végezni, vagy ha igen, akkor fizesd a járulékaimat, s mellé nekem tisztességes fizetést.
– Nem, drágám, nem tudom lemondani a barátnőimmel való találkozást, mert te éppen most tudtál időt szakítani rám.
– Nem drágám, nem szólhatsz bele, hogy tetováltatok- e magamra, vagy milyen színű a hajam, vagy szőrtelenítem- e a pinámat, merhogy ez az én testem, így nem rendelkezhetsz fölötte.
– Nem drágám, nem fogok elmenni az üzleti vacsorádra díszpintynek, hogy ott neked plusz pontokat szerezzek a humorommal és a kellemes megjelenésemmel.
– Nem, drágám, nem szólhatsz bele, hogy hová megyek, mikor jövök haza, kikkel barátkozok, hol dolgozok, mit csinálok a szabadidőmben, hogyan viszonyulok a szüleimhez, hányszor látogatom őket egy héten. Véleményezheted a dolgaimat, de el kell fogadnod, ha nem az lesz a mérvadó.
– Nem drágám, nem dughatsz meg amikor én nem akarom. Akkor sem, ha csendesen mondok nemet. Akkor egy dolgod van: békén hagyni engem.
– És úgy egyáltalán, drágám, nem dughatod meg a seggemet sem most, sem százezer év múlva. Olyannyira nem, hogy többé hallani sem akarok erről.

Na, az ilyen határszabásoktól a férfiak idegbajt kapnak és azt gondolják, te egy erőszakos nő vagy, akivel nem lehet “jó” kapcsolatot építeni.
Ne aggódj, jelen esetben ez neked csak jól jöhet.

Légy rendetlen.
Amikor eljön hozzád egy pasi, legyen szétdobálva néhány ruhadarab a földön. Hagyd kint az ágyneműt és keverd némi hozatott pizza maradékával. Mondd el neki, hogy te egyáltalán nem vagy házias, sőt, főzni is utálsz. Hogy téged ezek a dolgok kurvára nem érdekelnek, sőt, terhelnek, és ha valaki egyszer melletted szeretne élni, annak bizony meg kell fogni a saját tányérját és el kell mosogatnia, meg a mosógépet, porszívót és egyéb eszközöket is kezelnie kell. Hogy te a drága szabadidődet rohadtul nem a konyhában szeretnéd elbaszni, mert ahelyett inkább olvasol, kirándulsz, színházba mész, vagy a plafont bámulod. Ha ilyen felsorolást adsz, az már eleve nagy segítség lesz ahhoz, hogy távol tartsd magad mondjuk ettől a férfitől.
Merthogy:

Légy feltűnően színes, kreatív, széles spektrumú.
Hívd őt színházba, moziba, mutass neki filmeket, idézz közismert könyvekből, majd nézz rá érdeklődő szemekkel, amik azt sugallják, hogy szeretnéd hallani a véleményét, a lelkesedését és az ő saját műveltségét.
A férfiakat ez borzalmasan fárasztja. Az állandó szellemi készenlét, a nyüzsgés, a ráfigyelés dolgokra, a reagálás, a feszítés, hogy egy nő igényeinek megfeleljenek, és agyban feleljenek meg- ez szorongató, frusztráló nekik. Ők javarészt azt szeretik, ha jól teleeszitek magatokat, aztán ágyba bújtok.

Légy külön kasszán.
Ne hagyd, hogy kifizesse a vacsorádat. Ragaszkodj hozzá, hogy felezzétek a cehhet akkor is, ha hosszú hétvége, akkor is, ha csupán egy közös ebéd.
Mondd el neki, hogy téged frusztrál az efféle szívesség, mert voltál már olyan helyzetben, hogy valamire nem, vagy nehezen tudtál nemet mondani, mert úgy érezted, a férfi, aki fizet neked, az elvárásokat támaszt feléd. Akkor is tartsd magad ehhez, ha szabadkozik és azt mondja, ez nem igaz. Mondd el, hogy ez egy belső tartás neked. Te érzed ezt, és ha ő fizet, az akadályoz téged abban, hogy tiszta döntéseket hozz. Hogy nem szeretnél lekötelezettje lenni.
Aztán mikor ezt elmondod, csak figyelj.
Tapasztalataim szerint ettől a viselkedéstől kurvára idegesek lesznek a férfiak, ami nekem azt bizonyítja, hogy mégiscsak igaz a feltételezésem, és szeretnének ők ilyenkor valamit vásárolni. Hát hiszen azt hinné az ember, hogy az egy örömteli dolog, ha nem kell nagy pénzeket költeni, ha a nő fizeti a maga részét, ezzel könnyítve a férfi helyzetén. Ám a valóságban leginkább vérig sértődnek, ragaszkodnak, nyösztetnek, vagy duzzognak, hogy valahogy mégis rávegyenek, hadd legyenek ők lovagiasak (közben meg mindenféle egyéb helyzetekben vinnyognak amiatt, hogy milyen gecik a nők és mennyi pénzbe fájnak).
Szóval tégy egy próbát és figyeld a reakciókat.
Meg fogsz lepődni.

És tudod, ha mindez már vagy, ha már ilyen autonóm, határozott, intelligens, érdekes és izgalmas személyiség vagy, akkor még mindig lehetnek gondjaid. Előállhat ugyanis az a helyzet, hogy a férfiak ennek ellenére mégis jönnek és nyomulnak és erőszakoskodnak veled, hogy bebizonyítsák, nem vagy te más, csupán egy szédült kis vadmacska, akinek egy igazi Férfire van szüksége, hogy megismerje a szerelem tüzét és boldogan behódoljon.
Bizony, ez még mindig előfordulhat, ha te olyan szerencsétlennek születtél, hogy hosszúak a combjaid, dús a hajad, ragyog a szemed, vékony a tested. Vagy ha te szeretsz csinos és ápolt lenni, és a magad örömére (!!!) teszel is ezért.
Akkor tehetsz te bármit, babám, jönnek és jönnek, hogy elérjék a punikádat, megszelídítsenek, igába hajtsanak és használjanak, majd büszkén megmutassanak a barátaiknak, mint különleges vadat. Hogy nekik sikerült. Ők még ezt is képesek megszerezni.

Ilyenformán ha elszántad magad és végképp eldöntötted, hogy ebből nem kérsz, akkor már csak egyetlen út marad:

Hízz meg.
Ez, barátom mindent visz. Aki kövér, akinek lapos a cipője, farmerben jár, az a férfitársadalom számkivetettje, a tehén, a nevetni való, a szánalmas, a nem dugható, a LÁTHATATLAN.
Ha ezt sikerül elérned, akkor lehetsz te bármilyen kedves, mosolygós, odaadó, alkalmazkodó, szolgálatkész, használható, sőt, megalázkodó, ergo férfiigényeknek megfelelő, bármennyire szeretnél egy szép szerelmi kapcsolatot (tehát nem azt, hogy mint érdekességet néhányan megdugjanak) te NEM MÉSZ MAJD SEMMIRE. Minden “valamire való” férfi elkerül majd messzire, mert aki a külsejével nem indítja be a kis mogyorókat, az figyelemre sem érdemes.
FIGYELEMRE SEM ÉRDEMES.

Mondjuk feleségnek még használható.

(Ha tetszett a bejegyzés, használd a megosztó gombokat)

Reklámok

241 hozzászólás

  • Arany anyám, ez ismét bődületesen jóra sikeredett. Vinnyogtam a röhögéstől, miközben meg hátul a pumpa ment fel bennem, mert annyira igaz. De nem tehetek róla, az irónia és a szarkazmus az, ami leginkább bizsergeti a humoromat. Ez meg telitalálat volt e téren. 🙂
    Még a linkelt cikkeket el se mertem olvasni, mert magamat ismerve tényleg faroklevágós hangulatba kerülnék. 🙂

  • Nagyon, nagyon, nagyon!!!
    Nem tudok egyebet elmondani, kérem, kapcsolja ki.

  • zseniális! nagyon röhögök! 😀

  • séta, randiszerű, szép, kedves, vonzó fiatalember, magas, izmos, ahogy kell, flört, mosolygás. ízlelgetjük egymást, lesz-e valami ebből. mondja amit gondol. erekcióba kezd a hajam. mondom én is, amit én. pár évvel idősebb nálam, egyetemen vagyunk. szelíden beszél. és akkor azt mondja nekem ez a széplélek, mikor leesik neki, hogy nem én leszek az embere: “Kíváncsi vagyok hogy ki és mikor fog betörni.” mindezt ilyen támogatólag ám, nem bunkón. ez ugyanis egy rendes gyerek volt.
    nagyon röhögök azóta is ezen :)))

    • Czéhmester Éva

      😀 …és akkor azt mondja nekem ez a szép lélek…kész vagyok, nagyon röhögök!!!

  • Helga Hilbert

    Elolvastam. Röhögtem. De ha Te ezt nem viccnek szánod, hanem tényleg így látod, akkor azt hiszem rendesen megkeseredtél. Fordìtsd meg a storyt…gondolj el pasiban egy olyat, mint akit leìrtál….Neked kéne, vonzana??! Társas lények vagyunk…és igenis tennünk kell egy kapcsolatért…mindkettőnknek. De leginķább légy NŐ..elsősorban magadért, tudd és érezd a szereped. Ha meg neked tényleg nem kell férfi az életedbe, akkor meg megvan a recepted.

    • Tudod, egyet értek, hogy egy kapcsolat kettôn múlik, de jelen esetben nem hinném, hogy az a helyes, ha én alkalmazkodok. Csúnya vilàg az, ahol egy nônek le kell adni az eszébôl és az autonómiájából egy férfi kedvéért.
      Én úgy gondolom, ha ezt egy kellôen érzékeny és intelligens ffi elolvassa, Ô FOG ELGONDOLKODNI azon, hogy mit is jelent a párkapcsolat, ami mindkét félnek örömteli.
      És igen , nekem ilyen ffiak nem kellenek. Csak szánni tudom ôket.

      • Czéhmester Éva

        Na ez a korrekt gondolat, én is így látom.

      • csak azért ideírom, mert nem tudom, hova máshova 🙂
        már megint, miért annak a csekélyszázalékú pasinak védjük a renoméját, akik nem “olyanok”?? persze, hogy vannak, de közülük is igen kevés szólal meg. de a nagy többség olyan, amilyennek írod is, akkor mit vátoztat az, hogy megint mantrázzuk, hogy vannak mások is?

        ez pedig: “De leginķább légy NŐ..elsősorban magadért, tudd és érezd a szereped.” leginkább ember vagyok és már nem akarok semmilyen szerepet sem, elsősorban magamért.

        • “…tudd es erezd a szerepees…” ekkora marhasagot hogy lehet leirni, de most oszinten….

    • Helga, mondok neked egy rossz hírt: a pasik elég nagy része lényegében pont ilyen. Csak elvárják, hogy a NŐk ezért még legyenek is oda.
      Mi az, hogy női szerep? Szerinted?

      • szerintem nem minden pasi ilyen, inkább csak a magyar férfiak (és nyilván nem mindenki ott sem, csak általában), meg azoknak a kultúráknak a férfiai akik még nálunk is elmaradottabbak/hagyományosabbak. nekem vannak nagyon jó tapasztalataim külföldön, ahol az átlagos viselkedési norma nem olyan ostoba elnyomó mélymacsó, mint Magyarországon.
        meg nem egy olyan ismerősöm van, aki még hajadon korában kimondta, hogy nem áll szóba magyar pasival, mert annyira elnyomók, majd azóta is vígan él külföldi partnerével és hüledezik a magyar viszonyokon.
        ami Magyarországon van a nemek között, az szerintem egész megdöbbentően nyomorult, ami látszik pl. a nők parlamenti/kormányzati részarányán is, a politikai retorikán és pl. a nők elleni erőszak megfékezésének törvényi és intézményi állapotán is.
        nem kötözködni akarok veled Laci, vagy szőrözni, csak azért mondom ezeket, főleg a nőknek, hogyne gondoljuk, hogy mindenhol a világon úgy viselkednek a férfiak mint otthon, és hogy nyugodtan lehetnek sokkal magasabbak az elvárásaink.

        • Tök jó, hogy te véded egy pasival szemben a pasik renoméját 😉
          Egyébként az eleje lényegében az,amit én is mondtam, hiszen én is többségről beszélek. Abban meg szintén biztos vagyok, hogy normálisabb országokban a pasik illetve a két nem közötti viszony is normálisabb. Sőt, én még azt is gondolom, hogy még ott is lehetnek magasabbak az elvárások, de azok az országok legalább jó irányba tartanak – egyáltalán nem mellesleg a férfiak számára is jobb körülményeket teremtve.

          • Azért hozzáteszem, hogy azok a pasasok, akik meg nem képesek hozni a normát egy jobb országban, be tudnak szerezni egy tűrhető vagy kicsit jobb thai/ukrán/orosz/stb. lánykát, aki el lesz bűvölve a gazdag nyugati szerelmétől… Legalább jobb anyagi körülmények között kapja a nyakába a semmitérő (vagy igen hiányos értékekkel rendelkező) férjét.
            Nem egy példát látok erre, csak a patikában töltött munkaidőm alatt is.

            • Igen, ez is igaz, de azért a felhozatal, az arány csak jobb ott, nem? Nem tudom persze, itthon élek, és amikor kint járok nagy ritkán Európában, akkor sem figyelem, figyeltem ilyen szempontból a pasikat 😉 Pont a nyugaton élő nőktől hallom ezt, meg az általános tolerancia, a másság tűrése vonalon is jobbakat hallok.

              • Igen, jobbak az arányok, mindenféle téren. Csak jelezni szerettem volna, hogy a legalja mindig talál kibúvót az alól, hogy fejlődjön…

        • Mashol sem jobbak a pasik, csak mar meg lettek nevelve. Ahol en eltem par evig ott a nok a feminizmus ellovasai voltak es epp oly soven volt a tarsadalom mint mashol, ma mar inakbb csak burkoltan az, ha az. Egyszeruen termeszetesse valt a ket nem kozti “egyenloseg”. Valoszinu, hogy ott sem maradektalanul, mert lattam azert cifra esemenyeket, de nincs ekkora tahosag ferfi reszrol az biztos.

  • +1 tipp: legyél pasi,

  • Fantasztikus !!!!

  • Főleg az első részhez szólnék hozzá…
    Annyira igaz minden, amit megfogalmaztál, legalábbis tapasztalataimból ezt tudom leszűrni. Főleg a családom zaklat egyfolytában, hogy mikor viszek már végre haza valakit, és amikor közlöm, hogy nincsenek ilyen szándékaim, vagy hogy egyelőre elvagyok egyedül is, és inkább az életemet szedném rendbe – hogy is mondjam… körülbelül úgy néznek rám, mint valami űrlényre és egyenesen elképzelhetetlen számukra, hogy hogyan is lehet az, hogy nem, nem szeretnék senkit magam mellé, akit pluszban istápolnom kell. mégis hogy lehet az, hogy egy nő ne akarjon párt magának.
    Sőt! Már az is felmerült bennük, hogy leszbikus vagyok (konkrétan a nővérem barátja kérdezett rá azután, hogy elutasítottam azon ajánlatát, hogy bemutat valamelyik haverjának – ki nem állhatom az ilyesmit egyébként se), pusztán azért, mert egyszerűen elvagyok egyedül, és jól esik az időmet a kedvenc elfoglaltságaimnak szentelni. Holott, ahogy körbenézek, csak azt látom hogy mindenkinek állandóan valami baja van a párjával (rögtön itt van a drágalátos édesapám), így mégis honnan lenne kedvem bepasizni? Inkább megkímélem magam mindettől.
    Csak ahogy írtad, valóban, köszönhetően a nyomásnak sokszor érzem magam “szarnak”, amiért “senkinek nem kellek”, és sokszor jut eszembe, hogy velem lehet a baj – amiben persze lehet valami, mert a legtöbb pasi távol tartja magát tőlem. xD
    Mindenesetre jó ilyen cikkeket olvasni, jó érzés tudni, hogy tényleg, nincs semmi baj azzal, ha valaki egyedül van és jól érzi magát így.
    Köszönöm 🙂

    • Nem vagy egyedul, csak elzárnak az információtól. Sokan vagyunk, akiknek tele a töke a pasikkal.

    • Szemtelen Tyúk

      Ezisannyiraaaa!!! Hogy ha nem ugrasz egy ilyen “bemutatLAK (vigyázz, nem bemutatom neked!) a haveromnak” ajánlatra, akkor rögtön csakis leszbikus lehetsz, az fel sem merül benne, hogy mondjuk alkalmatlan életszakaszban akarnak megfarkaltatni valakivel… – szólt a dühös leszbikus, de tényleg, ne mááár.

      • Bármit, szivem. Az nem opció, hogy nem akarsz faszt magadba. Ilyen nincs. Legfeljebb nem kapsz.
        Mind faszt akarunk.

        • Szemtelen Tyúk

          – Ti mind egyéniségek vagytok!
          – …én nem…
          😀

    • “Aggódom miattad, kislányom, olyan magányos vagy!”
      “De anya, én így jól érzem magam.”
      “Hát pont ezért aggódom!”

  • “micsoda korcs fajzat vagyok én, ha néhány hónapot, netán évet egyedül töltök, sőt, azt még élvezem is”
    De milyen! Nem is vagy te nő. Mint tudjuk.

    • Szemtelen Tyúk

      Éppen ma beszélgettem hosszan egy nővel, akinek minden adottsága megvan ahhoz, hogy – az én fogalomrendszeremben – működő kapcsolata legyen, de nincs. Azért, mert hihetetlenül rosszul viseli a magányt, meg kell osztania magát egy férfival. Hát vannak is szarabbnál szarabb kapcsolatai.

  • A fizetéshez: ha én hívok meg valakit, általában én akarok fizetni. HA más hív meg engem, hagyom, hogy fizessen – persze a felezésben is benne vagyok utóbbi esetben, ahogy a meghívó gondolja. És nyilván nem fogok összeveszni azzal, aki az én meghívásomra felezni akar, de inkább azt szoktam mondani, hogy most hadd fizessek én, legközelebb meg hívjon meg ő. Mindez természetesen a másik nemétől független.

    • Szemtelen Tyúk

      Szerintem inkább a rendszerességről van itt szó. Hogy “járunk”, és mindig te fizetsz, főleg, ha nem kaja/pia, hanem mondjuk közös háztartásba vásárolunk.
      A szüleimnél ez a rendszer, csak apámnál van kápé, anyu, ha akar, akkor a visszajárókat teszi zsebre a közös vásárlásokból.

    • En is hagyom, hogy fizessen ha meghiv. Attol meg baromira nem erdekel, ha ettol o mar feljogositva erzi magat, ha meg azon morog kesobb, hogy hiaba volt a vacsora, penz koltes, hat azon mar csak rohogni lehet.
      Bejaratott kapcsolatban meg kurvara nem kene, hogy kerdes legyen ki kit hiv meg.

  • Tóth Marianna

    Akkor én szerencsés vagyok ( mondjuk szeretek és tudok is főzni)…na oké a hajam elég dús ( a mellem is) de nem vagyok egy topmodell alkat ( a combom se igazán hosszú..) és van egy kedves párom aki soha de soha nem akar lenyomni és bár apukája azt mondta neki..nálad hülyébb nővel kezd ( nyugodjék békében)ő nem szereti a hülye nőket…persze nincs tele pénzzel..nincs csili vili autója jachtja..de egy kedves humoros intelligens férfi…úgyhogy ilyen is van csak a nőknek is túl nagy elvárásaik vannak a férfiak felé ( és a túl nagyon nem a farokméretre gondoltam)…ja és mi az első pillanattól kezdve mindent közösen fizetünk…nem akadt ki,hogy nem ő fizet…:)
    De azért jó volt az írásod

    Üdv :Mariann

    • “nőknek is túl nagy elvárásaik vannak a férfiak felé”- Márhogy milyen elvárásokra gondolsz? Komolyan venni, amit a nők mondanak? Nem erőszakoskodni velük, nem lenyomni őket, nem elvárni a nőktől a valaguk fényesre nyalását cserébe a semmiért? Mi az az elképesztő elvárás hegy, amit a nők rovására írsz? Talán a jachtra gondolsz? Mer én speciel nem várok jachtot, és még van egy csomó ismerősöm, aki nem vár jachtot. De vár tisztességes hozzáállást, kommunikációt, feladatmegosztást.
      Azért, mert te jól vagy abban, amiben vagy, ne gondold, hogy aki meg nincs jól a magáéban, az ő maga tehet róla a nagy elvárásaival.
      És egyébként meg igen. Nekem nagy elvárásaim vannak egy férfivel. Elvárom az intelligenciát, műveltséget, sokszínűséget. Elvárom, hogy társnak és ne szolgálónak, szexuális játékszernek tekintsen. Szellemi partnert keresek, aki egyenrangú partnerem.
      Túl nagyok az elvárásaim? Hát tudod, ha ez túlzónak számít és teljesíthetetlen, az nem az én szégyenem, hanem a nagyképű, ostoba, műveletlen, hatalmaskodó férfitömegeké.
      De most komolyan: Ki a picsa akarna ilyen pasikkal bármit kezdeni? Ja, hogy nincs másmilyen. Hát akkor maradnak pina nélkül részemről. Én meg élhetem nyugodt és boldog életem nélkülük.

    • “a nőknek is túl nagy elvárásaik vannak a férfiak felé” “van egy kedves párom aki soha de soha nem akar lenyomni”
      Na most ezt nem tudom összeegyeztetni. Hát a te pasid pont az, amit Gumiszoba hiányol a pasikban. Neked vele jó. Nem az van, hogy akkor neked is túl nagyok az elvárásaid (magyarul egy teljesen elvárható minimumra vágysz), csak szerencséd volt (le is írtad amúgy), és megtaláltad? De akkor miért írsz a nők túl nagy elvárásairól? Miért írsz yachtról, tényleg nem látod, hogy a poszt nem erről szól?

    • Hihihahahaha, mar ne haragudj…
      neked is nagyok az elvarasaid, vagy csak szerencses vagy, hogy egy intelligens, aranyos (ezt amugy nem tudom spanielektol es kisgyerekektol eltero kontextusban ertelmezni) nem elnyomo pasid van..?
      mi sem akarunk tobbet.
      A jachtnak meg St Tropez kornyeken van ertelme, Siofoknal inkabb kirohogom ha azzal feszit a manus.

  • Tóth Marianna

    elolvastam a csajozási tanácsokat “Szerencsére „a csajok nagy része inkább a kisebb farkat szereti”. Az alfahím a PUA-könyv szerint olyan férfi, akire a nő felnézhet, magabiztos, megbízható és őszinte, védelmet biztosító, más nőknek is bejön, misztikus és kiismerhetetlen, humoros, mindig mérlegel, extrém, nem ad tanácsokat, lassan és megfontoltan beszél, a saját életstílusa teszi szexivé, feltűnő, főleg magára hallgat. A férfi önbizalmát növeli, ha minél több nővel összejön. Mások szerint a sikeres férfi a „maszkulin-esszencia” megtestesítője: megállás nélkül tör a kitűzött cél felé.”…halálra röhögtem magam rajta…van aki ezt elhiszi?

    • Igen, sajnos. Sokan elhiszik. Első körben legalábbis.
      Ami nagyon gusztustalan, ahogy ezek az oldalak, könyvek, tanácsadások a nőkről nyilatkoznak. Gyakorlatilag azt sugallják, hogy minden eszköz megengedett, hogy bejussanak a pinába, és a nőt, a nő szavait nem kell komolyan venni, tiszteletben tartani. Lehet manipulálni, magadról más képet mutatni, átverni, kifárasztani a zaklatásaiddal… szinte bármit. Na, én meg azt mondom, lehet elmenni a halál redvás romgyos faszára.

    • Hát ilyen az alfahím? Mindig is érdekelt, milyen lehet az. Ha ilyen, akkor nekem nem jön be. Bocsi, alfafiúk.

  • Üdv néked gumiszoba,

    Áldom az arckönyvet, amiért láttam ott az egyik bejegyzés megosztását. K-Ö-S-Z-Ö-N-Ö-M, hogy nem vagyok egyedül, hogy nem velem van a baj, amiért azt gondolom, hogy a mai társadalom egyszerűen el akar nyomni mindent és mindenkit, aki nem hajlandó beállni a sorba. Nem vagyok én marha, hogy minden nap szaros füvet legeljek. (őszintén remélem, érti a többség ezt a kis szösszenetet). Ezzel a bejegyzéssel kapcsolatban: én részemről képtelen vagyok elfogadni, amikor a férfiak fizetni akarnak rögtön az elején. Egyszerűen nem megy és kész, nekem ne vásárolja meg senki a társaságomat. Vagy önként adom, vagy sehogy. Komolyan nem értem, mit nem értenek ezen?! (az más tészta, amikor együtt vagyok egy FÉRFIVAL, és tudunk adni és fogadni is, a szó nem fizikai értelmében). A legutolsó hapsi, akinek ezt megmondtam egy első randi előtt (több se volt utána :D), vérig sértődött. Elmagyaráztam neki érthetően, miért nem szeretem ezt a megnyilvánulást. Majd mikor rákérdeztem, mi baja ezzel, ment a duzzogás, de elmagyarázni nem tudta…. majd mikor közöltem, hogy akkor én most hazamennék a kis forrócsokim után, ment a pislogás, hogy mi van, te hogy mersz kiállni magadért? Miért nem borulsz le előttem, amiért rád vetettem csillagfényes tekintetemet? Aztán, mikor emberi módon nemet mondtam mindenféle következő találkozásra, ment a duma, hogy “deazértlegyünkbarátok” Barátok????? Egy vadidegennel? Aki addig nem jutott el a fejlődésben, hogy felfogja az autonómia szó létezését??

    Tudnám még szaporítani az ilyen cuki, részemről vicsorgós, történeteket (jajj a munkahelyi kollégák és az ő humorok és megszeppenésük, amikor közlöm, hogy tartsák meg a soviniszta, szexista megjegyzéseiket azoknak, akiket ez érdekel). De a lényeg a lényeg, hogy kösziköszikösziiiii, hogy nem vagyok én dilis, csak már nyitva a szemem és nem tetszik, amit nagy általánosságban látok.

    hu, kicsit hosszú lett 😀 szóval jól nyomod, én még olvasnám tovább 🙂

    csóki,
    pitypang

    • Nem vagy egyedül, csak nem kapsz infót és nem tudod, mennyire sokaknak van elege. A hivatalos verzió az ugye arról szól, hogy nyald a pasik valagát, különben egy nyomorult vagy. Csakhogy úgy tűnik, ebből nagyon sok nőnek kurvára elege van.
      Sokkal többnek, mint a cikk írásakor gondoltam volna.
      De hála istennek!

  • A hideg is kirázott… az igazi antinő: egy igénytelen, erőszakos okostojás, aki szerint az alkalmazkodási képtelenség érték 😀

    • Na, pont az ilyenek miatt íródott. Az ugye tetszene, hogy a seggetek fényesre nyalását, önmagunk teljes feladását igénytelen, ostoba, ráadásul szövegértésre képtelen faszokért alkalmazkodásnak nevezzük?
      De tudod mit? Beengedlek, hogy lássák a többi nők, milyen korlátolt és ostoba faszik vannak a földön. Mer’ tudod, van még a nők között, aki hisz…. hadd ébredjenek ők is, és lássák a valót 😀

    • ÉS HÁT CSAJOK, NEKTEK ÍROM ELEMZÉSSEL:
      Tehát kázé pajtás reakciója a posztra:
      ” igénytelen, erőszakos okostojás, aki szerint az alkalmazkodási képtelenség érték ”
      És akkor mondja valaki, hogy a határozottságod nem minősíti agressziónak, az eszedet okoskodásnak, és azt, mikor elvárja, hogy mindent feladj és kinyald fényesre a valagát, azt szimplán alkalmazkodássá bagatellizálja.
      És persze ha nem nyalod a lakást is, akkor már a hideg rázza, mert már lelki szemei előtt megjelenik, hogy juj, ha egyszer “ezzel” kéne laknia, akkor ki lenne, aki Ő ALÓLA kiganéz, ha ez a nő ennyire “igénytelen” (és persze az mit se számít, hogy olvasol, művelődsz, érdekelnek dolgok, mert miafaszér, miközben ki kellene takarítani, mert a nő legyen buta (inkább, mint okostojás), legyen alkalmazkodó (inkább, mint “erőszakos”), húzza meg magát, nyalja tisztára a lakást, ő meg, aki beesik ide a semmiből, máris jogot formál, hogy a házigazdát durván minősítse.
      VONJA KÉTSÉGBE VALAKI, HOGY FASZOK EZEK FEJTŐL LÁBIG!!!
      És bazdmeg, még humorérzéke sincs 😀
      Szánalom.

      • és véleményét beküldi ide, erre a blogra, és nem látja (de hogy a rossebbe nem látja??? ti ezt értitek?), hogy ezzel éppen azt demonstrálja, amiről a poszt szól :).

        • Hogy róla szól :-DDD
          És ne röhögjem ki őket, bazdmeg.
          Éppen erről írok ma, hogy nem tudok mit tenni, csak kiröhögni őket.

        • > (de hogy a rossebbe nem látja??? ti ezt értitek?)
          Én értem: pasiból van. Ennyi. 😀

      • képvselőné

        Az “antinő”-t se hagyd ki, pedig milyen gyönyörű metafora. Egy egész jéghegy van alatta, és mondanom sem kell, nem téged, hanem önmagát mutatja be vele.

        • “antinő2 – szemben a “bombanővel”. Utóbbiról Nagy Natália énekelt régebben.

      • Ezt hívják csúsztatásnak, amikor azt, hogy nem vagy hajlandó behódolni, alkalmazkodási képtelenségnek nevezi. Pedig fényévnyi különbség van a két fogalom között.

    • Ha jól értem, neked az a nő, aki HOZZÁD alkalmazkodik. Akihez NEKED nem kell alkalmazkodni. Akkor neked mi is az érték? Nem a TE alkalmazkodásra való képtelenséged? Berúgod az ajtót, beledumálsz a beszélgetésbe anélkül, hogy megpróbálnád megérteni, és te beszélsz erőszakosságról?
      Vicces pali vagy.

    • Ööö, nem. Az alkalmazkodás alapvetően pozitív, ha és amennyiben kölcsönös. A poszt arról szól, amikor nem az. Mert az viszont kurva romboló, és nem kérünk belőle.
      Örülök, hogy segíthettem.

      • Ez így van. Két felnőtt, cselekvőképes ember kapcsolatában a kölcsönösség alapfeltétel. (Csak azt várhatod el a másiktól, amit te is megtennél érte.)

  • Úgy látszik, én megfogtam az isten (faszát) lábát az emberemmel. Olyan figyelmesen vigyáz arra, hogy ne legyen ilyen gusztustalan vérmacsó, hogy néha már túlzásba viszi 🙂
    Exférj nagyon szerette, hogy van eszem. Azt viszont nem szerette, hogy én “mindent jobban tudok”. Pedig tényleg. Most meg van, amit én tudok jobban, van, amit a férfiember, nincs belőle sértődés. Elég, ha a hajfesték-gyártók profitálnak abból, hogy megjátszom a szőkét.

    • háziasszony

      Ugyan ezt érzem, az én kedvesem is ilyen. Hálás vagyok érte. ❤

    • Nekem volt olyan, aki ha nem tudott valamit, azt mondta, “mondjad te, te úgyis mindent tudsz” – nem tudom ide írni az iróniát a hangjában. Majd amikor megmondtam, mert tényleg tudtam, felsóhajtott, hogy “Hihhhhetetlen, mi FÖLÖSLEGES információval foglalod az agyadat” 🙂 🙂

  • Csak annyit mondanék, hogy olyan nő vagyok, aki eddig se kellett senkinek, meg valószínűleg ezután se fog, és már rohadtul elegem van a jelenségből, amit leírtál, hogy már az egész családom azzal presszúrál, hogy ez BIZTOS az én hibám, és hogy ideje lenne változtatnom (bezzeg ha kurvásan öltöznék és éjszakába nyúlóan járnám sorra a diszkókat, a “változtatás” szent nevében, akkor is én lennék a hibás ugye! – teszem hozzá, én hánynám le saját magam, előbb, mintsem kurvásan öltözve diszkóba menjek). A másik kedvenc a barátnők részéről jön, mikor sajnálkozva azzal jönnek, hogy “nem is értem, vakok ezek a pasik”, meg “pedig olyan csinos vagy”, meg a végső döfés, jaj, örök favorit: “pedig már te is annyira megérdemelnéd, hogy boldog legyél!”. Tény, hogy nem vagyok modell alkat, de nem is vagyok kövér. A hajam dús, bár a combom nem túl hosszú 😀 , de tudod mit? Ezek messziről szarnak le. És tudom is, hogy miért. Mert rá van írva a homlokomra, hogy “nem megfektethető”, hogy én nem leszek az, aki az első randin szélesre tárja azokat a rohadtul nem túl hosszú combjait. Továbbá az is rá van írva a homlokomra, hogy a hímsoviniszta humorra nem vehető, meg hogy intelligens. Hát kérem, máris rettenetesen szégyelljem ugye magam. Aha, hát ezt nektek!
    Csak egy a baj. Hogy én még mindig abban a státuszban vagyok (meg is mondom: így, nem sokkal harminc előtt), aki tele van szeretettel, amit szeretne ADNI, és bár vallom, hogy igenis, lehetek boldog egyedül is, inkább, mint egy nem jó kapcsolatban, de valahol én még mindig vágyom arra, hogy egy nap találok egy példányt a kihalófélben lévő fajtából…bár őszintén szólva egyre kevésbé reménykedem.

    • “a kihalófélben lévő fajtából” Hm, biztos? Komolyan, régebben több volt? Nem hinném.

  • Pont a napokban ér véget a kapcsolatom egy alfahímmel. Bizony bizony, én is, mint sokan mások hittem a tündérmesékben, a fehér lóban, aztán pár éve eljött a pillanat, amikor azt gondoltam miféle hülyeségek ezek, nekem valódi hús vér férfi kell. Hát megkaptam. 5 hónapig maga volt az álom, most már tudom azért, mert nős “volt”. Attól a pillanattól, hogy elméletileg kilépett komfort zónájából és otthagyta hites és rém unalmas, de takarítómániás nejét és 1,5 éves gyerekét, a dolgok minden nappal egyre rosszabbak lettek. Eleinte még nem mutatott ki elvárást, pusztán csak kritizált. 2 hete sem éltünk együtt, mikor már téma volt az análszex, ami nekem eddig még sosem volt téma, aztán téma lett az is egy szép vasárnapi napon a kanapén, hogy lassan ugyanolyan vastag a karom, mint az övé. Megjegyzem jó alakú, nagyon nőies nő vagyok, sosem volt gondja a karommal senkinek sem. Inkább gyúrni kellett volna barátocskám, és nem engem kritizálni. Majd ahogy telt múlt az idő, úgy lett negatívan szemlélve a bőröm az arcomon, a fogaim egyenetlensége (1 miliméterről beszélek az első két fogam között, amit a kedvéért lecsiszoltattam, most meg folyton azt nyomja, hogy kár hogy akkor azt mondta hogy csiszoltassam le… MIVAAAAN??? szerintem tök jól néz ki így és úgy sem volt csúnya, mások szemével láthatatlan volt), aztán jött hogy már nincs olyan íve a derekamnak, aztán hogy a lábujjam nem szépek (eddig mindenki ódákat zengett tőlük), majd hogy a fenekem narancsbőrös lett, a körmöm néha miért színes, miért veszek fel ilyen nadrágot, miért festetem a szemöldökömet a hajam színéhez, majd mikor elhagytam, akkor miért nem festettem be a szemöldökömet is, aztán vastag a combom, majd “észre sem vettem, hogy ilyen kis füleid vannak”, majd “hopp, nézd, ott kijött egy új őszhajszál” – jé, csodálkozol bmeg?? A legutóbbi pedig, hogy járhatnék intimtornára, sőt vesz nekem gésa golyókat, hogy szűkítsük a nunit. Tessék??? 2 év után már a puncim sem elég szűk? Bocsi.
    Én mindenesetre nem ilyen lovat akartam. Ennyi kritikát életemben nem kaptam. Ha látnátok, akkor rácsodálkoznátok, mert valójában álszentség nélkül elég jó nő vagyok. És igen, örülök, hogy 33 évesen NŐ vagyok és nem lány, lányka. Ami szintén baj. Azt hitte sokkal fiatalabb vagyok, mikor 2 éve összejöttünk, azóta is érezteti majd minden nap, hogy én már korban vagyok. De mire? Már csak röhögök az egészen. De sajnos a tükörben már én sem a jócsajt látom mint régen, pedig lássuk be +3 kiló senkiből nem csinál dagadt picsát, amilyennek ő lát engem. Csak kérdezem én… ha annyira gáz vagyok, mint amilyen lát, akkor mire föl a fene nagy féltékenység, ha kiteszem a lábamat itthonról? Mire a magánkelepce?
    Másfelől, én igenis szeretem, sőt első randin elvárom, hogy a férfi fizessen. Miért? Mert számtalanszor jártam úgy egész fiatal koromban, hogy szarakodtak a ruppotlan, de jó kocsival járkáló nagyarcok mikor jött a számla. Ez igenis sokat elárul egy férfiról. Én úgy gondolkodom, hogy ha már az elején nem akar fizetni, nem szánja rám a pár ezrest, amibe az étterem kerül, akkor mit várhatok később? Ebből a szempontból igenis hagyomásan gondolkodom, és eddig mindig igazam volt ami azt illeti. Aki már az elején smucig, később sem lesz más. És bevallom, talán édesapám példájából, én szeretem, ha egy férfi megdolgozik a pénzéért, és áldoz a nőjére, családjára, és adott helyzetben fizeti a cehhet. Ezzel semmi baj nincs. Kimondva kimondatlanul jár cserébe a mosogatás, főzés, takarítás, ami évezredek óta női feladat. Ezzel sincs bajom. A bajom az, mikor ezekért nem jár cserébe semmi! A bajom az, mikor én megteszem a női “kötelességeimet”, és nem látom, hogy férfi annyira törné magát azon, hogy ő is megtegye az övéit.Gondolok itt mozi – színházjegyre, étteremre, utazásra esetleg, ha telik rá, néha valami kis meglepetésre. Nem nagy dolgok. Ezért is jutottam a mostani kapcsolatommal a szakításhoz, mert ezek ha meg is voltak néha, ment a szájhúzás, hogy neki nincs igénye ennyiszer (hányszor is) ide és oda menni. Persze, mert az ő zsebére megy a játék. De ha én fizetek, akkor mindjárt más a helyzet. Akkor van kedve mindenhez. Ez megalázó. Nemcsak teszem női kötelességemet, nemcsak kiszolgálom, ellátom, szexelek, furulyázom szinte bárhol ha szeretné, és még jófej is vagyok, vásárolgatok neki ruhákat, cuccokat, mindenfélét, de cserébe az alapvető tiszteletet sem kapom már meg úgy érzem. Lúzerkabátot hordok. És bevallom néha még élveztem is alárendelt szerepemet. De azt gondolom eljött a határ, és nincs tovább. Elveszettem mélyről fakadó lelkesedésemet, elvesztettem saját magamat. Lassan 2 hete nem mostam hajat. Én! Ez jelent valamit. Nagyon is sokat. Kár hogy a férfiak ilyen “apró” jeleket nem érzékelnek. Ez jelenti, hogy ‘ne érj hozzám, magamat sem kívánom’, ‘így érzem magam melletted’ stb stb. Pedig volt az úgy is, hogy mindenféle szuper helyre járkáltam mikor megismerkedtünk, költöttem magamra, mindig be volt szárítva a hajam ahogy az normális, tettem finom sminket reggelente, mert lelkes voltam. Hónapokig. Aztán jött a szar bánásmód, és már nem vagyok. Több mint 1 éve nem vagyok. Minek ötlözzek fel szépen, ha az egyetlen ember (magamon kívül), akinek tetszeni akarok, sosem dícsér meg?! Más pasik nyála csorog bárhova megyek, és az én pasim nyála is csorogna ha nem az ő nője lennék. De már az vagyok. Így nem jár a nyálcsorgatás, csak a fintorgás, ha szarul nézek ki. Bókok, kedvesség, udvarlás mind a múlté, pedig ha valaki, akkor ő aztán nagyon tudott. Rosszul csináltam valamit? Az is lehet. De azért érdekelne melyik férfi az, aki mindent jól csinál?? Szerintem inkább csak a kiscsaládja felé érzett lelkiismeret furdalás nagyrészben az oka annak a sok és még több kritikának, amit kaptam és kapok. Csak azt nem értem, miért biznisz elhagyni egy nőt (akit amúgy állítólag már nem volt gusztája megdugizni az utolsó 2 évben – el is hiszem amúgy, persze), szóval miért éri meg elhagyni egy szolgalelkű nőt a közös gyerekkel együtt, egy olyan szörnyedvény, bányarémért, mint én? Neki ebben mi volt a buli? Nem azért hagyja el a családját egy férfi mert talált egy jobbat és szebbet annál aki otthon van? Nem így lenne értelme? Persze lássuk be… szebb és jobb mindig van. Nálam is. Sőt fiatalabb is. Pedig elég fiatal vagyok magam is. Ne szórakozzanak már az ilyen éretlen barmok, hogy egy 30as nő nem fiatal!!!

    • “Rosszul csináltam valamit? ”
      Persze. Le is írtad, mit:
      “ha nem az ő nője lennék. De már az vagyok.”

      • Nem, Laci, azt csinálta rosszul, hogy nős pasival kezdett.

        • Nem látom az ellentmondást. Pontosabban: az szerintem csak az egyik baj. A másik, hogy az a pasi önző, verbális bántalmazó szemétláda. Mondjuk az a pasi, aki a kisgyerekkel otthon küszködő asszony mellől félrekefél, ahelyett, hogy kicsit segítene (ha már azt nem képes felfogni, hogy nem segít, hanem részt vesz egy KÖZÖS feladatban), magához köt egy másik nőt is, arról hogy lehetne feltételezni, hogy a másik nő boldogsága szempont a számára?

          • “arról hogy lehetne feltételezni, hogy a másik nő boldogsága szempont a számára?”

            Sehogy.

        • Az nálam is alap, hogy nem kezdek olyan pasival, akinek lezáratlan kapcsolata van, bármennyire is vonzó.

    • veragelencser

      No, hát én is egy alfahímmel élek, megmondom, mi kell egy alfahímnek – egy alfanőstény, aki a kezdő kóstolgatásait elhajtja a büdös francba.

      Például: “Cica, hová tetted a…?” – Ott van Béb, ahol hagytad. A harmadiknál már ő fejezi be. (Borzasztóan rendetlen.)

      Az ő lakrészén nem csinálok rendet. Majd ő tesz, ha akar. Én főzök – mert szeretek – de ő viszi ki a szemetet, ő fordítja a matracot, ő viszi ki a használt edényt, és ő hozza haza a mosóport.

      És ha ilyen kérdést kapok – “Cica, miért nem öltözöl már annyira csinosan?” – Erre általában pofátlanul beválaszolom: “Mert nincs hová kiöltöznöm.” Kapcsol, elvisz valahová. (Közösen fizetünk.)

      És igen, tisztában vagyok vele, hogy akár el is veszíthetném. De nem fogom, mert ha e miatt veszítem el, akkor annyit is ért.
      Egyébként jó, harmonikus kapcsolatban élünk.

      • veragelencser

        Nevezheted gyermekdednek, ha így könnyebb megérteni az emberi játszmákat.

    • “hites és rém unalmas, de takarítómániás nejét”

      És te ezt jól beszoptad, mi, hogy ilyen a neje? Másfél éves a gyerek! Mégis milyennek kéne lennie annak a szerencsétlen nőnek, ha nem takarítómániásnak, mikor pont kúszik-mászik, minden szart felszed a kölyök a földről, és a szájába veszi? Unalmas, mi? Nyilván a gyerek a legfőbb témája, ha a faszija más pinák után futkorászik, úgy kb. magára hagyva a nőt a gyerekkel. És ha jól értem, alig volt még több, mint 1 éves a gyerek, amikor a faszi már téged döngetett. Hát ehhez csak gratulálni tudok.

      Nő nőnek farkasa? 😦

      Nekem csak egy szabályom volt pasizás ügyben: nős pasival nem kezdünk. Persze belecsúsztam én is egyszer. Rohadt szar érzés volt, a másik nő miatt. :((

    • Bocs, de egyutt vagy meg ezzel a gyokerrel? Lacival ertek egyet a hibat illetoen…
      Meg mindig meg tudok lepodni a ferfiui tahosag kulonfele megnyilvanulasain. Felelmetes!

  • Mindenekelőtt: durvánjót szórakoztam!!! 😀
    Brutáljó a cikk!
    Örülök, hogy olvashattam végre ilyet.

    Hasonló iróniával és szarkazmussal eddig csak kevésszer találkoztam, de egyikük a kedvenc írómmá lett, idejekorán.
    Részemről mazochista vagyok. Mintegy külső szemlélőként élem meg a kapcsolataimat.
    Hol elnyomnak, hol elnyomok. Amíg élvezem, hagyom. Ha egy faszi megérdemli, papucsot csinálok belőle, majd dobom. A legnagyobb macsót is összeroppantom, ha kell.
    DE! Nem vagyok büszke rá.
    Elvesztettem azt, akiért megérné élnem, változtatnom. Én hibám. Már csak olyannal kezdek, “aki nem érdemel jobbat”.
    Mert én sem érdemlek jobbat.
    Még nem tartok ott, hogy képes legyek tovább lépni, és mindent megadni annak, aki megad nekem is mindent. De ez nem irónia, nem szarkazmus, nem emancipáció nálam.
    Hitetlenség és mazochizmus.
    Mert élvezem. 😛
    Amitől más már komolyabban gyógyszerezné magát, az nekem kell. Szerencsére van partner. Akivel úgy vagyunk, jobb együtt. Mert nekünk kell a lelki terror egymástól.
    És addig sem ölünk másokat. 😉
    Valaha normális voltam. Talán egyik előző életemben.
    Ma nevetnem kell.
    Mindenen.
    Mégha sírok is.
    Amiről írsz, az normális, ésszerű. Nem ad okot kötekedésre, mivel egy értelmes nő gondolatai, aki még alig találkozott olyan pasival, aki más. Belőlük kevés van.
    Azt is a magamfajta rontja el. Mert utánam már nem hisz az igazi nőben.
    Óvatosabbá, kicsit kegyetlenebbé válnak.
    Tehát itt vagyok én, akit lehet szidni. Természetesen nem mindenkinek. 😉

    • “Azt is a magamfajta rontja el.”
      Túrót. Aki tényleg más, az a magadfajtát (azt se hiszem, hogy annyira rossz fajta vagy) nem azonosítja a női nemmel. Még ha tömegével lennének a kihasználó, bántó nők, akkor talán, vagy legalábbis feladná, hogy pont neki jut normális. De tapasztalatom szerint nincsenek tömegével.

      • Ez az, Laci! Feladják… Ha nincsenek is sokan, ez akkor is elszomorít kicsit.
        De mint fentebb már írtam, az Élet nem habpamacscukorkás krémestorta.
        Ám élvezni attól még szabad.
        Viszont senkit nem használok ki, nem erről van szó.
        Néha kegyetlen és bántó vagyok, és ha belehajszolnak bizonyos helyzetekbe, akkor igazságtalan is, de nem vagyok egy nyavalygó plázacicc.
        🙂

        • Na jó, maradjunk a munkahipotézisnél, hogy te borzasztó, pasikat kihasználó, rettenetes nőszemély vagy. Hogy vannak ilyenek, azt azért tudom, elhiszem. De a mennyiségükről is, azt hiszem, van fogalmam. Szóval valószínűségszámítási alapon az esetleges normális pasik elképesztő többsége egész életében nem sok ilyen nővel találkozhat. Főleg igen alacsony arányban, tehát sokkal inkább lehet jó tapasztalata a nőkkel, mint rossz (és sokkal inkább, mint a nőknek jó a pasikkal). Akkor miért is adja fel?

          • képvselőné

            Ehhez képest én még nem találkoztam szerintem egyetlen egy férfival sem, aki ne adta volna elő valamilyen formában “a volt csajom egy szemétláda” kezdetű magánszámot. Hű de sokan beszopják, mert persze olyankor mi nagyon másnak és jófejnek érezhetjük magunkat. Én ezt mondjuk soha nem tudtam elhinni, még akkor sem, amikor nyeretlen kétéves voltam, de én ritka jó megfigyelő vagyok.

            • Meg a nejem. A nejek még nagyon szívtelenek és aszexuálisak szoktak lenni 🙂

              • képvselőné

                Igen, azt beleértettem a “csajom”-ba. Természetesen a nejek a főgonoszok mindig.

    • Sajnos a többségük úgy reagál, hogy ha egyszer kib@sztak vele, akkor az összes többin bosszút akar állni és nem néz sem Istent, sem embert. Főleg nem a nőt…
      Legtöbbjük alapból lenézi a nőt, mert csak hülyébb lehet, mint ők. Ha nem így van – mert nem így van! – akkor meg hülye picsának titulálják. Vagy valami hasonlónak.
      Jó régóta egyedül vagyok magam is és hosszú időbe telt, mire rájöttem, nincs velem baj. Szerencsére a közvetlen környezetem ezt elfogadta és még a szüleim sem cseszegtetnek azzal, hogy miért nincs senkim. 🙂 A munkahelyemen sem kerül szóba. Azt hiszem az a nyitja, hogy sugárzik belőlem, hogy jól vagyok.

      • A lényeget tudod, Anahita!
        Sugározz, és legyél jól. 🙂
        Ennél több nem is kell.
        Részemről vagyok, aki vagyok, változom, ha jónak látom, de más nyomására sosem. Nem vagyunk kevesebbek csak azért, mert holmi farok helyett cickót hordunk. 😀
        Hülye picsa… de sokszor hallottam már!
        A helyes válasz: hülye fasz!
        És megtaláltam azt az embert, akivel ezen tudunk egy jót nevetni… Khm. Röhögni.
        Kívánom Neked, hogy maradj meg ilyen szabadnak és boldognak.
        Ha társra találsz, akkor is. 😉

        • Köszönöm, én is így szeretném, ha egyszer úgy alakul. 😉

    • Köszi! 😉
      Van, akinek ez kell. Mármint a parázs.
      Amikor a harmónia kibassza a biztosítékot.
      Zab van ott, ahol, és kész.
      Sajnos ennek lett már áldozata, egy, aki nagyon nem érdemelte meg.
      De az Élet nem tejszínhabpudingos kéjmámor, el kell fogadni.
      Ugye?

  • Visszajelzés: Miért nem leszek Showder Klubos | Gumiszoba

  • Köszönöm a cikket. Évek óta ezeket kapom a pasiktól, mert sajnos vagy nem sajnos, a korosztályom sok képviselőjénél okosabb, intelligensebb, sikeresebb vagyok.

    A legutóbbi pasim az elején még örült, hogy okos, iskolázott nője van, aztán ahogy kiderült, az volt bennem a legjobb, hogy egy diplomás csaj sz*ja le…Na kösz.

    Mindig megkapom, hogy erőszakos, törtető cafka vagyok, aki képtelen kedves lenni és csak akkor vagyok elviselhető, ha alszom/halálosan náthás vagyok (ergó elesett, irányítható)…

    Az hogy a kis pálcikanők vinnyognak, nyihognak, követelőznek (vegyél ezt azt, vigyél ide oda) és még a reggelit se ők viszik ágyba, az nem tűnik fel, mert ki tudja tenni a babkarót maga mellé és tudja mutogatni…

    Ha meg idősebbet találok, az tuti hogy nős/épp válik, a szeretői státuszból meg köszönöm nem kérek. A fiatalabb csak dugni akar, vagy azt se, mert kinyitom a számat, de nem térdelek le…

    Jó lenn találni vmi normális hapsit, de vagy én mozgok rossz körökben (és mindenki elkelt/az anyjaként kellene kiszolgálnom agyatlan cicababaként), vagy vmi tényleg el van cseszve ebben a világban. Mert hőzöngenek, hogy nem akarnak buta pitsákkal járni, akik csak a pénzükre hajtanak, de az inukba száll a bátorságuk, ha ott állnak egy felnőtt, autonóm személyiségű NŐvel szemben.
    (teszem hozzá, akiknek meg bejön az asszertív mindenem, azoktól meg hányok, mert papucskákra/kiskutyákra se vágyom…tuti bennem van a hiba)

    Köszönöm, hogy elmondhattam.

    • “papucskákra/kiskutyákra se vágyom”
      Azok ugyanazok, ugyanúgy gyerekek maradtak, anyára vágynak, csak nem kihasználhatóra, hanem olyanra, aki eligazítja őket sz élet sűrűjében, nem?

      • kb ugyanazok. de lehet nem anyáskodást akarnak, hanem csak a meghunyászkodó, mindenhova követ, lesi minden kívánságodat…. nem egy felnőtt autonóm személyiség sztem se

    • Rina, épp erről írtam fentebb. Többször is tapasztaltam, hogy az eleinte kiskutya gerince hogy kiegyenesedik pár hét / hónap alatt, ha egy kis bizalmat szavazunk neki, és jó értelemben hódító Férfi válik belőle. Igazi élmény, elhiheted.

      • Ó helló Viki, Te, aki kiskutyákat tartottál évekig talonban és vártad, hogy a NagyŐ visszafogadjon, pont ne dumálj. Köszi 😀

        • Remélem, ez felért most egy orgazmussal számodra, hogy gonoszul és nevesítve leégetsz mások előtt.

          De, dumálok, mert tanultam a hibáimból, és képzeld, rájöttem, hogy sok mindenben igazad volt, de akkor abban a helyzetben nem tudtam változtatni. Van ez így. Mindenki követ el hibákat. T Mindenesetre most jól vagyok, és a kiskutyák is, tőlem függetlenül.

          • És mint barátomtól elvártam volna, hogy ne szégyeníts meg és ne utalj arra, hogy bezzeg te okosabb voltál, hanem hagyd, hogy magam jussak el a megoldáshoz. Ne akarj az én káromból te önigazolást nyerni….. Hmmmm. Jól sejtem, hogy valahogy így? 🙂

            • Katának az a baja, hogy ő hosszú hónapokig pufogtatta nekem az itt olvasott okosságokat majdnem szó szerint, szerinte geleslegesen. Igen, és közbden is mindig mondtam neki, hogy felnézek rá h neki van tartása és nem adja el a sunáját aprópénzért(figyelmességért). Én abban a helyzetben nem tudtam ilywn erős lenni. Nem hibáztatom, hogy elege lett ebből, de azt nem szeretem, hogy a mai napig úgy hányja a szememre mintha tőle vettem volna el valamit azzal, hogy nekem van párom, neki meg nincs.

              És igen, nem kellne bántanunk egymást, eleget szenvedünk így is.

              • Van egy írásom, immáron fent a fejlécben, a Mi van itt. Én ott írom le, hogy hogy szeretem. Hogy nem szól bele, csak megmutatja, és hagyja, hogy bejárjam az utam. Tudom, hogy sokszor, aki előbb jár, húzná azt, akit szeret, de ez nem megy. Oda kell állni, ami a másiknak aktuális és bízni abban, hogy képes alakulni és megtalálni az útját.

                • mindig elfelejtem, h nyilvános fórumon nem szabad megnyilvánulni, mert csak én lehetek a rossz, örüljetek magatoknak, legyen büszke magára mindenki, ahogy él, csak ne verjük a mellünket, h mekkora ászok és jótét lelkek vagyunk, ha ez amúgy se igaz.

                  az igazság mindig fáj

        • Ez nagyon nem volt szép. Pont ne dumáljon, pont itt, pont egy nők érdekeit képviselni kívánó portálon? Tényleg elengedhetetlen a személyeskedés? Főleg nők között? Ne már!

  • Az ért csöndesen és sutyorogva hozzátennék annyit, hogy rengeteg kedves, jólelkű, udvarias, csak épp némileg szociálisan csökött férfi(ú) kuporog partner nélkül mindenütt – társkeresőztem eleget, tudom. Ők nem akarnak kihasználni, a tenyerükön hordoznának, segítenek, odafigyelnek, békénhagynak, bármit megtennének, amit csak kívánsz, hogy végre szerethessenek ők is valakit / valaki szeresse őket. Viszont sokszor zavarban vannak, nem jó a svádájuk, kicsit fura (sok esetben kocka) humoruk van és rosszul öltözködnek. Ehhez pedig az intelligens, autonóm, dolgozó nőknek nincs türelmük. Pedig kevés időráfordítással csodálatos, egyenrangú partnerek nevelhetők belőlük :)))

    • Csak azért bátorkodtam ezt közbevetni, mert rengeteg, magát autonómnak és “énnekemaztánmegnemerészeljemondaniegypasi” emancipuncinak tartó nőismerősöm beszél lenézéssel az ilyen típusú pasikról. Én meg azt mondom, nem kell mindent egyszerre akarni. Az én párom (ő is társkeresős ismeretség) nem tud mit kezdeni az aktuális trendekkel, versekkel és idézetekkel; cserébe remek szervező, mindent megcsinál a ház körül, akkor is, ha nem kérem rá, nagyszerű programötletei vannak, az ágyban figyelmes, megérti, ha azt mondom, inkább aludnék (cserébe ő is szereti, ha észreveszem, hogy fáradt, és nem vegzálom), és mikor szóltam neki, hogy a héten túlórázom, csak annyit mondott: majd írd össze, miket terveztél arra a hétre itthonra, megcsinálom, hogy tudj többet pihenni.

      That’s all, folks, ahogy Tapsi Hapsi mondaná…

      • Bocsánat, szerintem vicces szó, a mi baráti társaságunkban nem bántó értelemben használatos.

      • képvselőné

        jaj, de cuki 🙂 Azért az én tapasztalataim kissé árnyalják a tieidet, ugyanis azt vettem észre, hogy az ilyen bénán öltözködő fiúk is éppen eléggé lenézik a nőket és legbelül arra vágynak, hogy bárcsak ők is alfahímek lehetnének és akkor nem kéne annyit gazsulálni a csajoknak, de mivel nem azok, ezért hajlandóak engedményeket tenni és például virágot vinni a randevúra. Természetesen tisztelet a kivételnek, de én azt állítom, ebben a metszetben sem kevesebb a macsó, csak rajtuk nem látszik. Az viszont igaz lehet, hogy ők nevelhetőbbek talán, mivel az alkupozíciójuk sokkal gyengébb.

        • háziasszony

          Ezt én is tapasztaltam, egy időben nagyon sok gyakorikerdesek.hut olvastam és tele van ilyen “énjófiúvagyokdenemkellekaribiknekmertcsúnyaéscsóróvagyok” meg csakazalfákanyerők és amúgy is mindenőK, stb… hát köszi.
          Az én kapcsolatom is netes, igaz nem kimondott társkereső és ugyan ilyen főnyeremény, egy igazi kincs! Minden nap hálát adok érte.

        • “legbelül arra vágynak, hogy bárcsak ők is alfahímek lehetnének és akkor nem kéne annyit gazsulálni a csajoknak”
          Eliot Rotger? :/

        • Teljesen egyetertek. Szerintem jofiuk – normalis, noket tarskent ertekelo pasikrol beszelek – kerulnek ki mind a gazul oltozkodo kevesbe vonzo mind a jokepu nok koreben sikeres pasik kozul. Ez sajnos nem ilyen egyszeru hogy igen, ha a csajok lejjebb adjak az igenyeiket akkor ott lejjebb vannak ezek a kevesbe attraktiv de nevelheto figurak. Ez egesz egyszeruen nem igaz igy. Ez mar megint a noket teszi felelosse h dehat h aki jo pasit akar az ne csodalkozzon ha bunkosagot kap cserebe, bezzeg ha csunyacskat valaszt akkor minden megoldodik. Mint a meseben.

          • háziasszony

            Nekem pont a csúnyácska exszem volt a szadista. 🙂 A szadista, aki majdnem tönkretette az életem. 🙂 A mosoly a majdnemnek szól. Erősebb vagyok.

        • Igen, az én tapasztalatom is ezt mutatja. Láttam példákat rá, hogy a “kinevelt” fasziból úgy előjött a macsó, mint a pinty.

    • Ezt mintha a férjemről írtad volna, abban az időben, amikor megismertem.

    • A tököm van tele azzal, hogy nekem kellene kinevelnem a nekem megfelelő faszit. Fennen hangoztatom, hogy senkinek nem akarok az anyja lenni. Belefogtam 20 évvel ezelőtt, hogy majd akkor én megmutatom, megcsinálom az álomfaszit. De csúfos kudarcot vallottam. Illetve nem, a kudarc az ötlet volt. Nem lehet egy érzelmi téren szegény, korlátolt, önállótlan, figyelmetlen tökfejből érző, figyelmes odaadó, talpraesett férfit faragni. És már annyiszor adtam alább, saját magamnál, hogy köszönöm, elég volt. Alább adtam már kinézetre – mert azt gondoltam, nem érdemlek jobbat, alább adtam intelligenciára – csak azért, mert jól kefélt. Alább adtam anyagiakban – mondjuk ez az első találkozást nem követte második, csak egy hathetes olyan takonykór, hogy elátkoztam mindenét a tisztelt delikvensnek. Tehát nem, nem és nem. Az utóbbi évek, hónapok, hetek tapasztalásainak köszönhetően, egyre erősebb bennem az elhatározódás, hogy soha többé nem adom alább, mint amit az igényeim diktálnak. Nem játszom szende szüzet, vagy gondolkodni képtelent. Harminc kilótól szabadultam meg – saját erőből, saját elhatározással, ennek következtében láthatatlan lettem.
      Volt, aki végigstírölt, majd közölte, hogy mh nem rossz, teccel. És ő maga anyukáékkal élt egy panel 10. emeletén arra várva, hogy majd jön anya 2.0, aki folytatja, amire anya 1.0 már ráunt. Közben mindehhez olyan fizimiska társult, öltözékkel, miegymás, hogy különbet hányok.
      Most azon vihogok/sírok/őrjöngök – kívánt rész aláhúzható, hogy egy társkereső oldalon milyen végtelen szánalmas lények vannak. Merthogy folyamatosan hallom, hogy hű én is a neten, társkeresőn találtam meg életem éttermét (sic!). Úgy határoztam hát, többedjére, szerencsét próbálok. De… nem dobtam hátast, egy szálat se, sőt.
      Az, hogy ki fizet, tök mindegy, én nem. Ha meghívnak, fizessenek, vegyék meg az időmet, a társaságomat. Ha én akarok fizetni, meghívom magam. Ez is az egyik legutóbbi tapasztalás része. “Meghívnálak, de épp nincs pénzem”, meg “annyira szeretnék veled együtt bulizni, de épp nincs pénzem”. Akkor menjél a jó büdös francba!

      • Azt hiszem, megtaláltam a joghézagot a szavaid közt. Figyelmetlen. Az az, ami eleve kizárja a dolgot. Meg az igénytelen. Ha valaki csak ügyetlen, az még érdemel esélyt.

  • háziasszony

    Iszonyú nagy hálám az Üvegplafonnak, amiért megosztotta a cikked, különben nem találkoztam volna az írásaiddal, számomra hiánypótlóak. Hálás köszönetem érte. 🙂

  • Szia. Elolvastam az írásod.
    Valóban, van az a réteg, akikre minden egyes szó igaz. És abban egyetérthetünk, hogy velük nincs más hangnem.
    Mind emellett nagyon remélem, hogy akik téged olvasnak, arról is tudomást szerezhetnek, hogy nem csak ez a réteg létezik. 🙂
    Volt alkalmam találkozni több olyan “férfival”, akik elnyomtak, én pedig hagytam, hogy ezt tegyék. Szerencsére nem sokáig.
    De sikerült olyat találni végül, aki ezekhez képest olyannyira emberi, mintha másik bolygóról származna.
    Ilyen harmadik típusú találkozást kívánok minden nőnek és férfinak, aki erre vágyik. 😉
    (a köztes időkben igenis tudtam jól érezni magam egyedül) 🙂

    (sorry, az imént nem a megfelelő helyre írtam)

  • jaj de nehez tema…. szóval egyetértek, de a meghízós rész, na az fajt is. Most fogytam le 21 kilót, és tényleg igaz, hogy jobban beken hagytak 🙂 De akik jönnek, azokat az előtte levő pontok összességével (sajnos 140es IQból nehéz fogyni) pillanatok alatt riasztom el. De van kivétel. Sikerült megismerkednem olyan férfivel a vakszerencse segítségével, aki megértette, hogy pl. csak akkor főzök, amikor kedvem van, és ezt teljesen normálisnak tartja. Meglátjuk, mi léesz, mert cserébe elég rendesen kívánom, hogy “használjon” és “használhassam” 🙂

  • hát, elég gyakori név lehet angolszász országokban 😀 de viccet félretéve.
    nem értem mi volt félreérthető az előző kommentemben, de elfogadom (bár jól esne, ha elmondanád).
    a mondandóm célja egyébként semmi támadójellegű nem lett volna. az általánosítás hibáira/következményeire szerettelek volna figyelmeztetni. mert annak szerintem semmi értelme, hogy minden nyugdíjas undok geci, minden fiatal neveletlen és rossz, minden nő kurva, minden férfi szemét.
    persze az meg más dolog, hogy ha az életedben megfordult férfiakra vetíted le akkor nem feltétlenül igazolódik a fentebb írt posztod, de ez sokáig folytatható lenne.
    továbbra is a női egyenjogúság mellett vagyok. (annak a normálisabb oldalán, nem feltétlenül szar minden férfi, mert te olyannal találkoztál.
    (ex-w1nst0n btw innen ered: http://fictionkult.hu/online.php?olvas.27.1)

    • nem, sikerült félreérteni – de tény, hogy nem fogalmaztam egyértelműen.
      arra próbáltam utalni, hogy egy eszme (minden “-izmus”) önmagában jó, viszont az a gyakorlatban megvalósíthatatlan. vagy csak nehezen.
      bármelyikről is legyen szó, elkerülhetetlen, hogy időnként vagy bizonyos idő elteltével ne csapjon át valamilyen szélsőségesebb irányba. mindezt nem azért, mert az eszme eleve rossz, hanem azért, mert sokan félreértelmezik. hogy ne csak az oi-t hozzam fel példának, ott van a szocializmus is. milyen szép gondolat, hogy mindenki egyenlő, nem? de. aztán mégis lettek “egyenlőbbek az egyenlők között” (hogy Orwellt idézzem).
      több személyes példát összesűrítve: van több feminista élharcos ismerősöm is (ahogy meleg, náci, komcsi és sorolhatnám a végezetekig), de valahol valamiért mindegyikben egy idő után előtör az, hogy ez (is) meg az (is) azért van, mert a férfiak rohadékok és minden vágyuk és álmuk, hogy uralkodjanak a nők felett, holott pusztán csak egy megfelelési kényszert érzek csak belőlük. nem irántam, vagy más férfiak iránt, hanem főként önmaguk iránt. és ez nem tudom miért sokszor az előbb leírt formában teljesedik ki. (megjegyzem itt sem a férfiakat védem)
      szóval, hogy kicsit összefoglaljam rövidebben, hiába nem a nőuralom, vagy férfielnyomás a célja, sokak számára a meg-nem-értés miatt így értelmezik. ez nem a feminizmus, nem en bloc a nők és nem is a férfiak hibája szerintem. nem árt érteni és értelmezni a dolgokat.
      mentségemre szolgáljon, hogy rendszeresen hallgatok nőjogi aktivista (feminista) műsort. gondolom a Tilos Rádió “Drágám, hol a vacsorám?” c. műsora ismerős neked is a témában.

      az általánosítós témát szerintem túltárgyaltuk. és az első hsz-ban is írtam, hogy persze a kivétel mindig magától értetődő. erre többet nem is reagálnék.

      azzal teljesen egyetértek, hogy mindenkinek van szüksége tanulni. nem csak férfiaknak, ahogy írtad. mondjuk az is szerepel, hogy nőknek megérteni a problémájukat, érzéseiket stb. hovatovább közösségi élményüket.
      legfeljebb azt kifogásolhatnám, hogy ezekl nem eredendően a férfiak miatt van. szvsz sokkal jobban számít az a szocializációs környezet (értsd: család), ahonnan jött. és ennek a párkapcsolatra is hatása van, de ennek a pszichológiájába nem mennék bele (inkább csak linkelnék: http://hvg.hu/itthon/20140711_Ha_hozzamersz_eltorom_a_karodat).
      másrészről: “Ha egy férfi idejön, olvas, tanul, figyel, akkor épülhet belőle”. ez teljesen igaz. de azt zárójelben hozzátenném, hogy nem a férfi a nőtől, vagy nő a férfitól tanul, hanem nemtől, vallástól, származástól blablabla függetlenül egymástól tanulunk.

      nem hiszem, hogy kértem volna védőbeszédet. egyszerűen egy konstruktív párbeszédet szerettem volna, ahol meghallgattatik a feminizmus (támogató) férfioldalról is.
      a vallást, politikát azért nem keverném ide. a pszichológia meg nem egy könynen értelmezhető műfaj.

      egyébként ennek “nem férfi védőbeszéd”, “nem férfi dicsőítés” teljesen szükségtelen támadó fellépés, amire az ég világon semmi, de semmi szükség.
      (kíváncsian várom a válaszod)

      • “nem eredendően a férfiak miatt van. szvsz sokkal jobban számít az a szocializációs környezet ”
        Na de a szocializációs környezet miért olyan, amilyen? Jó, persze hogy az anyák is patriarchális nevelést adnak – na de nem azért, mert a férfi fölény átmosta az ő agyukat is?

        • azt kéne először is megérteni, hogy több száz éves társadalmi berendezkedést nem olyan egyszerű levetkőzni. ettől függetlenül nem épp ideális a mai korhoz.
          ez az agymosás nekem túl konteós… pedig szeretem őket. nem vagyok szociológus, sem antropológus, hogy ezekre alátámasztott válaszokat adhassak. egy mezei szoc. munkás szakdolgozó vagyok, az meg édeskevés, hogy tanultam ezt-azt.
          egyébként is a nő-férfi (v férfi-nő, ahogy jobban tetszik) kapcsolatrendszer (függetlenül attól, hogy milyen jellegű a viszonyuk) nem ilyen egyszerű, hogyha az egyik ilyen irányban változik (példának okáért feminizmus) akkor a férfitársadalom pedig ehhez alkalmazkodva lesz másmilyen. mondjuk ott vannak a metroszexuális férfiak (a szó nem negatív értelmében) akik mégis alkalmazkodtak.
          de végső soron szerintem azt kéne megérteni, hogy sem a nők, sem pedig a férfiak nem alkotnak homogén csoportot, mindannyian individuumok vagyunk és bármennyire is próbáljuk ráhúzni a sztereotípiákat nem lesz igazolható teljes mértékben, hogy a nő ilyen, a férfi meg olyan.
          a patriarchális (elsőszülöttet jelent, nem első fiúszülöttet) nevelés sem mérvadó, hiszen az iskolákban a tanárok többsége nő. szóval, lehet otthon a férfi a faszagyerek, akkor is több nő van nevelő hatással egy gyerekre.

          hogy személyes példával éljek: lehet egy apa bármennyire is erélyes és próbál elnyomó, ha a nő fel meri vállalni önmagát (pedig anyám nem feminista), attól a gyerek nem lesz megrögzött sovén… (de az megint más, hogy a fiú gyerekek minden helyzetben az anyjukat védik még, ha ő is a “hibás”)

          a neveléshez-oktatáshoz meg érdemes ezt átolvasni: http://feminfo.444.hu/2014/10/27/a-hely-ahol-hatrany-fiunak-lenni/

          • “de az megint más, hogy a fiú gyerekek minden helyzetben az anyjukat védik még, ha ő is a “hibás””
            Mi? Ezt honnan veszed? Elképesztően gyakori, hogy a fiúk az apjuknak adnak igazat, főleg akkor, ha velük konkrétan nem agresszív az apa (nagyon). És tökéletesen viszik tovább a mintát. Bántalmazott fiúkból is többségében bántalmazÓ férfiak lesznek, ellenben bántalmazott lányokból jellemzően bántalmazott nők.
            Mondjuk az én példám épp téged támaszt alá 😉
            “lehet egy apa bármennyire is erélyes és próbál elnyomó, ha a nő fel meri vállalni önmagát ”
            Hát az én anyám pl. bevette azt a maszlagot, hogy a gyereknek okvetlenül kell az apa, akármilyen is. Addig hitte, míg azt nem mondtam neki, hogy ha nagy leszek, nem hagyom, hogy úgy viselkedjen vele az apám, ahogy. Hát, nem is viselkedett vele többet úgy, mert kidobta.
            “sem a nők, sem pedig a férfiak nem alkotnak homogén csoportot”
            Többek között ez a blog is erősen erről szól.
            “ez az agymosás nekem túl konteós”
            Mondhatjuk másképp is, szocializációnak, vagy ahogy jól esik. A lényeg, hogy meg vannak dolgozva rendesen. Család, iskola, elképesztő, ostoba sztereotípiák arról, hogy milyen egy nő. Mármint milyen legyen, hogy jó legyen a pasiknak. Igen, a pasikról is vannak ilyenek, megy ott is az agymosás.

            • személyes példa, úgy kezdtem. másrészről, ahány fiú ismerősöm van, annyi védte inkább az anyját az apjával szemben.
              nemcsak nagyként kell nem-hagyni. (hú, de kibaszott magyartalan lett :D) de ennél többet személyes dolgokról nem beszélnék. nem légből kapott hülyeségeket körmölök le… 😉
              egy szóval sem említettem azt hiszem, hogy ne arról szólna (bár megkövetem magam, mert csak ezt az egy posztot olvastam.), csupán “hangosan gondolkodva” megjegyeztem, hogy nem kell feltétlenül minden nőnek feministának, minden férfinak metroszexuálisnak lennie, nyugodtan megtarthatja a régi szerepeket, ha akarja. mondjuk – ez is személyes tapasztalat – sok feminista kevésbé veszi nőnek, azt a nőt, aki úgy gondolkodik, hogy nem karriert akar, hanem gyereket, családot stb. nem mintha ez nem lenne karrier, csupán más természetű. (ezt szó szerint anyám mondta, mielőtt megköveznének, hogy elnyomó férfi vagyok :D)
              te is leírtad, de én is megteszem, nem csak az “igazi” NŐről, hanem az “igazi” FÉRFIRÓL is ugyanúgy megvannak a statisztikák, ahogy a buzikról, a focihuligánól, rendőrökről stb. stb.
              szóval, a világ nem fekete és fehér, még csak nem is szürke, inkább szivárványszínű. mindenki buzi. ne tagadd, az a leggyanúsabb :D:D

              • Én sem légből kapom, hanem szintén történetekből, csak nem szűk körűből, hanem tudtommal felmérésekből.
                Mi van? Nem kell feministának, hanem megtarthatja a régi szerepeket? Hát a feminizmus arról IS szól, hogy saját akaratából azt csinál, amit akar. Hogy ne kötelességből, hanem belső indíttatásból lehessen az, ami akar lenni. Ha főállású anya, hát az. Ez nem a feminizmus ellentéte, hanem egy formája.

                • ha kérhetem belinkelnéd vagy elküldenéd azokat a felméréseket? érdekelne.
                  leírom még egyszer: az általam ismert feministák vetik meg azt a nőtípust, akit leírtam. nem kívánom sokadszorra is elmagyarázni a saját elég értelmesen legépelt mondanivalómat. tessék szépen akár többször elolvasni, ha valami nem teljesen egyértelmű. köszönöm.

                • Jó lenne, ha te is értve olvasnál. A poszt és az egész blog JELENSÉGről szól. Nem rólad. Mit mentegetőzöl, miért írod le örökké, hogy te és a barátaid nem …?
                  Általad ismert feministák? Lehet, azok a te személyes tapasztalataid. Én meg azt írom, hogy amit te tapasztaltál, az nem a feminizmus (te elolvastad többször az én szövegemet?) Én is ismerek jó pár feministát. Ők meg másképp gondolkodnak.
                  Nem, nincs linkem, bevallom, nem is fogom megkeresni. De ha te hozol olyan felmérést, ami megcáfol, megköszönöm, és elfogadom. Addig a te személyes (tehát okvetlenül kis számú, a kérdés eldöntéséhez elégtelen, az enyémtől eltérő) tapasztalatod van, ami meg engem nem győz meg.
                  Hogy mit csinálhatsz? Megmondom. Akivel alkalmad van beszélni, fiatalokkal is, azokkal értesd meg, hogy a pornó nem a szex maga. Hogy a pornó úgy készül, hogy embereket kihasználnak, megaláznak, miközben készítik (olvasd el, miket írt az egykori Emmanuel arról, milyen hatással volt az életére a sorozat, pedig az csak erotikus film volt. Vagy Brooke Shileds).

              • válaszolok itt:
                elolvastam az egészet (a posztot is). ha jól értelmeztem (ha nem, akkor javíts ki), akkor arról lenne szó, hogy sokan pornóból tanulnak meg dugni és az ott látottakat próbálják ráerőltetni az adott nőre.
                hogy a címre válaszoljak: szeretek (akkor is, ha engem nem szopnak le). 😀
                az anális szexről és arcra élvezésről meg az összes többi az szerintem nem egyszerű. volt barátnőm, akitől megkérdeztem, hogy próbálta-e már vagy szeretné-e, de mivel azt mondta, hogy nem, nem erőltettem, nem létszükségletem. (jó egyszer, a sötétben véletlenül majdnem oda ment, de ilyen bárkivel megeshet – értelemszerűen nem próbáltam begyömöszölni.) egyébként ugyanez a csaj akarta napjában többször is, és nekem kellett leállítanom, hogy már fizikailag nem bírom… 🙂 (szarkazmus on: fúj, mocskos nők elnyomják a férfiakat)
                ha análszexet akarok, akkor elmegyek egy meleggel.
                (természetesen szoktam pornót nézni. de abból sem azt a fajtát szeretem, amikor 40 félméteres faszú próbál egyszerre seggbe kúrni egy 20 kilós épphogy 18 éves kislányt).
                a szex is ugyanúgy működik, mint egy kapcsolat. ha valami nem jó, szólsz a másiknak, hogy mégis te hogy szereted – és ő is elmondja neked, hogy neki hogy lenne jobb. nem úgy van, hogy azt mondom, hogy én így nem és akkor viszlát. szerintem. de továbbra is tartom, hogy párbeszéd nélkül nem lehet előrelépni.

                • Arról mit gondolsz, hogy pornón edződött ffiemberek efféle elvárásokat támasztanak, nyomást gyakorolnak, erőltetik, manipulációval (jaj, te olyan kis vadmacska vagy, biztos akarod, csak még nem tudod) ráveszik az érzelmileg kapaszkodó nőt. Hogy a test nem a kapcsolat része, hanem egy kísérleti tárgy, egy játékszer. Hogy kiskamasz lányainkkal a pornófüggő kis baszógépek ezt erőltetik.
                  Hogy a nő valójában nem kapcsolat, hanem eleven szexgép?
                  ne magadról beszélj, hanem a jelenségről.
                  A szex noszogatásáról, elvárásáról, a nyösztetésről, ami házasságban, kapcsolatban általános. Egy kölcsönösségben hisző ffinek mi a véleménye a szexualitás ilyen, kurvára nem kölcsönös torzulásáról?

              • Ptee – persze egy idealis vilagban nem, de mikor egyreszt van az ha noket azzal hulyitik generaciok ota hogy a pasinak oda kell adni ami neki jar kulonben otthagy – es hiaba nem hiszed el vagy lazadsz ellene, mert erre a pasik tobbsege nagyon szepen rasegit az allando kuncsorgassal. Lehet hogy te pont nem erolteted de nagyon sok pasi meg igen, nyusszog, kuncsorog, mindig elohozza, ostromol erte. Ha kedvesen is keri, de allandoan, minden alkalommal akkor elobb-utobb kellemetlenul kezded erezni magad. Es nem, nem all le. Ugyanugy elohozza szazadszorra is. Most erre azt mondod, hat azt ott kell hagyni, jo. Otthagyom, jon a kovetkezo, az is ilyen. Ez nem olyan mint a busz hogy nem jo, jon a kovetkezo, az se jo, majd varok megint. Kozben erzelmileg kotodsz, esetleg beleszeretsz, tetszik, satobbi. Tehat nem ilyen fekete-feher hogy hat ha nem tetszik akkor hagyd ott. Es ha mind ilyen, minden egyes faszi akibe belefutsz? Ja varjal, most mindjart mondod hogy azt biztos bevonzom, en hibam. De a tobbi nonek biztos nem ilyen a tapasztalata. Egyebkent meg de.
                Azt nem ertem hogy miert kellett leirnod hogy a csaj akarta napjaban tobbszor is, szerintem nem tartozik ide, most ezzel azt akarod bizonygatni hogy a nok kihasznaljak a ferfiakat szexualisan? nemar, ez nagyon gyenge igy.

          • háziasszony

            Én csak annyit reagálnék, hogy Magyarország legismertebb nőgyűlölője sem védi az anyját, sőt… Szóval erről ennyit. (nem festek ördögöt a falra, megtették ezt már előttem.)

      • Én őszintén szólva nem szeretnék erről párbeszédet. Főleg nem olyanokkal, (akik nem fogadják el a visszautasítást és befurakszanak más névvel ide……….) akik a szélsőségességről, az általánosítás buktatóiról kezdenek prédikálni.
        Minek győzködjek én bárkit arról, hogy jogos a jogaim követelése..?
        Abszurditás ez, nem párbeszéd.

  • Bocs az ekezet nelkuli hozzaszolasert, kulfoldrol irok, Londonbol.
    En itt futottam bele egy rakat ilyen figuraba, ugyhogy arrol almodozni h kulfoldon mas…hat, nem tudom, en nem ezt tapasztalom.
    Hangosan rohogtem – aztan duhongtem – a cikken, iszonyu jol van megirva es annyira betalalt ma mert pont ma lett elegem nekem is. A legutolso ex mindent bedobott h szintre sullyessze azt az onallo, erdekes, intelligens, tapasztalt, muvelt csajtaki amugy kellett volna neki – de hogy minek azt nem tudom, hacsak azt nem h hozza meg eleg jo csajnak is tartanak bar latod azt en pont leszarom, pont azert mert vonzza azokat is akiket nem kellene. Problemazott o mindennel, a Nem, dragam felsorolasbol nagyjabol minden megvolt. Emlekszem mikor eloszor aludtam ott, termeszetesnek vette h en kivasalom az ingjeit. Raneztem es annyit mondtam, hogy en azt nem szoktam.
    Nem tetszett neki de sokaig nyuglodott, nagyon tepert, nagyon akarta volna de egy ilyen faszi az kosz nem. Volt meg sok hasonlo sztori, az rendszeresen elofordul hogy tepernek szakitas/elutasitas utan es arra varnak hogy meggondolom magam – van aki kedvesebben, van aki bunkon, eroszakosan (meg vannak a stalkerek de azt hagyjuk is inkabb,mondjuk az is erdekes hogy a stalkerek 90%a pasi) mert hat egy no nem tudja mit akar. Es ugyis meggondolja magat.
    Az meg szerintem egy altalanos tevhit hogy az a csaj hibaja ha ilyen faszikat vonz be. Ezt nagyon sokszor megkapja szerintem minden csaj aki mondjuk egy nagyvarosban probal ismerkedni ahol eleg nagy az eselye h belefut par ilyen figuraba, hogy ez valojaban az o hibaja – a pasik persze tamogatjak ezt az otletet, ja hulye picsa, biztos neurotikus, valogatos, bekepzelt, alacsony onertekelesu stb stb megfelelo alahuzando. A sok boldog parkapcsolatban elo csaj meg asszisztal ehhez hogy igen, hat en boldog vagyok a pasimmal tehat aki nem talalt maganak ilyet mint en azzal biztos baj van. Igen, persze, ez is a csaj hibaja, mint minden mas.
    (bocs kicsit hosszu lett, de nagyon ilyen hangulatban voltam ma amugy is)

    • Ez az egész bevonzás szerintem baromság. Az meg, hogy ilyen pasiakt – hát miért, milyenek vannak? Akik boldog kapcsolatban élnek, azok – egy-két éve én se hittem volna el – vagy igen szerencsések, vagy valójában lemondtak az említésre sem méltó minimumról.

      • Abszolút, teljesen igazad van. Szerintem is baromság a bevonzás, kb azt jelenti hogy ha a faszi a gáz azért is a csaj a hibás. Ha egyedül vagy akkor biztos baj van veled, nem vagy elég vonzó, vagy problémás vagy – vagy nagy kedvenc, túlságosan magasak az igényeid – és senki sem hiszi el h neked az úgy jobb, vagy esetleg jobb lehet mint egy rettenetesen szar kapcsolatban. Ha gáz faszival vagy az is a te hibád mert ilyet sikerült bevonzani ugye, dolgozz magadon, mélyedj magadba, meditálj, jógázz csak rájössz egyszer miért is vagy ennyire elcseszett hogy csak ilyen gáz figurákhoz vonzódsz. Csak akkor hagynak békén – társadalom, család – ha vagy jó pasival hoz össze a sort vagy nem meg se nyikkansz és panasz nélk tűrsz egy szar kapcsolatban. Nem tudom pasik is kapnak-e annyi szart a családtól meg a társadalomtól mint mi csajok, de főleg harminc fölött iszonyú ez a nyomás, ilyen mindennapos szar harc.

        • Kapnak a pasik is, én legalábbis kaptam, de biztos kevesebbet.

          • nem tudom, hogy kell itt két embernek is válaszolni egyszerre, de érdemes ezt elolvasni a bevonzásos dologról:
            http://hvg.hu/itthon/20140711_Ha_hozzamersz_eltorom_a_karodat

            • Ezt pontosan nem tudom, kihez kapcsoljam itt a beszélgetésben. Ellenben jó.

            • Ez nem az a bevonzas amirol en beszeltem. Szerintem egy ilyen fasziba belefuthat barki, meg kell huzni a hatart es ha a masik nem tiszteli akkor le kell lepni. De nem feltetlenul azert talalkozik es jon ossze valaki egy ilyen pasival mert bevonzotta, mert valami olyan jelet bocsat ki ami miatt buknak ra az ilyen pasik. Szerintem ez nem igy van. Minden ember mas akivel talalkozol es igen, van ilyen is es az abszolut igaz hogy a te felelosseged ezt felismerni ha valami nagyon gaz van itt es jelezni kell azonnal, hatarokat meghuzni, lelepni. Csakhogy, itt jon az ahogy az elejen irja a Feldmar hogy “A szófogadó, jó kislányokból, szófogadó rendes asszonyokká érő nőknek nehéz ezt a határt még csak önmaguk számára is világossá tenni, nem, hogy a környezetük számára tisztán kijelölni” es igen itt jon a patriarchalis neveltetes, ezt meg megspekelve egy esetleg eroszakos, elnyomo ferfi apakeppel es maris kesz a baj, maris nem olyan egyszeru ezt eszrevenni es mire eszreveszi mar keso, fuggesbe kerul…vagy nem is veszi eszre mert annyira serult mar hogy nem tud kilepni az ordogi korbol es visszater es probalja hiszen ugy gondolja csak rajta mulik, ha kicsit jobban probalja, tobbet enged, jobban viselkedik, ha meg jobb kislany lesz akkor megkapja majd a melto jutalmat es minden mukodni fog. Pedig nem fog, sot a tarsadalom is elfordul tole hiszen az o felelossege, o meg azt sem erti h mit csinal rosszul.

        • Ha meg összehoz a szerencse egy jóféle férfivel, akkor őt kezdik sajnálni, hogy milyen nő jutott neki. Ha még netalán jóképű is, te meg átlagos kinézetű vagy, akkor minden eszközt felhasználnak, hogy elbizonytalanítsanak. Szállnak a megjegyzések, a kínos poénok éveken át, van aki szemedbe mondja, hogy nem is érti, hogyan tudtál te egy ilyen pasit KIFOGNI. ( Függetlenül attól, hogy a pasi láthatólag teljesen elégedett )
          Aztán 25 év eltelik, és azt hallod, hogy könnyű neked blabla…

          • Persze ha jo pasid van az KIFOGOD – veletlen muve csupan – ha gaz faszid van azt meg BEVONZOD – te hibad, te csinalsz valamit rosszul.

            • 😀 Gyerek ugyan ez. Évekig fikáznak, hogy nem jól nevelitek, aztán ha sikeres lesz akkor könnyű nektek, szerencséd van velük. ( meg különben is, pont olyan, mint a nagyapja, akárkije, csak éppen rád nem hasonlít kicsit se 🙂 )

  • Tökéletes összefoglalás. Megdöbbent a fiatal férfiak korán kialakuló igénye a JÓ NŐRE. Aki kedves, sokat mosolyog. Békés, nem követelőző. Nem ribanc, de szereti a vad dolgokat (de csak velük).Okos, de nem doktor (mindent azért már ne, ilyen aranyos segítő szakmája lehet). Nem szőrős, feszes a popsija (!), olvas, de nem tukmálja, hogy nekik is kelljen. Házias, rendes.
    Legfőképpen rajong értük. Hiszen ők zsenik, akiket még nem ismert el a világ. Különlegesen vadítóak, értenek a nők nyelvén. Ők valakik.

    • Igen, igen, igen! Teljesen igazad van. Aranyos segito szakma jaja, csak tobbet ne keressen mert akkor vege mindennek.

  • sarkanykergeto

    Kedves Gumiszoba, kétszer olvastam végig, mindamellett, hogy remekül szórakoztam, minden apró elrejtett és kiabáló üzenetét próbáltam magamba szívni, köszönöm, remek, hogy idetaláltam. 6 évet éltem egyedül, többféle stratégiát is kifejlesztve a szokásos “jaj, miért vagy még mindig egyedül” témára, és hiába próbálkoztam megértetni emberekkel, hogy nem vagyok egyedül, esetleg megvan minden lehetőségem számtalan egyeddel bármire, akár egyszerre többel is, ha úgy tartja kedvem, csak a bamba üres tekintetek fogadtak. Az igazság az, hogy most épp baromi szerencsés vagyok, mert olyan pasi éldegél velem, aki éppen a figyelő, tanulni vágyó típusba tartozik, és a határaimat is tiszteletben tartja. Minden tanácsoddal tudok azonosulni, legfőképpen a pénzügyi és “szabadidőbeli” autonómiával, talán a legutolsó esetében él a kis fejemben egy olyan, hogy mindentől függetlenül megéri a testünkkel foglalkozni, hátha az összes többi paraméter együtt állhat egy látható, esetleg közepesen jól kinéző testtel, nálam legalábbis a sport, az önfejlesztés támogatni tudja az összes többi célt.

    • sarkanykergeto

      értem, ez abszolút átjött, talán én nem tudtam jól megfogalmazni, vagyis nálam ott van elrontva a dolog, hogy szükségem van a testem feletti valamilyen mértékű kontrollra, hogy a többi pontban egész lehessek, fel merjem vállalni a tájékozottságom és saját véleményem minden helyzetben, meg tudjam húzni a határokat.

    • Szemtelen Tyúk

      Na, épp tegnap akadtam ki valami sztárocskás show-n. Hallgattam, ahogy valami olyasmiről beszélt Majka, hogy Tóth Verának miért kellene nádszál énekesnők dalait énekelni, mert hát… Anyádat. De ez csak mellékvágány volt.

      A lényegem: persze, mert a testképzavaros nők fő okai is a kimondatlan és kimondott és vélt és valós külső elvárások megfogalmazói.

  • pharmaecopia

    Ez a post egyszerűen vérig igaz és aki írta nem megkeseredett. Végre egy nagybetűs NŐ! Szerintem ez egy jó hozzáállás. Egyébként igaz az is, hogy nem minden pali egyforma… Nekem is van párom. Viszont ezt a postot elmemtem. Könnyesre röhögtem magam! 😀
    Szerintem még párszor el fogom olvasni 😀

  • x”DDDD Az utolsó ponton majdnem hangosan felröhögtem. :”DDDDD Akkor már értem miért kerül az összes férfi! Jeeee! x”DDD
    Eddig se érdekelt mások véleménye a külsőmet illetően, ezután se fog. Úgy vagyok szép, ahogy vagyok. Tökéletlen valómban. Aki ezt nem látja, az mehet a francba.

  • Ez túl fekete-fehér! Humoros, aranyos, de azért nem ilyen egyszerű. Természetesen sok okos gondolat, ötlet van benne, na de azért ha ennyire autonóm magamnak való vagyok, hogy várhatnám el másoktól, hogy legyenek kedvesek, empatikusak, előzékenyek? 🙂 Az eleje nagyon igaz, de a továbbiak nekem már nekem értelmetlenül erős.

  • Drágám, egy intelligens pasi sosem fog alkalmazkodni hozzád, ha ezt tolod. Ezt nem sértésnek szánom, csupán megállapítom. A női ÉS férfi természet szépsége pont abban rejlik, hogy a nő és férfi összetartozik. Ha pár évet szabadon lófrálsz, azzal nincs semmi baj. De ha megérsz, és valódi nő leszel, meg fogod tapasztalni a nő és férfi természet milyen csodásan egészíti ki egymást. Ez az igazi párkapcsolat, nem az, amit Te itt lefestesz. Őszintén szólva sajnálom, hogy még nem tapasztaltál hasonlót.
    A csajoknak meg ne írogass ilyeneket, mert a sok tyúk még a végén elhiszi és akkor gázban leszünk. 😀 :*

    • Apád faszát teneked a szádba, Bandika! na jó, hát nem sértésnek írom, csakhát olyan hülyéket írsz itt te, hogy az embernek felforr az agyvize. Tolod itt a neked kényelmes helyzetből a kiegészítjük egymást dumát, de ha a szereposztás fordított lenne, oszt én mondanám, hogy így van jól, akkor többi cikicuki pajtásoddal összetojnátok a bokátokat.

      • veragelencser

        Ha végre megérsz… vajon mikor ér meg végre egy nő? Vagy van túlérett nő is? Vagy túl fiatal?

        Idézzünk egy kis Shakespeare-t:

        HERCEG: Mert lásd, a nő mint rózsa, úgy virul,
        Kibomlik, s máris hervadt szirma hull.
        VIOLA: így vannak, ó jaj, így bizony a nők,
        Kivirulnak, s máris lehullnak ők.

        Shakespeare-ben azt szeretem nagyon, hogy gyakorlatilag a nemi identitást, mint egyfajta maszkot, cserélhető valamit kezeli.
        Igen, ebben az idézetben benne van, hogy bizony Viola bólogat arra, hogy mennyire hamar megöregszünk – egy nagy ironikus hasonlat az egész, hiszen Violáról tudjuk, hogy nő, és hogy jól játssza azt, hogy nem az. 😉

        Lehet, hogy fejben kéne megérni végre – mondjuk bizonyos típusú férfiaknak? Olvasni a sorok közt?

      • “Apád faszát teneked a szádba, Bandika! na jó, hát nem sértésnek írom”
        😀
        Ez a “nem sértésnek írom” a “nem akarok beleszólni, de” édestestvére.

      • mabelwheeler

        Végem van! 😀

    • háziasszony

      Bandi, drágám, ne szólj bele a nagyok dolgába drágám, pláne, ha egy egyszerű szöveget sem sikerült normálisan értelmezned drágám, nem gondolom, hogy a tantónéni hibája, hogy ezt nem verte a kis buksidba drágám, ezért nyugodtan vedd ki a gyereked kezéből az olvasó könyvet drágám és kezd újra. drágám.

      • Bandika már nem tud reagálni. Fűszernek engedtem be. Van még egy itt a kapu előtt. Már hármat írt arról, hogy ő segít (!!!) mosogatni, mer ő fenimi… nem, várjá femimi… nem, na, maj most, ő fenimista! Vagy mi?
        Mindegy. Én itten butítom a nőket- az a lényeg. És gondoljam ezt át. Meg még egyszer írja, hogy GONDOLJAM EZT ÁT!!! Mer ez veszélyes.
        Ajánlom figyelmébe a fejléc : “Mielőtt kommentelnél” rovatát.

        • háziasszony

          Az én partnerem is feminista és hogy én az lettem, azt bizony neki köszönhetem. Amikor mi ismerkedtünk, akkor végig RÁM volt kíváncsi, nem a bugyim tartalmára és ő még akkor sem gondolt a szexre, amikor én már leápoltam volna a bokorban, hogy legyen már mindenestől az enyém, mert úgy gondoltam bután, hogy ez így működik, ezzel bizonyítok, pedig nem vagyok már tini a 27 évemmel…. Úgy érzem, mellette megtaláltam önmagam. Az autonóm önmagam. Ráébresztett arra, amit mindenki más próbált mélyen lefedni. Hogy több vagyok, jóval több, mint a szexualitásom. Mert ugye a sok férfike szeret rinyálni arról, hogy minden nő csak arra jó, pláne úgy, hogy ugyan ezek csak is azt akarják. De ő nem. Másfél éve úgy érzem, hogy megtaláltam azt az embert, aki nem akar a másik felem lenni, nem akar kiegészíteni, hanem cinkos minden dologban velem. Úgy igazán a partnerem. Ez az amiért tisztelem és becsülöm és felnézek rá. Ezért tartom őt igazi FÉRFInak.

  • Na én már 50. Túl 2 házasságon, jelenleg párban /de meddig?/
    Viszont van 2 lányom, felnőtten, szólóban. Pont azért, amit leírtál. Bizonyos szempontból az én nevelésem miatt. Nem egy mai keletű probléma ez. Ezért találtam “sírvaröhögősnek” az írományt. Nekem minden szempontból igaz, mert már végigjártam a lépcsőfokokat, amik elvezetnek ahhoz a következtetéshez, hogy bizony ez a helyzet. És én már ugye, az 50 évemmel lassan nem is számítok nőnek. Se lepukkant Barbi, se antik tinédzser nem vagyok. Meg sem kell szólalnom, látszik az egyéniség, bocsi. És nem írtam még le magam, ezért is bocsi. Azért akart a második ex, mert az vagyok, aki, majd elvált tőlem, mert nem voltam hajlandó nem az lenni. 20 évet húztam le vele. Ki van zárva, hogy megalkudjak. Mégis remélem, hogy létezik a Férfi, vagy rájönnek, hogy bizony fejlődni kell, ha jó nő kell. A jó nem cm-ben és kilóban értendő.

    • De jó, hogy itt vagy! Anyukámra gondolva minden autonóm nő felé nagy tiszteletem. Minden hátrébbi korosztálynak nehezebb volt az, ami most sem könnyű.

  • Bandika, az van, hogy egy intelligens pasi alkalmazkodik az intelligens nőhöz. Tudod miért? Mert nem hiszi el a balfaszságot “a” nőről meg “a” férfiról, hanem egyéniség ő maga is, és egyéniséget keres társnak. Te meg biztos találsz olyan nőt, aki elég buta hozzád, ne félj, azok úgysem olvasnak itt, mert szintén nem értik, ahogy te sem.

  • mivel ott nem enged válaszolni.
    @Anna:
    hiába reméltem, hogy a szarkazmus szót nem kell elmagyaráznom.
    nem mondanám, hogy te lennél a hibás, sokkal inkább a szüleid. (linkeltem már, de akkor neked is: http://hvg.hu/itthon/20140711_Ha_hozzamersz_eltorom_a_karodat/ ). az, hogy ilyen emberekkel hozott össze az élet nem hiszem, hogy az én, vagy a többi férfi felelőssége lenne kizárólag. fenntartom, hogy a világot nem csak nők és férfiak szerint kell figyelni, ezekhez számos más dolog hozzátartozik. például az egyéni életutak. annak is oka van, hogy az a férfi olyan.
    de továbbra sem fogom azért szarul érezni magam, amit nem követtem el. sajnálom, de vagyok felelős más tetteiért.

    egyébként a párkapcsolaton belüli erőszak sem egyoldalú. a férfiakkal szemben elkövetett erőszakokról azért hallani kevesebbet (azaz szinte semmit), mert él az az elképzelés, hogy egy férfi erős, érzéketlen és nem mondja el a gondját. hát a nagy lófaszt. én azért vagyok erős, mert merek gyenge lenni, merek érezni, merek sírni és merek panaszkodni. ha ez meg valakinek nem tetszik, hát bekaphatja a faszomat. és még: több barátnőm is rendszeresen “vert” szeretett felpofozni, ha olyanja volt. nyilván nem ütöttem vissza, inkább leléptem és szenvedjen a szar életében egyedül, ha ő így dolgozza fel a problémáit.
    amúgy az érdekelne, hogy az egyenjogúságot fenntartva, te mit szólnál, ha megütsz egy férfit és az netán visszaütne?
    szóval, senki sem ártatlan, aki él és nincs egy csoport, aki kizárólag hibás lenne.

    (bocs a sok káromkodásért, de kijött)

    @gumiszoba:
    röviden és tömören az erőszaknak minden formáját (fizikai és lelki terror egyaránt) elítélem. arról, hogy egy generáció, hogy tanul meg szexelni és igyekszik ezt gyakorolni is, sem egyoldalú. persze, több fiú néz pornót, így elsősorban ők a felelősek. viszont azt sem hanyagolnám el, hogy vannak olyan kislányok, akik szó szerint kurvák. nem egyszer tapasztaltam szórakozóhelyeken, ahogy kelletik magukat és dobják oda magukat a fiúknak. én is csak 25 leszek, de akkor is elszomorít, hogy ezt látom. mert mi, én és az ismerőseim, máshogy nőttünk fel. viszont a világ felgyorsult, ezzel együtt hamarabb érnek a lányok és a fiúk és mindent hamarabb próbálnak ki.
    szóval ez is két emberen múlik. és továbbra is fenntartom, hogy minden erőszakot elítélek.

    • *nem vagyok felelős

    • A szüleimhez meg a neveltetésemhez semmi közöd, nincs szükségem a véleményedre ezzel kapcsolatban nem tudom mit személyeskedsz itt ez mire jo? A kommented meg mentegetőzesnek tűnt nem szarkazmusnak ( főleg h zárójelben oda is írtad mint valami disclaimert ), mentegeted magad meg a többi faszit miközben hangsúlyozod h te nem ilyen vagy. Ha nem ilyen vagy akkor miert érzed h vállalnod kell a felelősséget mások viselkedeseert? Nekem nem ok a hozzáállásod valahogy. A Feldmár cikkre mar reagáltam ott es akkor ugy látszik nem olvastad el.

      • nem volt személyeskedés. egyszerűen az ember úgy működik, hogy a szüleitől (és tágabb családjából) látott mintákat veszi át.
        visszaolvastam. Feldmárt meg nem nagyon kritizálnám, mint az egyik világszinten legelismertebb pszichiátert.
        semmiféle mentegetőzés nem történt. az, hogy nem vagy képes elfogadni, hogy a világ nem így működik az nem én hibám.

        • Az ismertség nem garancia. Coelho is ismert, mégis baromságokat hord össze.
          Amúgy Feldmárt bírom.

          • azért egy írót és egy klinikai pszichiátert nem hoznék párhuzamba…

            • Ismertség tekintetében nyugodtan hozhatod. De jó, tegyünk szakmabelit. Bagdy Emőke például szintén sztárpszicho (igaz, hazai pályán) és közismerten nőgyűlölő és ostoba kijelentései vannak.

              • Bagdy egy fasz (jelen esetben pina). nem véletlenül nem jutott Mo. határain túlra. de ezt folytathatnák évekig. mindenkinek vannak hibái, aki meg ezt nem hajlandó beismerni egy beképzelt, önelégült, szűklátókörű féreg. és Bagdy ilyen

          • másrészt ELismert írtam, nem csupán ismertet.

        • Hát ne kritizáld Feldmárt, magánügyed. Ettől még a világ egyik legvitatottabb pszichiátere. Pedig én az anyáról való le nem akadása ellenére aránylag értékelem. Szkeptikus fórumokon érdemes utána nézni, miket mondanak róla. Nagyon divatos guru lett.

    • Kezd nem tetszeni a stílusod. A kislányokról, akiktől serdülésük hajnalán elvárják a kirobbanó szexualitást, akiket apuci pornóján nevelődött kamaszok nyomnak fel a falra és beszélnek úgy róluk- velük, mint a kutyákról, és akikkel elhitetik, hogy ez a párkapcsolat és a szerelem, szóval azokról a lányokról legyél szíves több empátiával beszélni.

      Ahogy te most itt beszélsz, az maga a verbális erőszak. Ezzel együtt, ha ezek a lányok még annyira is “kelletik” magukat, akkor sem megengedett az az erőszak, ami éri őket. Mert egyébként minden azt ordítja feléjük, hogy ÍGY KELL viselkednie egy valamire való nőnek. Hogy az értékük leginkább a külsejük és a szexualitásuk.
      Csúnya dolog, ha egy felnőtt férfi ezt nem látja.

      Amit írsz arról, hogy te hogyan viszonyulsz az erőszakhoz, engem megerősít abban, hogy ha a nők nem fognak össze, nem lesz itt soha semmi. Ezt társadalmi érzéketlenségnek hívják. Becsukom a szemem, nem érdekel, mással mi van. Én nem erőszakoskodok, hogy a többiek mit csinálnak, az meg nem érdekel. Megerősítem saját nagyszerűségem, ennél tovább nem látok.
      Sajnos ez trend, így hát sokadszor tudom le magamban, hogy nem számíthatunk a férfiakra és nem bízhatunk bennük. Ha mi nem oldjuk meg, akkor nem lesz itt semmi.

      • Teljesen egyetértek. Ugyanigy reagált egy amugy szinten érzékenyebb barátom is. Hogy szerinte ez nem igy van, o nem latja, o nem igy el tehát ez a jelenség nem létezik.

        @ptee A lányok is kurvak, plusz ha gaz pasival jönnek össze annak biztos oka van – bevonzak a gaz kapcsolatot ugye – sőt a lányok is erőszakosak meg férfit is vernek meg nyaggatnak szexert. Ahha. Jo persze. Nem mondom h nincs ilyen de arányaiban elenyeszo ezen ne rugózzunk mar ez nem érv. De mikor nem tetszik a válaszom akkor meg jössz a férfi arrogancia abszolút szimbólumával, eljátszod a szarkazmus kártyát. Hoztad a papírformát minden lépéseddel azt kell mondjam.

        • Így van. Arrogancia.

        • ez a bevonzás kezd nagyon elcsépelt lenni. ennek semmi értelme nincs. én rohadt kemény és rossz körülmények közül jöttem, mégsincs az ismerőseim között olyan nagy számban, akit azért sodort volna mellém az élet, mert olyan mint én. mindenki maga választja meg az ismerőseit és kapcsolatait. senkit sem köteleznek arra, hogy azzal legyen, akivel nem akar. ha ez átcsap egy szinten. akkor fel lehet jelenteni zaklatásért.
          az pedig, hogy van, már érv. vszeg én járok rossz helyeken, hogy 10-ből 7-szer ezt tapasztalom.
          nem a neked írt válaszomban volt a szarkazmus, hanem teljesen máshol. kár idekeverni.
          annak sincs semmi értelme, hogy egy hosszú kommentből egy apró részt kiragadsz, aminek úgy értelemszerűen teljesen más felhangja van.

          • Ettől a bevonzástól én is kiugrok az ablakon.
            Hol van ez?

            • Anna hozzászólásában. és már nem az elsőben, ahova szintén linkeltem neki a Feldmár-cikket.

              • Elolvastad hogy a Feldmár cikk nem arról szól amiről én beszélek? Te arra linkelted be hogy ha valakinek szar faszik (is) jutnak akkor annak valamiféle oka van miközben a Feldmár cikk amit linkelsz nem is erről szól. A cikk azt fejtegeti hogy mi az oka annak hogy a családon belüli erőszakot átélt nők nem tudnak elszakadni az agresszortól. Erre hoz fel különböző okokat. Én meg arról beszélek hogy ha egy nő belefut egy csomó ilyen pasiba (is, mert nem csak ilyenbe), az az ő hibája mert ő vonzza ezeket a figurákat. Pedig szerintem ez nem így van, mert szerintem van egy csomó ember és sajnos saját meg más nők tapasztalatából kiindulva sajnos nagyon sok az olyan pasi aki nem társat akar, hanem elnyomni, uralkodni meg minden más amiről ez a blog is részben szól. Tök másról beszélek és hiába linkeled be ugyanazt a cikket, nem erről beszélek.

                • Nagyon helyes 😀 Már jó pár bejegyzéssel ezelőtt tudtam – éreztem – hogy jóember képébe bújt farkassal van dolgunk itt

                • Bőrébe mármint

      • az, hogy a reklámok, tv-műsorok, internetes oldalak mit sulykolnak az a reklámszakemberek felelőssége. azt el kell ismerni, hogy amíg sok női magazinnál a magas beosztásokban férfiak vannak, addig ez így is marad.

        őszintén, mit vársz? menjek oda minden egyes kamasz(odó)hoz a villamoson, metrón, buszon, utcán és mondjam el neki, hogy ne ezt, vagy ne így csináld? tudod, akkor lenne az, hogy L. Péter 24 éves férfi kislányokat zaklatott fényes nappal. nem tudom, és nem is fogom ezt megtenni. és nem azért mert helyénvalónak találom, hogy így van. pusztán van életem, és elsősorban azt tekintem az elsődlegesnek, hogy én minél jobban alkalmazkodjak az emberekhez.

        na jó, ez már személyeskedés. mivel nem ismersz, nem tudsz rólam semmit. nem vagy tisztában azzal, hogy mit tettem a szerhasználók stigmatizálása ellen, az LMBTQ-sok kirekesztése ellen, a hajléktalan emberekért, a szegénység felszámolásárt. szóval, ha kérhetem ezt a felém irányuló támadó, sértő modort kicsit visszább venni és tisztelni az én határaimat is, ahogyan te kéred másoktól.

        az szerintem hatalmas tévedés, hogy ma Magyarországon ez lenne a legégetőbb probléma, amíg több százezer embernek nincs mit ennie, nincs hol laknia, nincs munkája és megfagy az utcán. el kellene fogadni, hogy nem mindenki elsődleges szívügye a feminizmus térnyerése.

        • Jó. Akkor most jön a téma bagatellizálása.
          Innét egy lépés a személyeskedés, valóban.
          Csak jelzem, ez egy női oldal a nők életével foglalkozik, nem az éhezőkkel. Te idejöttél, kicsit meg lettél szorongatva, és akkor gyorsan alkalmazod (a bagatellizálás mellett) a terelést is.
          Kicsit olyan, mintha ezt az érvelési sorozatot hoznád:
          http://www.luisbonino.com/pdf/micromachismos%20en%20hungaro.pdf

          • bocsánat, hogy nem hagyom magam jogosulatlanul támadni. te kezdted a személyeskedést.
            nem bagatellizáltam és nem tereltem (megemlítettem, hogy számomra mik a fontos dolgok, mert ez: “Ezt társadalmi érzéketlenségnek hívják. Becsukom a szemem, nem érdekel, mással mi van.” alaptalan irányomban. főleg, hogy úgy tetted, hogy nem ismersz. ez a személyeskedés. ezt nevezed te szorongatásnak.

            továbbra is várom a választ, hogy mit kellene szerinted tennem azért, hogy a fiatalok ne olyanok legyenek amilyenek.

            kösz a linket, ha időm engedi majd elolvasom.

            • képvselőné

              Szerintem is kötekszel. MIért a blogger mondja meg, hogy mit csinálj? MI ő, az anyukád, a tanárnéni, vagy a Jóisten? De tudod mit? Megmondom. Művelődj, olvass a témában és menj el hiteles csoportba önkénteskedni. Vagy alakíts te magad egy ilyen csoportot. Például. De akár blogot is írhatsz. Stb. De a témában való széles körű tájékozódás, figyelés és tanulás ez esetben is erősen javasolt.

              • mivel ő a feminista és a nő, aki máshonnan látja a dolgot, mint én nem látok és gondolkodni sem tudok női fejjel, így félő, hogy a segítő jó szándékom sem a várt eredményt érné el. ezért.
                másrészt pedig teszek. ez (lesz) a szakmám. de addig én nem tehetek semmit, amíg az adott személy nem kéri. ez az a szociális munkás etikai kódex. (http://www.hilscher.hu/component/content/article/37-fooldal/119-a-szocialis-munka-megujitott-etikai-kodexe)
                mivel itt vagyok már tájékozódom. mint az előzőekben leírtam, hallgatok nőjogi műsort. ez is tájékozódás véleményem szerint. beszélgetek feministákkal, ez is az.
                nem szeretem önmagamat ismételni, de most akkor még is:
                más dolgokkal (is) foglalkozom – amiket leírtam elég széleskörű és sok időt is lefoglal az életemből -, amiket fontosabbnak tartok, amellett, hogy a nők jogait is fontosnak tartom.

            • Állj már meg! Ki mondta, hogy tegyél bármit is?
              Azt viszont ne tagadd, hogy felnőtt emberként 16 éves lányokra csípőből kurvát kiáltani érzéketlenség. Hányszor gondolkodtál el azon, hogy miért ilyenek?
              Talán így születtek?
              Vagy valami történt velük?
              Ennek a blognak az egyik lényege, hogy a dolgok mögé nézzen. Ezekkel a lányokkal valami történik, ahogy a fiúkkal is, akik elvárják, hogy szexisek legyenek és dughatók, majd kiélik magukat rajtuk és végül kurvának nevezik őket. Csakhogy én alapból a kiszolgáltatott mellé állok, és a mi társadalmunkban a nők tízszeresen kiszolgáltatottabbak, mint a férfiak. Ezért én odaállok.
              Figyelni kell, gondolkodni, és amúgy igen, a környezetedben minden nővicceket harsogó, dugásról, nőhasználatról kerepelő férfinak és kamasznak szólhatsz, hogy több tisztelettel beszéljen a nőkről.
              Ezt megteheted.
              Kivonhatod magad, elmondhatod, hogy ez nem helyes így. Tízből egy talán elgondolkodik.

              • nem mondtad, de számon kérted, hogy “elmegyek mellette csukott szemmel”, ami nem igaz. ezért bátorkodtam megkérdezni, hogy az iskolai prevenciókon és az ehhez hasonló blogokon kívül mit lehetne még tenni. ugyanakkor szerintem sokan hiteltelennek veszik, amikor egy férfi beszél nőjogokról. sajnos.

                számomra az a lány, aki egy este alatt 5-ször kér meg, hogy dugjam meg, hadd szopjon le, miután minden egyes alkalommal elküldtem, hogy kislány még ezekhez, és erre ő háborodik fel, bocsátassék meg, de az nekem kurva.

                kezdünk lassan köröket futni, pedig javarészt ugyanazt mondjuk. a lányokkal (és a fiúkkal is) valahol, valamikor valami történik, amit nem elegendő csak az egyik, vagy csak a másik csoporton levezetni, hanem komplexitásában kellene tanulmányozni és az alapján megoldást keresni. de ez továbbra sem fog menni viták és párbeszédek nélkül.

                ezekről a viccekről és dugásokról jut eszembe. évekig laktam együtt egy meleg sráccal. ő mondta nekem a legtöbb buzis viccet, a legtöbb perverz dolgot, nem én neki. helyén kell kezelni a vicceket.

                de mivel “sajnos” épeszű férfiakkal vagyok körülvéve nincs kinek mondanom, ha meg alkalmanként akad egy-egy begyöpösödött annak el is mondom, de nem azért kell, mert nő (vagy szőke vagy meleg vagy zsidó, tökmindegy), hanem mert ember, akit senkinek sincs joga megalázni.

            • No, indul a sértődési manőver is: “bocsánat, hogy …”
              Nem, ez nem pasi mentalitás, ezt bármelyik ember hozza, aki nagy arccal megy valahova, és kezdi érezni, hogy érvekből már kifogyóban, meg nem értékelik a szellemi nagyságát.

    • A helyzet az, hogy tökéletesen hozod az antifeminista érveket, pont magadra veszed azt, ami nem neked szól, pont nem látod, hogy az egyéni életutak mellett van RENDSZER, ami kurvára a férfiaknak kedvez, ami abszolút nem ítéli el, hanem még támogatja is a férfiak oldalán az erőszakot.

  • Ez a” felgyorsult a világ”, olyan műanyag dolog. Szerintem inkább egy helyben áll. Az, hogy minden és mindenki bárhol és bármikor elérhető, megkapható, megvehető, súlyos tévedés.
    Attól, hogy a média hatása / érthetetlen módon / óriási, nem kell beállni a sorba és azt bégetni, amit elvárnak. A párkapcsolatokra is megvannak az elméletek, röhejesek is. Na most azt gondolom, hogy amikor a személyiség kialakul, úgy 2 éves kor körül, és hagyjuk, hogy egyéni maradjon, nem a tv neveli, akkor nem lesz ennyi lúzer, meg lusta dög, meg ribanc, meg akármi.
    Viszont, ha előáll az egyéniség, akkor előfordul, hogy leírja a fentieket és elindulhat a vita. De előbb értelmezzük és csak utána kritizáljuk. Ahogy olvasom itten kérem, nem-igen értődött meg minden.

    • Én inkább azt látom, hogy az egyéniséget leggyakrabban a család nyomja el. A kislányokat nem a tévé neveli a ffiak szolgálójának, hanem anyukájuk látványa. Nem a tévé nyomja a kezükbe a szomszéd csecsemőjét és hiteti el velük, hogy nekik is erre kell vágyniuk, hanem a saját családjuk.
      A tévé persze teli van faszságokkal,, csakhogy a család azok ellen dolgozhat keményen.
      A fiaim pl nézik az egyik legszexistább sorozatot, és mikor láttam, hogy ezt nem nagyon tudom elkerülni, akkor odamentem én is. Namost az van,. hogy nézik, én meg ordítok, hogy mikor mi van. Hogy mi a faszság, mi a nem megengedett, mi a hamis, mit hogy kéne. Persze sokszor idegesek, de ragad akkor is. Ilyenformán ez a hülyeség végül az épülésüket szolgálja.
      Akkora most a társadalmi nyomás, hogy a családokat is elvakítja. Éppen a család az, ami nem engedi a gyerekeket a hagyományos szerepekből kilépni és szorítja őket abba a szarba, amitől egyébként a felnőttek is szenvednek.

      • Szemtelen Tyúk

        Hű, ez az a szindróma, hogy a lányok az apjukhoz mennek hozzá, vagyis egy pont ugyanolyan – esetenként gyökeret – férfit választanak, mint az apjuk? Mert az a viselkedés, az a külső, az a nőkhöz való hozzáállás az elfogadott a családban.

      • Melyik az a sorozat? 😉

      • Valóban, de mit is jelent ma a család? Gyerekek sok ezrei apakép nélkül nőnek fel, mert anya egyedül nyomatja. A munkát, a háztartást, a nevelést. Apa jó esetben 2 hetente? Nagyon kellene APA, a szó nemes értelmében. Meglehet, akkor a férfiak is másként működnének.

  • Szikszai Csaba

    Jajmár. Őszinte leszek, nem baj? 🙂

    Kedves cikkíró!

    Nagyon érdekes barátnőid vannak, gondolom mindegyik, vagy legalább jó részük,halmozottan csalódott és jelen pillanatban szingli. Sajnálom azt, hogy mindegyik azt gondolja, ő nem tehet erről, hiszen cukipóni, és csak mi vagyunk a genyók mind egy szálig. Tévednek, ahogy te is.És amikor a sok hülyeséget mondják neked ami mind a törött lelkük szilánkos szegletéből kúszik erősen sminkelt orcájukra érzelmi alapon; egy pillanatra sem gondolnak bele, hogy amúgy ezzel téged elég rendesen lehúznak, magyarul azért, mert ESETLEG ők balpuncik voltak, akkor te is az leszel.Ha van eszed,nem leszel az, de ezen még dolgoznod kell, csillagom.

    Igen, képzeld, vannak rossz emberek akiknek egy része hímnemű, azért ha nem tegnap jöttél egy boldogságos szeretetbolygóról valahonnan a százszorszép színben pompázó Lófej-köd bíbormámorban úszó konstellációk egyikéről; nem kellene ezen meglepődnöd. Szóval ne hisztizz,csak nőj fel. Legyél Nő, aki nem pityereg ha elszakad a táskája,hanem megvarrja.
    Tudod, nálunk ez úgy működik, hogy az a férfi szokta mondani, hogy minden nő kurva, akit halmozottan vertek már át,és hiányzik belőle valami, mondjuk a figyelmesség vagy a tisztelet.
    Mit gondolsz, fordítva, a hiányosságok, nem visznek egy nőt hasonló baromság kimondásához?

    Rosszul állsz az egészhez, kicsibogyó. Feltételezem, hogy eddig csak szarjankókkal hozott össze az élet, amit sajnálok, de azért gondolkodj már el azon, hogy ha sorban mondjuk a negyedik ver át, akkor az miért van, hogy az ötödik is átfog, meg a hatodik is. Sors,ugye?Az, persze.Meg nem mantráztál
    eleget a kis angyalhoz, aki vigyáz rád… Segítek, nem így van. Szarul
    választasz, tudod? Mert végsősoron Te döntöd el, hogy hazamész-e a hombréval a diszkóból, vagy nem. Te döntöd el, hogy elmész-e egy második randira vagy nem. Te döntöd el, kire figyelsz és kire nem.Te döntöd el kit választasz, és hogy milyen ELVEK alapján.
    Ha esetleg ilyenkor pisztoly van a homlokodra szorítva, akkor Mea Culpa.

    Örömmel olvastam, hogy mennyire elszántan belevetted magad az írásba,azért ez dícséretes. Felszínes vagy, ez egyértelmű, mert a „Tanácsaid” közt egy kurva szó nem szól arról, hogy „hűség”.Tudom, hogy te most mindezek ellen vagy, értem a cikked.
    A legjobb az, kedves, hogy olyan szépen vágod magad alatt a fát módszeresen, és erre oly büszke is vagy, hogy még a szemem is csillogott. Mert kiderült mennyire egoista, lelkileg sérült, hisztis kis fruska vagy, aki csak csapong jobbra-balra, sajnáltatja önmagát, és bassza meg a világ, mert neki bibis a kis szívecskéje.
    Alkalmatlan vagy kompromisszumra, ezért normális párkapcsolatra is. A végére értettem meg miért vertek át annyiszor, mert egyszerűen annyira hülye vagy, hogy ezt is érdemled. Igen, jól olvasod, ne forgasd a szemed.Fogalmad sincs, hogy egy normális férfi mit akar, mert
    egyszerűen te ezeket nem is veszed észre. Nem is beszélgetsz velük, csak okoskodsz kis bogaram.

    Azt pedig, amit a feleségekre írtál, azt én férfiként kérem ki magamnak, és hidd el nekem,miként a hisztis kis életed is bizonyítja egy „valamire való férfi”soha az életben nem jönne veled össze; és ha összeőzikézed a kis bugyikádat, akkor is vannak normális nők, akikért érdemes élni.Te nem tartozol ezek közé, és ha nem akarsz egyedül meghalni, akkor ne írj baromságokat, és programozd át az agyad.

    • képvselőné

      Asszem ezt hívják úgy, hogy művelt fasiszta. A zénadómból!!!

      • ezen…
        “Igen, képzeld, vannak rossz emberek akiknek egy része hímnemű, azért ha nem tegnap jöttél egy boldogságos szeretetbolygóról valahonnan a százszorszép színben pompázó Lófej-köd bíbormámorban úszó konstellációk egyikéről; nem kellene ezen meglepődnöd. Szóval ne hisztizz,csak nőj fel. Legyél Nő, aki nem pityereg ha elszakad a táskája,hanem megvarrja.
        Tudod, nálunk ez úgy működik, hogy az a férfi szokta mondani, hogy minden nő kurva, akit halmozottan vertek már át,és hiányzik belőle valami, mondjuk a figyelmesség vagy a tisztelet.”

        …és ezen…
        “Mert végsősoron Te döntöd el, hogy hazamész-e a hombréval a diszkóból, vagy nem. Te döntöd el, hogy elmész-e egy második randira vagy nem. Te döntöd el, kire figyelsz és kire nem.Te döntöd el kit választasz, és hogy milyen ELVEK alapján.”

        …azért elgondolkodnék. ez nem fasizmus. ez puszta tisztánlátás, felismerve, hogy minden kapcsolat – jobb esetben – 2 emberen múlik.

        • megint az általánosítás és az eleve megbélyegzés, hogy bármilyen jófej is a férfi előbb utóbb egy geci lesz. és ez rohadtul sért a férfi és emberi voltomban.
          a két idézettel sajnos egyetértek, mert azokkal az ég világon semmi probléma nincs.
          nem kell, megelőzöm. ha azt a két idézetet kritizálni mered, akkor tényleg nagy gondban lehetsz. nem a férfiakkal. önmagaddal.
          további jó évődést

      • képvselőné

        Figyelj, épp arra akartalak kérni, hogy a jövőben ne. Nem vagyok ijedős, de a legélénkebb fantáziájú filmrendező sem lenne képes vászonra vinni mindazt a válogatott kegyetlenséget, amire ez a szikszai csaba háborús időkben képes lenne. Engem speciel felzaklatott. Épp elég ilyennel van tele az internet, amerre csak nézünk.

        • képviselőné

          Köszönöm, és bocs, hogy beledumáltam! Olvaslak tovább, mosd még az agyamat, légysziii!

      • Hím soviniszta faszkalapból épp elég van, még ha metaforikusan adja elő, akkor is. Nem baj, ha beficcen ide, erősíti az igazad.

  • Kedves Gumiszoba!
    Nem vagyok túlságosan kommentírogatós, de most rávettem magam, mert szeretném, hogy tudd, hogy mennyire boldoggá tettél ezzel a postoddal.
    Egész életem 20 évében azt hallgattam, hogy mennyire agresszív vagyok, mennyire nem vagyok nőies és hogy a férfiak mennyire “megijednek a harsány energiáimtól”. Hogy miért vagyok én egy seggfej, hogy elküldöm a francba azt, aki elkezd követni olyan szöveggel, hogy ő most jön velem, hogy életem legjobb éjszakáját adja nekem, hogy ne legyek szomorú, mert ennek a kedves illetőnek tetszettem, és így soha se lesz senkim. Hogy nem tudok mit kezdeni a bókokkal, és hogy miért akadok ki azon, amikor egy barátnőm elintézi egy legyintéssel azt, amikor akarata ellenére fogdossák és lesmárolják. És ha ezek miatt dühös vagyok, vagy elkeseredett senki sem érti, hogy mi a baj velem, hogy miért reagálom túl vagy hirtelen femináci leszek.
    Szóval most nagyon-nagyon örülök, hogy nem vagyok egyedül. Köszönöm szépen!

  • Pedig milyen szép lenne, ha ennek nem kellett volna megíródnia. Nem is gondoltam, hogy ennyien kínlódunk ezen. Mi van a férfiakkal?

    • képvselőné

      Szerintem nem ők változtak, hanem mi. Épp az a baj, hogy a férfiak nem nagyon követik a változásokat, mert az ő érdekük az, hogy ne változzon semmi. Ellentartanak, ahogy csak tudnak.

  • Sziasztok! Éljenek az okos nők! És bújjatok elő, mert nem csak a megbízható, “jófej” hapsiból van kevés. Igyekszem tanulni az itt leírtakból, mert tudom, hogy még messze járok a válaszoktól – lehet a megfeleő kérdésektől is. A bevezetőben vázolt lepattintós módszerek némelyikén jómagam is elvéreznék: sajnos az első randin beteges fizetgető vagyok(megegyezhetünk, hogy a másodikon Te fizetsz), kényszeresen ragaszkodom az ajtók udvarias feltárására szívem hölgye előtt (kivéve késdobálós kocsmák, terrorista sejtek főhadiszállása stb. – bár első randin ritkán rukkolok elő ily egzotikus helyszínekkel) valamint aljasan, előre megfontolt szándékkal elkövetett vörös rózsás támadásokra. Ez van. Én romantikusnak érzem, mert a nők nagyon meg tudnak örülni a virágoknak, amitől én boldog leszek, mert azt hiszem, hogy örömet okoztam. Eddig nem sejtettem, hogy ezek hátsó szándékok a “birtoklásra”. Én a tiéd, te az enyém. Adok, de kapok is. Én hogy fogadjam el, ha egy fárasztó nap után a kedvencemet főzi – pedig lehet, hogy neki is szar napja volt? Ha kiporszívózok, az ér annyit, mintha kimossa a ruháimat? És ha én teregetek ki? Nincs váltópénz… A szexet ketten csináljuk, de mivan, ha ő volt a figyelmesebb? Talán holnap csak egy fél pár zoknit veszek ki a fiókból, mert biztos így akar birtokolni!! 🙂 Hogy lelkiismeret-furdalásom legyen! Délután lemosom a kocsit, elviszem vacsorázni, és még ha ő is fizet, 2:1 ide, jáhúú! 🙂 Más. Nem teljesen. Elképzelhető-e az, a férfi női ekvivalencia megsértése nélkül, hogy a házimunkát leosszuk nemek szerint – persze némi átfedéssel? Kezdjük finoman. A férfiak egy része elég jó pörkölteket, bográcsosokat, rostélyosokat csinál, de rájuk merjünk-e bízni sütemény készítést? szorgalmasabbja szó nélkül kitereget, de vajon hagyjuk-é fodos-bodros selyem csipkeblúzt vasalni(egyáltalán bármit hajtogatni)? Kell-e, hogy a nő cserélje le az autón a téli gumit nyárira, füvet nyírjon, fát vágjon a szalonna-sütéshez? Igen, barbár módon folydogáló, meleg vízben fogok mosogatni. Ha kivittem a szemetet, lehet elfelejtek friss zacskót tenni a kukába. Bizony van az az egynapos póló, amire azt mondom, hogy “Hmm, ebbe még holnap lenyírom a füvet”. Ez van. Kérdés, hogy tudjuk-e szeretni egymást? Tudsz örülni annak, ha másnak örömet szerzel? Boldoggá tesz az ha boldoggá teszel? Ez a szerelem, amikor ez kölcsönös?
    Elnézést, ha kicsit kusza vagy csapongó lett az iromány. Nehéz fókuszálni egy ilyen bonyolult témakört.
    Remélem nem bántottam meg senkit, nagyon bírom a nőket, sajnálom azokat, akiknek bunkó idióták jutottak. Miattuk hallgatom én is a sztereotípiákat, hogy: ” Minden férfi disznó” “Csak a bugyidba akarnak bejutni” és társai. Ha azt mondod, hogy “de te nem vagy ilyen”, még jól ki is röhögnek – hát inkább nem mondod. De néha jól esik kimondani, talán ezért is tévedtem ide.

    • Szerintem értem, miről beszélsz.
      Azt gondolom a megosztásról, hogy mondjuk füvet nyírni, kereket cserélni nem kell minden nap, miközben mondjuk mosogatni naponta háromszor el kell. A nők a háztartásban rutinszerűen tolják az unalmas, lélekölő feladatokat, és mikor a férfi olykor vasárnap főz egy pörköltet, akkor illik érte napokig hajbókolni. És persze elmosni a zsíros bográcsot.
      Mondok egy példát. Én utálok rántottát készíteni, mert utána gusztustalan dolog a serpenyőt kikaparászni a tojástól. A férjem elhatározza, hogy ma tök jó fej lesz. Csinál egy rántottát, amivel elbassza a tojásokat, amiből én az ebédet akartam volna csinálni, majd bevágja a serpenyőt a mosogatóba gondolván, hogy ő főzött, én meg mosogatok. Én kikaparászom, áttervezem az ebédet, megfőzöm, elmosogatok, majd mikor délután leülnék olvasni, akkor ő nyomulni kezd egy kis szexért, hát hiszen olyan kurva jó fej volt. Ha nemet mondok, hálátlan picsa vagyok, akinek semmi nem jó. Eközben nekem több ponton sérültek az érdekeim. Plusz munkát generált nekem, a kérdezésem nélkül döntött olyasmiről, ami engem is érint, majd ezért fizetséget várt cserébe. Mégis, ha szólok, nekem kell bűntudatot éreznem. Ha meg még virágot is hozott közben, akkor aztán egy hétig kell fennen hirdetni, milyen csodás férj is ő.
      A közös feladatokban való részvétel sztem egy jó kapcsolatban nem kampányszerű, hanem tudatos megosztáson, egymásra figyelésen alapul. Nincs váltóértéke, nem generál plusz jogokat, hanem egyszerűen mindenki teszi a dolgát. Ráadásul én pl szeretek füvet nyírni, mert azzal jól ki lehet vonulni a világból és legalább addig is békén hagynak. Ezt a ffiak általában kisajátítják maguknak, miközben a nő hallgatja a kölkök nyígását, kaparássza a lakást, főzi a kaját. Nekem sokkal jobban tetszene fordítva, ám pl tőlem sose kérdezte a férjem, hogyan szeretném. Ő eldöntötte, hogy lenyírja a füvet, a másik 5 feladat meg lesz az enyém.
      Pont.
      A fizetgetéssel meg úgy vagyok, hogy tudom, hogy sok párkapcsolatban ez megszokott, a nők természetesnek veszik, és vállalják, ami ezzel jár. Ám én nem szeretem. Nem egy pasimnak szóltam már, el is mondtam, miért van szükségem megosztásra. Biztosítottam őket, hogy ezzel nem kisebbek a szememben, de NEKEM EZ FONTOS. És akkor jött a nyösztetés, erőszakoskodás, duzzogás. Magyarul ismét figyelmen kívül volt hagyva, hogy nekem mi a fontos, én hogyan szeretném. Nyilvánvaló lett, hogy vagy vállalom azt, amit én kellemetlennek érzek, vagy konfliktust generálok. Én, természetesen, nem a delikvens, aki felém erőszakos.

      Szóval én azt gondolom, olyan sok dolog belefér egy jól működő kapcsolatba, de csak úgy, ha az egymásra figyelés kölcsönös mind a figyelmességekben mind a feladatok megosztásában.

    • Te Viktor.. A felsorolt nagyszerű feladatok, függetlenül attól hogy melyik nemre osztottad őket, abszolút tanulható, pár lépésben elsajátítható dolgok. Nem rákellenszer vagy atomreaktor, esetleg új tanítási módszer egyik sem.
      A baj nem azzal van, ha mégis ezt követi valaki, mert neki ez megfelel. A baj azzal van, ha ezt evolúciós meg egyéb baromságokkal magyarázza, hogyaszongya a férfijak evolúcijósan jobban értenek az autószereléshez. Mert hogy már az őskorban IS. Ugye amikor még a pattintott kőszerszámot is fel kellett találni, akkor rengeteg módjuk volt elsajátítani, és mindezen tudományukat az ezernyolcszázas évekig bőszen csiszolták. ÉS ha ők hobbizva megszerelik az autót, sőt, jellemzően inkább elviszik hétvégén a szerelőhöz a gyerekkel való játék helyett, az olyan evolúciosan megmagyarázott dolog, miközben anyu rohad a konyhában, a lábánál cikkcakkoló kétévessel, majd a böffenések utáni másodpercben elindul mosogatni, és lefektetni Futrinkát. Ezt ő is evolúcionális magyarázatokkal megtámogatva teszi ugyanis. Mert hogy már az őskorban is!
      Csakhogy ez anno azért alakult így, mert a nő szült és táplált, de azt, hogy az anyatejes táplálás után, pláne párezer év elteltével is így csináljuk, semmiféle evolúciós magyarázat nem támasztja alá, csakis a puszta kényelem, ami a férfinak jár, evolucijósan.
      Vagyis ezek a kialakított szemléletek abszolút tévesek, és csakis azon alapulnak végsősoron, hogy a nő hordja ki a gyereket, ő szüli meg, és csak az ő mellében van anyatej. Minden másra a férfi is képes, aki mást mond hazudik és mismásol, evolucijósan bizonyított ugyanis, hogy a pasik hazudnak többet, a marsésvénuszban olvastam.

      • Az a vicc egyebkent hogy azok a faszik – es ez manapsag elegge altalanos ugye hogy harminc valahany evesen meg mindig szingli valaki, pasi is, csaj is – tudnak fozni, vasalni, mosni, gondoskodni magukrol. Megtanuljak hiszen egyedul elnek es gondoskodniuk kell magukrol, nincs mas opcio (persze rengeteg olyan van aki harminc x evesen is az anyjahoz jar mosatni meg fozni de azt most hagyjuk is, annal nagyobb verszivo pioca nagyranott gyerek nincs is talan) de mihelyt parkapcsolatban talaljak magukat hirtelen “elfelejtik” ezeket az alapveto life skilleket es hirtelen magatehetlen ferfiva vedlenek aki ugye nem tud se fozni, se mosni bevasarolni meg plane hiszen faszi. Na ez nagyon erdekes peldaul.

  • Kedves Viktor! Teljesen értjük amit írsz, ez az amit jóhiszemű hímsovinizmusnak mondhatunk. Te is egy érzékeny ember vagy, de még nem biztos hogy elég tudatos, és ezért kvázi “szeretetből” és jó szándékból teszel meg dolgokat, amelyek semmi másról nem szólnak, csak arról, “hogyan valósítsuk meg a nemi sztereotípiákat az életünkben?” Mert hát ugye bár -így gondolod- attól férfi a férfi, ha levágja a füvet, a nő meg vasaljon, mert attól nő?!
    Gumiszoba nagyon szépen leírta a folyamatot.
    Ha jobban kíváncsi vagy a háttérfolyamatra, és azok megnyilvánulásaira, akkor ezt ajánlom figyelmedbe: -egy férfi írta több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött-:
    http://www.luisbonino.com/pdf/micromachismos%20en%20hungaro.pdf

    • Jaja, alapmű 🙂

    • Itt jutott eszembe. Több nőismerőssel beszéltem már arról, hogy legyen egyenjogúság, de az ajtónyitás a nőnek, meg előreengedés, az bizony elemi udvariasság, aminek az egyenjogúsághoz semmi köze. Próbáltam magyarázni, hogy valójában pont arról szól, hogy maradj csak a helyeden, anyukám, és örülj, hogy kinyitják neked az ajtót (mert te olyan kis suta vagy, hogy nem tudod megtenni egyedül), és ne nagyon akarj kijönni a szerepedből (amit én osztok neked a többi pasival együtt). Nem értik általában.
      Na most arra gondoltam, hogy a legközelebbi ilyen beszélgetésnél elmondom, hogy jó, ebben egyetértünk. Szerintem meg elemi udvariasság a nőnek minimális segítséggel nevelni a gyerekeket, vasalt inggel meg vacsorával várni a pasit, és széttenni a lábad, ha a férjednek olyanja van. Szerintetek mit szólnának?

  • ehhh, 96 kilóra híztam, bazmeg, még mindig meg akarnak kúrni!

    • Nehogy azt hidd hogy az segit 😀 sot, sokan direkt arra mennek ra hogy a no aki tulsulyos vagy nem szep arcu illetve jo alaku az odaadobb. Mert az eszukbe se jut hogy egy no ne azert eljen hogy ot megkurjak. Pont mert az o Maslow piramisuk tetejen a pina van, azt hiszik hogy ez velunk is igy van, hogy mi az o farkukert elunk (es halunk). Hat persze 😀 😀

      • *Odaalobb alatt meg azt ertik hogy bevallalosabb. Az meg tudjuk mit jelent, egy jo kis seggbekurast meg hasonlo emberkiserleteket.

      • képvselőné

        Igazából vannak ilyen fétisek, van a kövérnő-fétis, meg a milf, meg az érettnő-fétis (kinek mit jelent ez ugye), szóval mindegyikből kell egy a gyűjteménybe.

        • Jaja az alap persze, de en nem is ezekrol beszeltem hanem az atlag pasirol aki amugy egy vekonyabb nore vagyna de lat abban is fantaziat aki amugy nem az esete mert az talan megenged olyat amit egy szerinte jobb csaj nem, erted.

        • hát még fekve, az micsoda perverzió lehet akkor…

      • A tetején? Minden szintjén.

  • Hát az van, hogy hozzám tapadtak – de már csak az exek, épp azért, mert színes és okos voltam, széles spektrumú. Egy igazán szofisztikált rohadék hónapokig hívogatott az aggódom érted dumával, miután szakítottunk. Fájdalmas volt, és kellett volna a magány, de nem hagyta.
    Amíg kapcsolatban éltünk, a fenti tulajdonságok bűnöknek, fárasztó részleteknek, és bosszantó attitűdnek számított.

    • Ismerem az aggodom erted dumat – ez gyakorlatilag azt jelenti hogy leszarja hogy te hogyan dontotottel, abszolut figyelmen hagyja az igenyeidet es azt csinalja ami neki tetszik, agressziv taho modon nem hagy beken. Hany ilyen volt nekem is…Volt egy aki honapokig zaklatott meg a szakitas utan – hogy ezt nem tehetem vele, neki kell a hivatalos lezaras (miutan parszor leultem vele es atbeszeltuk), megjelent a lakasomnal hivatlanul, hivogatott ezerszer, sms-ek, email stb stb. Vegul mindenhonnan letiltottam de meg igy is mindig talalt valami uj forumot ahol zaklathatott, tette mindezt ugy hogy kozben uj csaja volt, ot mar a szakitas utan szinte azonnal befuzte.

      • Az igazi társfüggő.
        Ennyire durván kullancs nekem nem volt, de az szinte minden szakítás utáni viszonyban megjelent, mint motívum, hogy az eszem és az érzelmi érettségem milyen értékes és fontos, amire neki szüksége van!
        Hát kabbe. Keress barátot a mensában, vagy adj fel hirdetést a szívküldin, ‘intelligens’ jeligére. Az előbbieknek nem okozol kárt, az utóbbiak meg kiszűrnek hamar…

        • Szuksege van ra – forditas: enyem, elveszem, (ki)hasznalom. Mert nekem az jar.
          Nekem is toltak paran ezt a segitsegkereses dumat hogy nekik szukseguk van ram, segitsek, en olyan jol latom a dolgokat, erett vagyok erzelmileg…
          Latszatra ugy tunik hogy ok valtozni akarnak es a te segitsegedet kerik, valojaban ezek is csak a veredet szivjak. Minden faszi aki ilyen segitsegkeros dumaval jon azonnali lapatot erdemel. Ez az elesettseg eljatszasa ez hatalmas manipulacio.

  • kedves Gumiszoba, én is köszönöm, hogy a poszt révén bizonyossá vált, amit sejtettem, hogy nem vagyok egyedül. nem egy embertől (kb. háromtól) az _összes_ mondathoz volt szerencsém. felállna a hajatok a történeteimtől. és közben végig az a bizonyos “anyáskodó” szeretet, a majd én “megjavítom” munkált bennem, bennem!, aki gyakorlatilag tízéves kora óta feminista, csak később tudta meg a dolog nevét. hogy a többi is ilyen, akkor legalább azzal vesződjek, amelyiket szeretem. hát most pihenni fogok. pár hónapja vagyok újra szingli, és úgy gondolok a majdani “tán lesz”-re, mint valami nyűgös kötelességre, hogy oké, majd ráhajtok a beszerzésre, de most kicsit hadd érezzem már JÓL magam, basszus… csak gyanús, hogy ahogy a konkurenciánál írta valaki, az “emelt fejű magány” lesz a társam 😦

    • Drága Név!
      Örülök, hogy idetaláltál 🙂

    • Férfi nélkül élni nem egyenlő a magánnyal. És nem is kell feltétlen férfi nélkül lenni ?.)

      • tökre így. én kifejezetten jól érzem magam egyedül (is), és valahai énem remekül elvolt a kalandozással, lehet, hogy rápróbálok, hátha nem jöttem még ki teljesen a gyakorlatból. csak olyan jó lett volna / lenne TÁRSat találni, és annyira rohadt nehéz hinni benne, hogy van, aki nem közös tapasztalataink szerint gondolkodik, viselkedik. évek óta csak úgy hívom, “Kivétel”.

  • Azt mondta nekem az unokanővérem valamikor a húszas éveim elején, hogy nem vagyok okos nő. Akkor nem értettem, mit ért ez alatt, de nem magyarázta el. Ma már tudom. Pont azt hiányolta, hogy nem vagyok hajlandó magamra erőltetni egy szerepet, ami, aki nem én vagyok. Lehet, hogy sokat csalódtam, sok pasim is volt, de nem alkudtam meg. Ami azt illeti, szerintem jól tettem. Ha eddig nem így gondoltam volna (pedig de), ez a poszt most meggyőzött róla. 😀

  • A hízás se tuti, legfeljebb nem nyomulnak annyian. 😀

  • Szerintem ma még el fogom olvasni az összes hozzászólást, mert sokat tanulok/látok/emlékeztet stb. úgyis szociológus vagyok, ez az én területem amiről itt folyik mindig a beszélgetés. 🙂

    Szóval BÚÉK és köszi szépen Gumiszoba, hogy veled kezdhettem az évet! Nem fogadkozom, mert nem kell sosem megvárni a január 1-jét, ezért “csak” folytatom a magam kis fejtágítós, figyelemfelhívós beszélgetéseit a barátaimmal, ismerőseimmel, amiben sokat segítenek az itteni cikkek. Tudok rád hivatkozni, “elolvastatni” stb.

    Köszönöm még egyszer, s a nőknek (és férfiaknak is) üzenem, akik már tudják, hogy milyen kurva nagy a baj, s még mennyi a meló, szóval mindenkinek kitartást, kurva jó közösségben vagyunk itt! Felejtsétek el ezt az agymosós “túl magas az igényetek”, meg többi hülyeséget. Sikerülni fog 🙂

  • EEzt a nyavalyas h….t, ne mar! konyorgom!! Nem azert jovok ide (gondolom a tobbiek sem), hogy azt a szart olvassuk. Bocs Gumi, hogy belepofazok, de mar tele a hocipom, hogy nincs hova menni, mert valaki becitalja azt a barom hf-t mindenhova.

  • Kovacs Kriszta

    En leszarom oket annal jobban jonnek utanam))